Enyhe lesz az idei tél? A mai nap időjárásától függ - Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepe van ma

November 19-én az Erzsébeteket ünnepeljük. Az 1960-as évekig ez a keresztnév volt a második legnépszerűbb újszülötteknek adott lánynév - az első helyen a Mária állt. Épp azért a mai 60-as, 70-es korosztályban igen gyakoriak az Erzsébetek.

Ezen a napon azonban nemcsak róluk emlékezünk meg, hanem a név egyik híres viselőjéről, Árpád-házi Szent Erzsébetről is. Ráadásul november 19. még időjárást jósló nap is a néphit szerint.

Erzsébet elárulja, milyen lesz az idei tél

Talán mindenki hallotta már a mondást: „ha Katalin kopog, karácsony locsog, ha Katalin locsog, karácsony kopog”. Meteorológiai előrejelzések hiányában elődeink ehhez hasonló népi megfigyelések alapján próbálták megjósolni a közelgő téli időjárást. De nemcsak a Katalin-naphoz, hanem Márton-, az András- és az Erzsébet-naphoz is kötődik efféle népi megfigyelés. Ha november 19-én havazik, azt mondják: „Erzsébet megrázta a pendelyét.” A néphit szerint az Erzsébet-napi havazás fehér karácsonyt jósol, ha pedig ezen a napon esik az eső, akkor enyhe telünk lesz. Vagyis Erzsébet a Katalin-nappal épp ellentétesen jelzi előre a téli időjárást.

Árpád-házi Szent Erzsébet

November 19. emellett egy a keresztény világban jól ismert magyar szentnek, Árpád-házi Szent Erzsébetnek is a napja. Erzsébet II. András magyar király és Merániai Gertrúd lánya 1207-ben született, bátyja az a IV. Béla, aki a tatárjárást követően újjáépítette Magyarországot. A magyar diplomáciai érdekeknek megfelelően hamar, alig 5 éves korában el kellett hagynia Magyarországot, és leendő férje, IV. Lajos türingiai őrgróf családjához küldték, Eisenachba. 14 éves volt, amikor a nála 7 évvel idősebb Lajossal egybekeltek, és a feljegyzések szerint harmonikus volt a házasságuk.

Három gyermekük született: Hermann, Zsófia és Gertrúd. A legfiatalabb gyermek 1227-es születését azonban apja, Lajos már nem érhette meg, mert egy szentföldi keresztes hadjárat során elhunyt pestisben. Akkorra már az udvarnál sokan rossz szemmel néztek Erzsébetre buzgó vallásossága és túlzottnak vélt adakozása miatt.

Rózsacsoda

Erről a legismertebb nevéhez kötődő legenda, a Rózsacsoda is tanúskodik. Egy alkalommal kenyeret csempészett a rászorulóknak kötényében, ám férje rokonai megállították, és gyanakvóan megkérdezték tőle, mi van nála. Erzsébet azt mondta, rózsákat rejt a köténye, amit tél lévén férje testvérei nehezen akartak elhinni. A legenda szerint azonban az Úr egyszeriben rózsákká változtatta az Erzsébetnél lévő kenyeret, hogy ne kelljen hazudnia.

4 évvel halála után szentté avatták

Férje halálát követően a 20 éves Erzsébetet megfosztották vagyona kezelésének jogától. Nem sokkal Gertrúd lánya születése után gyermekeivel együtt megszökött Wartburg várából. Nem akart sem újraházasodni, sem visszatérni apjához Magyarországra, így Assisi Szent Ferenc harmadrendjének tagja lett, Marburgban. Egyszerű ruhákat hordott, és továbbra is sokat segített a rászorulókon. Nem adatott neki hosszú élet, aszketikus életmódja felőrölte az egészségét, mindössze 24 éves volt, amikor meghalt. Sírja mellett több csodás esemény is történt, híre nem csak Magyarországon és a Német-római Birodalomban, de az egész keresztény világban gyorsan elterjedt.

Négy évvel halála után, 1935-ben IX. Gergely pápa avatta szentté. Bátyja, IV. Béla Kápolnán emeltetett templomot húga tiszteletére. Az ő nevét viseli VII. kerületben található Szent Erzsébet-plébániatemplom, a kassai dóm. Róla nevezték el Budapest mai XX. kerületét, Pesterzsébetet 1932-ben. Emlékét ápolják Marburgban, Párizsban, Londonban, sőt Bogotában is.

Magyar női szentek

A magyar szentek többféleképpen kötődhetnek hazánkhoz, az nem feltétel, hogy magyar szülőktől származzanak, előfordulhat, hogy az ország területén tevékenykedtek, vagy eleink sajátjukként tisztelték őket.

Képek: Getty Images Hungary

• szent erzsébet
• árpád-ház
• történelmi érdekesség
• szent
• időjós
• Karácsony