Amit a főbérlő nem tehet meg az ügyvéd szerint: ad hoc albérletidíj-emelés, kaució-visszatartás és a többi

Különösen diákként és az első saját lakás megvételét megelőzően, de akár családosként, hosszabb távon is sokan bérelnek maguknak ingatlant. Ez óhatatlanul együtt jár bizonyos költségek - például a kaució, a havi bérleti díj - fizetésével.

Optimális esetben minden zökkenőmentesen, a felek számára egyértelműen zajlik, azonban könnyen megtörténhet, hogy a pénzügyek kapcsán valamilyen kérdés, konfliktus merül fel a lakást bérlő és a lakást kiadó - hétköznapi beszédben állandósult megnevezéssel az albérlő és a főbérlő - között. Dr. Dobozy Lilla ügyvédet kérdeztük néhány gyakori probléma kapcsán, aki válaszaival segített eligazodni, jogilag mi lehet az irányadó egy-egy vitás helyzet tisztázásában.

Mikor emelhető a bérleti díj?

Az ingatlanpiac jelenlegi állása szerint az albérletárak jelentősen csökkentek, a kiadók szinte versenyeznek az albérlőkért. A bérlők számára ez csalogató lehetőség, így rengetegen költöznek át a megfizethetőbbé váló, jobb, szebb, nagyobb lakásba. Sokan közülük mégis aggódnak, hogy a kedvező ár idővel felszökik, és pórul járnak új otthonukkal.

Az albérletár-emeléstől a mostani áreséstől függetlenül is sokan rettegnek, de jó tudni, hogy ha a lakás bérlése törvényes módon történik, akkor nem eshet meg olyasmi, amire a lakó ne számíthatna.

- A jogszerű és törvényeknek is megfelelően elkészített bérleti szerződés biztosítékot ad, minden fontos szempontra kitér, ideértve a bérleti díj fizetésének módját, a bérlőt megillető jogokat és kötelezettségeket, a kaució felhasználásának és visszafizetésének feltételeit is.

A lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges, és a feleknek minden lényeges körülményben meg kell állapodniuk. Így lényeges körülménynek minősül a bérleti díj emelésének lehetősége is, amit a felek szintén a bérleti szerződésben rögzíthetnek. Amennyiben eredetileg ebben állapodnak meg, akkor emelhet a bérbeadó. Ha a bérleti szerződésben nem került rögzítésre a bérleti díj emelése, úgy az a bérleti szerződés módosítását igényli, ennek elmulasztása esetén nem emelheti érvényesen egyoldalúan a bérbeadó a bérleti díjat. A szerződést módosítani később közös megegyezéssel lehet, ami után új szerződési feltételek jöhetnek, és ha ez nem megfelelő a korábbi bérlőnek, akkor a bérbeadó kereshet másik bérlőt - mondja az ügyvéd.

Nemcsak a pontos bérleti díjat vagy az esetleges emelés lehetőségét kell szerződésbe foglalni, hanem a pénzügyek bonyolításának módját is érdemes rögzíteni, vagyis a fizetés módját, valamint gyakoriságát is. Így nem történik félreértés, egyik fél sem kerül a későbbiekben kellemetlen helyzetbe, és mindenki számára egyértelmű lehet, hogy mihez kell tartania magát. A legjobb, ha napra pontosan a szerződésbe kerül, hogy mikor esedékes a bérleti díjak fizetése, és erre készpénzes vagy utalásos formában kerül-e sor.

Számla nem feltétlenül, de bizonylat szükséges

Különösen, mivel a készpénzes fizetést nem jegyzi semmilyen banki tranzakció, a bérlők részéről jogosan merül fel az igény, hogy valamilyen bizonylatot, illetve számlát kapjanak akkor, amikor átadják a lakástulajdonosnak a bérleti díj összegét.

 - Magánszemélyként nem kötelező ingatlan bérbeadáshoz adószámot kiváltani, amennyiben a bérbeadó nem egyéni vállalkozó, ha kizárólag áfamentes ingatlan-bérbeadással foglalkozik, továbbá ha nem kíván ÁFA-körbe tartozni az ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan. Viszont a bérbeadónak bizonylatadási kötelezettsége van, vagyis amennyiben magánszemélyként ad bérbe ingatlant, úgy nem tud számlát kiállítani adószám nélkül, de egyéb, úgynevezett számviteli bizonylatot (nyugtát) viszont köteles kiállítani a bérlő részére - mondja dr. Dobozy Lilla.

Búcsú a kauciótól?

Amikor valaki kivesz egy lakást, a bérbevétel feltétele szokott lenni a kauciófizetés, azaz körülbelül plusz 1-2 havi bérleti díj megfizetése, amelyet az első havi díjon felül számolnak. Ezt a borsos összeget az újdonsült lakók gyakran összeszorított fogakkal adják át attól tartva, hogy soha nem látják viszont a pénzüket. A lakás bérbeadója valóban megtarthatja azt, ám ennek a feltételeit ugyancsak a szerződés kell, hogy részletezze:

- A kaució eredetileg egy óvadék, ami biztosítékul szolgál a bérbeadónak esetleges kára fedezésére is. A kaucióról történő rendelkezés a bérleti szerződés egyik lényeges eleme, így szükséges annak mértékét, felhasználhatóságát az írásba foglalt bérleti szerződésben szabályozni.

A bérleti szerződés megszűnésekor a bérlő köteles az ingatlant és annak berendezéseit rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni. Amennyiben ez nem történik meg, és a szerződésben rögzítésre került, úgy a bérbeadó jogosult a kauciót megtartani. A kauciót a szerződésben rögzítettek szerint kell figyelembe venni, attól eltérő okból nem tartható vissza. 

Vita esetén érdekes lehet, hogy mi volt a bérleti jogviszony elején az ingatlan eredeti állapota, és ahhoz képest a normál használat miatti avulásról, vagy károkozásról beszélünk. Viszont amennyiben a bérlő megfelelően helyreállította a kárt, akkor nem tartható vissza a kaució - magyarázza az ügyvéd.

A közös költség valóban a lakó költsége?

A társasházi albérletet kínáló hirdetésekben a bérleti díjon túl szokás feltüntetni a közös költség összegét is, amennyiben azt a lakó fogja fizetni. Azt azonban fontos már az elején tisztázni, hogy mire költik pontosan a közös költséget, ugyanis ennek fényében dől el, valójában milyen arányban illeti a bérlőt és a bérbeadót ez a kiadás:

- A közös költséget mind a bérlő mind az bérbeadó fizetheti. Sokszor a közös költség magába foglalja a lépcsőház takarítási díját, lift és világítás árát, ilyenkor természetesen elvárható, hogy ezt a bérlő fizesse. Amennyiben a közös költségbe beépítésre került valamilyen előtakarékossági elem, például korszerűsítésre vagy ablakcserére, úgy már kérheti a bérlő, hogy annak megfizetése a bérbeadót terhelje. Ezért azt, hogy e költségelem kifizetését melyik fél fogja viselni, már előre rögzíteni kell a bérleti szerződésben - mondja dr. Dobozy Lilla.

Jövő évtől csökken a lakásépítési áfa

Ha valaki feladná albérleti otthonát, és saját, új lakásba költözne, annak a 2022-es év jó lehetőséget adhat: jövő évtől ugyanis 27%-ról 5%-ra csökken a lakásépítési áfa, ami jelentős áresést jelent.

• ügyvéd
• albérlet
• lakás
• lakás- és pénzügyek
• bérleti szerződés módosítása
• ügyvéd válaszol
• Otthon