Hitelek és támogatások BAR-listásoknak

Országszerte tízezrek kerültek nehéz helyzetbe akkor, amikor a gazdasági válság beköszöntött, és a deviza árfolyama az egekbe szállt. A törlesztőrészletek emelkedése, esetenként megduplázódása még több terhet tett az egyébként is nehezen törlesztő adósok vállára - sok családban akkorát, melyet már nem bírtak el.

Bár az árfolyamok némiképp normalizálódtak az elmúlt hónapokban, a szakértők W-alakú válságról beszélnek, tehát fellélegezni még nem lehet. Ha nehezen is, de eddig tudtad fizetni a kölcsönöd, tarts még ki, ha ugyanis felkerülsz a BAR-listára, nem sok lehetőséged lesz.

Kisebb tartozás is elég a listán való szerepléshez

A Központi Hitelinformációs Rendszer a negatív adósokat tartja nyilván. Azokról nyújt információkat a bankoknak, akik a mindenkori minimálbér összegével legalább 90 napon át tartoztak - akár pénzintézetnek, akár szolgáltatónak. Aki a listán szerepel, rossz adósnak minősül, ráadásul öt éven át: a rendszer ugyanis az adataidat öt évig megőrzi, akkor is, ha időközben rendezted a tartozásod. Utóbbi esetben annyiban módosul a státuszod, hogy aktív helyett passzív adósként tartanak nyilván, ez azonban egy hitelkérelemnél manapság nem sokat számít.

Egyre nő a rossz adósok száma

A KHR-ben 2010 márciusának végén már 825 407 személy szerepelt - közel 5%-kal több, mint előző év végén. Ennek oka elsősorban a devizahitelek nagymértékű drágulása, valamint egy részük teljes bedőlése.

Devizahitel nincs, de kilakoltatás sem

A devizahitelek drágulása miatt bekövetkezett tömeges eladósodás rávilágított a hitelkérelmek szigorúbb elbírálásának szükségességére. Így már tavaly óta sokkal komolyabb feltételekhez kötik a hiteligénylést a bankok, és a kölcsön felvételéhez szükséges önerő mértékét is jelentősen növelték.

Közvetett segítség, pontosabban megelőző intézkedés, hogy augusztus közepe óta már nem lehet jelzálogjogot bejegyezni devizában - erre kizárólag forint alapon van lehetőség.

Mindez persze nem segít azokon, akik már bajba jutottak: akik devizában adósodtak el, viszont nem érte meg hitelüket forint alapúra átváltani, hiszen az árfolyam-különbözet miatt akár több millióval is megnövekedhetett volna a tartozásuk. Nekik jelent mentőövet - legalább egy kis időre - a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása: az előzetesen december 31-ig tervezett türelmi időt ugyanis a következő fűtési szezon végéig, vagyis 2011. április 15-ig kitolta a kormány. Addig nem lehet senkit sem otthonából kilakoltatni, még akkor sem, ha egyáltalán nem képes fizetni a hitelét.

Állami segítség  - ha már nincs más lehetőség

A bedőlt hitelek tulajdonosain a jövőben pedig a kormány tervei szerint a Nemzeti Eszközkelező Alap segíthet. Az alap csak végső esetben nyújt támogatást, és elsősorban pénzügyi intézményként működik majd, nem szociálisként.

A tervek szerint a tömeges kilakoltatást és az ingatlanok elárverezését igyekszik majd megakadályozni azáltal, hogy a bedőlt hitelek tulajdonosainak lakásait megvásárolja, ezt pedig a tulajdonos visszabérelheti az alaptól - tehát fizetnie kell, mégis az otthonában maradhat.

A kilakoltatás mellett fontos célja az alapnak az is, hogy helyreállítsa az adós törlesztési képességét - első lépésként erre törekednek majd, például a hitel futamidejének meghosszabbításával. Az első lépcsőt mindenképpen a törlesztési képesség helyreállítása jelenti, az Alap igyekszik megoldást találni erre futamidő hosszabbítással vagy éppen a törlesztés átmeneti szüneteltetésével.

• támogatás
• bar-lista
• adósságrendezés
• lakás- és pénzügyek
• Otthon