1758 karácsonya átírta a történelmet: ekkor figyelték meg először a különös égi jelenséget

1758 karácsonya átírta a csillagászat izgalmas történelmét, ugyanis ekkorra jegyzik a Halley-üstökös visszatértének első hivatalos megfigyelését, mely izgalmas múltra nyúlik vissza. Az égi jelenség körülbelül 76 évente látható Földünkről.

A különleges, rövidperiódusú üstökös első felfedezőjéről, Edmond Halley angol csillagászról kapta a nevét, noha ő maga bizonyítani már nem tudta feltevéseit az égitestről. A tudós 1742-ben, 85 éves korában meghalt, ám az elkövetkező tudósgenerációra egy fontos feladatott hagyott.

A Halley-üstökös története

1680-ban két fényes üstökösre lettek figyelmesek a tudósok: az egyik a Nap mögött eltűnt, majd nem sokkal később egy ismét feltűnt az égbolton. John Flamsteed angol csillagász vetette fel elsőként az ötletet, hogy egyazon égitest lehet a kettő. A tiszta égbolt tökéletes alkalmat teremtett a megfigyelésére.

Edmond Halley csillagász európai körútján követte a szóban forgó üstökös útját, majd Olaszországban több tudóssal megvitatta a csillagászat legfrissebb felfedezéseit, köztük az újonnan felfedezett égi jelenséget is.

Angliába 1682-ben hazatérve számításokat kezdett végezni, melynek eredményeképpen felvetette, hogy 1531-ben és 1607-ben is ugyanazon üstökös jelenhetett meg a Nap körül keringve, a Naprendszer tagjaként. Úgy kalkulált, hogy legközelebb 1758-ban kell visszatérnie, melyet Az üstökösök csillagászatának összefoglalása című könyvében is lejegyzett. Ám szomorúan konstatálta, hogy valószínűleg ez már nem életében fog megtörténni, mivel az időpont 102 évvel születése utánra esett.

A tudós ezért arra kérte a csillagászokat: 1758 karácsonyán figyeljék meg jól az égboltot, keressék meg a várhatóan visszatérő üstököst, és emlékezzenek meg arról az emberről, aki megjósolta újbóli feltűnését. Edmond Halley 1742-ben meghalt, ám emlékezete és jóslata megmaradt az utókor számára, így 16 évvel távozása után sem merült feledésbe. Sőt.

1758-ban a lelkes európai csillagászok lázasan fürkészték az eget, az addig ismeretlen pályájú égitestet keresve. Elsőként egy német amatőr csillagász, Johann Georg Palitzsch fedezte fel az emlegetett üstököst, 1758 telén, az ő eredményeit követte Charles Messier francia asztronómus vizsgálódása.

A felfedezést hatalmas vita övezte a tudósberkekben, mivel nem a térképek, számítások szerint jelölt helyen jelent meg az üstökös, így bizonytalanok voltak annak valódiságában. A publikáció már csak akkor születhetett meg, amikor az égitest nem volt észlelhető, ami további vitákat generált. Halley számításai ugyanakkor helyesek voltak, így tisztelgésül róla nevezték el az égitest, mely az első ismert periodikus, visszatérő üstökös volt, amelyet pontos számításokkal lejegyeztek.

A látványos jelenséget egyébként már időszámításunk előtt 4-500 évvel is észlelték, Földhöz közeli megjelenését a történelemben számos nehézséggel, tragédiával és babonával összekötötték, többek közt feketehimlő- és pestisjárványokkal, földrengésekkel, vulkánkitörésekkel vagy épp az 1986-os csernobili atomkatasztrófával, ezekre természetesen sosem volt tudományos magyarázat.

A leghíresebb rövid keringési idővel rendelkező üstökös egyébként legközelebb 2061-ben lesz látható a Földről.

A legfontosabb események a régi karácsonyokról

December 25-éhez, karácsony napjához számos fontos esemény köthető a világtörténelem folyamán.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• üstökös
• égbolt
• égi jelenség
• csillagászat
• csillagászati jelenség
• történelmi érdekesség
• érdekességek a világból
• érdekesség
• Karácsony