A női mesterkém, aki 500 fős ügynökhálózatot irányított a nácik által megszállt Franciaországban: Vera Atkins története

Vera Atkins a II. világháború egyik leghíresebb női alakja volt. Hálózatot irányított, később pedig az eltűnt ügynökök sorsára is fényt derített.

Vera Atkins kém
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Vera Maria Rosenberg 1908-ban született Romániában. Egy rövid ideig a párizsi Sorbonne-on tanult, majd Lausanne-ben fejezte be az iskolát. Hamarosan Londonba költözött, és angol édesanyjának vezetéknevét vette fel.

Gazdag édesapja ismertségi köre által már fiatal korában közelebb került több olyan emberhez, akik a brit hírszerzés tagjai voltak, később pedig segítettek neki a brit állampolgárság megszerzésében.

Ötszáz fős ügynökhálózatot irányított

Franciaországi tanulmányainak köszönhetően szervezték be a Brit Különleges Műveletek Igazgatóságának (Britain's Special Operations Executive) francia részlegébe, amelynek célja a nácik által megszállt európai területek támogatása volt. Később Maurice Buckmaster ezredes asszisztense lett, az itteni munkája ihlette a James Bond-filmek karakterét, Miss Moneypenny kisasszonyát. A gyönyörű és okos hölgy mindig is úgy vélte, előnyt kovácsolhat nőiségéből, és tudta, hogy használja ki szépségét, hogyan befolyásoljon vele másokat. Előfordult, hogy vonzerejét bevetve szedett ki információkat férfiakból.

1944-ig civilként szolgált itt, majd repülőtiszt lett a női légierőnél. Hamarosan már az F-részleg hírszerzőjeként tevékenykedett, feladata a brit ügynökök toborzása és bevetése volt. 37 női ügynökért volt felelős, ellenőrizte őket, gondoskodott róluk és családjukról, gyakran még a repterekre is velük tartott. Munkája során közel ötszáz fős ügynökhálózatot irányított a nácik által megszállt Franciaországban: tájékoztatta őket, segített kidolgozni a fedősztorijaikat, hamis személyazonosságokat intézett nekik, és tartotta a kapcsolatot a rokonaikkal is. Minden értekezleten részt vett, mindig sokáig maradt az irodában, de a terepen is megállta a helyét, a veszélyes küldetésektől sem riadt vissza.

Fényt derített az eltűnt ügynökök sorsára

A SOE-ügynököket kiképezték, hogy egyedi kódokkal küldjenek vissza üzeneteket Londonba, de 1943-ban ezek lelepleződtek, és végül 27 ügynököt elkaptak és megöltek az ellenséges erők. A történtek miatt sokan Vera Atkinst hibáztatták hanyagságért, hiszen az ő szakaszához tartoztak az áldozatok, de a történészek úgy vélik, nem ő volt a felelős a végzetes eseményért. 118 ügynöknek veszett nyoma francia területen, a mesterkém pedig Franciaország felszabadulása után úgy döntött, kideríti, mi történt velük. Minden követ megmozgatott, és végül elérte célját: 117 főről kiderítette, hogy meggyilkolták, a tetteseket pedig bíróság elé állíttatta.

Vera Atkinst 1947-ben szerelték le, 1948-tól irodavezetőként, ebben az évben kapta meg a Croix de Guerre katonai kitüntetést is. 1952-től igazgatóként dolgozott az UNESCO-nál, és 1961-ben vonult nyugdíjba. 1987-ben a Francia Köztársaság Becsületrendjének lovagjává tették. 2000-ben, 92 évesen hunyt el.

A brutális náci fegyőrnő, Ilse Koch

A koncentrációs táborokban szinte felfoghatatlan kegyetlenségek zajlottak. Az őrök a náci propaganda befolyásától és a hatalomtól megrészegülve gyakran a legszadistább módszerekkel kínozták a rabokat. És egyáltalán nem csak a férfi parancsnokokra volt ez jellemző. Sőt, a nők gyakran sokkal brutálisabban bántak a fogvatartottakkal. A legrettegettebbek közé tartozott a buchenwaldi szukának és boszorkánynak becézett Ilse Koch is. Kívülről a hétköznapi feleség és a szerető anya látszatát próbálta kelteni, ám valójában egy beteges hajlamú asszony volt, aki a rabok kínzásának minden percét élvezte.

A buchenwaldi szuka szadista módon kínozta a koncentrációs tábor foglyait: a náci Ilse Kochtól mindenki rettegett

Ilse Kochot az egyik legkegyetlenebb náci parancsnokként tartják számon. Élvezte, hogy kínozhatta a rabokat.

Elolvasom

(Képek: Instagram, Pinterest.)

Ezt is szeretjük