Feszesedik a test, nemesedik a lélek
Egy kezdő jógázó vallomása
A jóga az egész embert fejleszti, még akkor is, ha nem akarja, és nem törekszik rá.

Sosem tartottam magam különösebben spirituális embernek, persze, ahogy mindenkit, engem is érdekeltek többé-kevésbé lélek dolgai, a test és a szellem kapcsolata, de annál tovább nem mentem, hogy elolvassak egy-két cikket a témában.

Jógázni is voltam párszor, de vagy nem hallottam, mit mond elöl az oktató, vagy nem tudtam ellazulni a mellettem a relaxáció alatt horkoló fickó miatt, esetleg csak ideges lettem a Bikram jógától, biztos annyira kiolvadt belőlem a feszültség, hogy az összes felszínre került.

Az univerzum, az élet körforgása és a hasonlók nekem egy kicsit lila ködnek tűntek, a meditációt pedig maximum akkor tudtam volna elképzelni, ha én is olyan helyen gyakorolhatom, mint a masszázsszalonokban a képeken az átszellemült nők, valami trópusi helyen, ahol az esőerdő diszkrét távolságból figyel.

Ha valami jönni akar

Biztos mással is megtörtént már, hogy valamit próbált, próbált, de nem ment, aztán egyszer csak elkezdett működni. Így voltam én a jógával, nem kerestem, hanem rátaláltam. A szombati kötelező drogérialátogatás után megakadt a szemem egy helyes kis tűzzománc táblán a Mester utcán, miszerint abban a házban üzemel a Mitra Jógastúdió, illetve kint volt a honlapjuk címe. Gondoltam, megnézem, és szimpatikus volt a hangvétel, úgyhogy el is mentem kipróbálni.

A kipróbálásból tanfolyam lett, ahol szerencsére olyan oktatóval, Kovács Zsuzsival hozott össze a sors, aki az én kissé realisztikus személyiségemnek tökéletesen megfelelt. És ha egyszer beindul valami, nem lehet megállítani. Először csak az órákon jógáztam, aztán szükségét kezdtem érezni, hogy otthon, egyedül is gyakoroljam az ászanákat. Lassan megismerkedtem velük, hogy melyik mire jó, természetesen teljesen alapszinten vagyok jelenleg is, de a fejlődés vitathatatlan.

Akik ismernek, tudják, hogy korábban elképzelhetetlen volt, hogy otthon, egyedül bármilyen mozgást is végezzek. De amikor tényleg ellazulva és mosolyogva tápászkodom fel a földről, akkor az arra ösztönöz, hogy következőre is nekiálljak a napüdvözletnek vagy holdüdvözletnek és a többinek. És amikor másnap jobban megy a koncentrálás, az még inkább.

A jóga ráadásul szelíden ráveszi az embert, hogy szép lassan elhagyja a káros szokásait. Februárban befejeztem a dohányzást, semmi nagy elhatározás, csak nem gyújtottam rá többet, nekiálltam megreformálni az étkezésemet, és ezt sem tudatosan, csak ha az ember feltéved egy jógával is foglalkozó oldalra, én a MindBodyGreen-re kattintok a leggyakrabban, akkor önkéntelenül is megismerkedik a zöld turmixok és a chia mag világával, és ami még jobb, alkalmazni is kezdi őket.

Ami még jobb, hogy kevésbé vagyok kritikus másokkal, mondhatni elfogadóbb, és tulajdonképpen nem is a testi, hanem a lelki szint, ami számít. Az ember szép lassan rájön, hogy nagyon sok fejlődnivalója van, és ez örömmel tölti el. Meg az is, hogy a lótusz póz már nem kényelmetlen, és hogy a fenti eke pózt is meg tudom csinálni.

Ezt is szeretjük