Miért fáj szó szerint a visszautasítás? Ez játszódik le a testben közben

Gyakran az emberek nagy félelmei közé tartozik, hogy visszautasítják őket. Sokan ettől rettegve hagynak ki hatalmas lehetőségeket mind a karrierjükben, mind a magánéletükben. Ezt a szörnyű érzést mégis szinte mindenki megtapasztalta már.

De vajon miért is olyan borzasztó, ha visszautasítanak valakit? Miért élik meg a legtöbben szégyenként és katasztrófaként? A szakértők sokszor vizsgálták már ezeket a kérdéseket, és meglepő dolgokra jöttek rá: kiderült, hogy a testre, az érzelmekre és az önbizalomra is rendkívül negatív hatással van.

Ezért fáj a visszautasítás

Bármilyen furcsán hangzik is, MRI-vizsgálatok bizonyították, hogy az agynak ugyanazon területei válnak aktívvá akkor, amikor visszautasítanak valakit, és akkor, amikor fizikai fájdalom éri az illetőt. A test tehát nagyjából hasonlóan reagál rá, mint a fájdalomra. Egy kutatás során a kutatók még több bizonyítékot akartak, ezért két csoportra osztották az alanyokat: az egyik tagjainak paracetamoltartalmú fájdalomcsillapítót adtak, míg a másiknak semmit, mielőtt felidéztették velük életük legkellemetlenebb pillanatait. Azokat, akik gyógyszert kaptak, kevésbé viselte meg a visszaemlékezés, mint a másik csapatot.

A visszautasítás ezenkívül erős stresszt okoz a szervezetnek, ezért az nagy mennyiségű kortizolt és adrenalint kezd termelni a hatására. Dr. Mike Dow pszichoterapeuta elmondta az Elite Daily oldalának, hogy ez a szívverés felgyorsulásához és később alvási nehézségekhez vezethet. Ráadásul a visszautasítás akár agressziót is kiválthat az emberekből. A szakértő mindenkinek azt tanácsolja, hogy vegyenek ilyen helyzetben néhány mély levegőt, ami segít majd lenyugtatni magukat.

Sérül az önbizalom és a memória

Persze, a visszautasításnak nem csak testi következményei vannak. Érzelmileg, lelkileg egyaránt megviseli az embert, és gyakran erős önbizalom-romboló hatása is van azoknál, akik nehezen teszik túl magukat az ilyen szituációkon vagy kevésbé magabiztosak. A pszichológusok tapasztalatai szerint sokan egy ilyen helyzet után úgy érzik, nem elég jók, nem elég okosak, nem kellenek senkinek. Mindezek mellett sérül az illető önmagáról kialakított képe is, ami még inkább megnehezíti a továbblépést. Az önhibáztatás szintén gyakori reakció ilyenkor.

Sőt, egyes kutatások kimutatták, hogy a kellemetlen helyezetet vagy annak felidézését követően csökken a döntéshozatali képesség, nehezebb a gondolkodás, és bár valóban meglepően hangzik, a rövid távú memória is romlik az ezt követő percekre.

Mit lehet tenni?

Lehetetlen elkerülni, hogy valaki élete során egyáltalán ne éljen át visszautasítást, ezért érdemes tudni, hogy kell megfelelően kezelni, és hogy lehet minimálisra csökkenteni a hatásait. A legjobb megoldás az lenne, ha mindenki képes lenne azonnal elfelejteni, és rögtön továbblépni. Tudatosítani kell, hogy előfordul az ilyen, és nem önmagában keresni a hibát. Ha viszont ez nem megy ilyen könnyen, ajánlott pár apróbb taktikát bevetni.

Guy Winch, a Huffington Post szakértője azt tanácsolja, hogy ha valaki rendkívül nehezen birkózik meg ezzel, érdemes listázni magában a pozitív tulajdonságait, majd felidézni emlékeket, amikor mások értékelték ezért. Szintén jó, ha az illető emlékezteti magát arra, mennyien szeretik, de azt is ajánlott tudatosítani, hogy visszautasítás esetén nem feltétlenül önmagában kell keresnie a hibát.

• visszautasítás
• fájdalom
• hatás
• következmény
• kutatások
• agy
• hormon
• Lélek&Test