A buchenwaldi szuka szadista módon kínozta a koncentrációs tábor foglyait: a náci Ilse Kochtól mindenki rettegett
Ilse Kochot az egyik legkegyetlenebb náci parancsnokként tartják számon. Élvezte, hogy kínozhatta a rabokat.

ilse koch cover
Ez is érdekelhet

A jótékonyság ősszel sem áll meg (x)

Kukkants be az Illatszertárba! (x)

Nem szereti a gyerek a zöldséget, mit tegyünk? (x)

Turbózd fel a halfogyasztásod idén ősszel! (x)

Frissítsd fel a karácsonyi dekorációt rózsaarannyal! (x)

Amikor a tehetség és a középszerűség összecsap - Szily Nóra az Amadeus két főszereplőjével beszélgetett

Ami neked felesleges, másnak érték: így lehet jól jótékonykodni

beauty and style

Így soha nem ismernél rá a 47 éves, szexi szupermodellre: Heidi Klum az átváltozások mestere »

Most így a legszebb az ombre: csodás színátmenetek a hajba, melyek feldobják a sötét tincseket »

Csodát tesz a bőrrel a rozmaringolaj, ha így használod: élénkíti a bőrt és csökkenti a ráncokat »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

A koncentrációs táborokban szinte felfoghatatlan kegyetlenségek zajlottak. Az őrök a náci propaganda befolyásától és a hatalomtól megrészegülve gyakran a legszadistább módszerekkel kínozták a rabokat. És egyáltalán nem csak a férfi parancsnokokra volt ez jellemző. Sőt, a nők gyakran sokkal brutálisabban bántak a fogvatartottakkal.

A legrettegettebbek közé tartozott a buchenwaldi szukának és boszorkánynak becézett Ilse Koch is. Kívülről a hétköznapi feleség és a szerető anya látszatát próbálta kelteni, ám valójában egy beteges hajlamú asszony volt, aki a rabok kínzásának minden percét élvezte.

Ilse Koch, a buchenwaldi szuka

Ilse Köhler néven született 1906. szeptember 22-én Drezdában egy munkáscsalád gyermekeként. Kicsiként ismerősei csendesnek, jól neveltnek és szófogadónak látták, és már fiatal lányként is különlegesnek tartották a fiúk. 15 évesen otthagyta az iskolát, és először egy gyárban, majd egy könyvesboltban vállalt munkát. A mozgalmak őt is megérintették, a propaganda gyorsan magával ragadta, és az 1930-as évek elején már csatlakozott is a náci párthoz. 

Az SS-ben kezdett dolgozni titkárnőként, ahol gyorsan felhívta magára a figyelmet szépségével, eltökéltségével. Heinrich Himmler jobb kezével, Karl Otto Kochhal 1934-ben ismerkedett meg, két évvel később házasságot is kötöttek. A férfi hírhedt volt kegyetlenségéről, Ilse pedig pontosan emiatt volt rá olyan büszke: felnézett férjére, és örült, hogy egy ilyen magas rangú, nagy hatalommal bíró ember felesége lehet. Hamarosan családot alapítottak, az asszonynak élete során négy gyermeke született.

A kínzások minden percét élvezte

Miután Buchenwaldba küldték őket, egy elegáns épületben, luxuskörülmények között éltek a tábor mellett. Itt bontakozott ki igazán a nő brutalitása, hiszen a parancsnok feleségeként, majd később parancsnokként szinte korlátlan hatalommal bírt, és bármit megtehetett a foglyokkal. Ráadásul férje állítólag teljesen elhanyagolta őt, ez pedig még inkább felerősítette szadista hajlamait. 

A raboknak tekintetes asszonynak kellett hívniuk az egyébként akkoriban különleges szépségűnek tartott, csinos nőt, és nem nézhettek rá, aki pedig mégis megtette, azt megkínozta, majd megölte. Ostorral járt a táborban, és amikor úgy tartotta kedve, bárkit megkorbácsolt, de az is gyakran előfordult, hogy terhes nőkre uszította kutyáit. Perverz, beteges vágyait és kielégíthetetlen szexuális étvágyát szintén a foglyokon élte ki. Rengetegszer vetkőztette őket meztelenre, és kényszerítette őket szexre egymással. Ő mondta meg, kivel és mit kell tenniük, majd végignézte az egészet. Aki ellenkezett, azt általában a legkegyetlenebb kínzásoknak vetette alá, majd kivégeztette.

A tetovált rabokat kereste

A túlélők beszámoltak arról, hogy Ilse Koch számtalanszor felsorakoztatta az embereket meztelenül, és így választotta ki az áldozatait. A szép tetoválásokon szinte mindig megakadt a szeme: akin ilyet talált, azt kiemelték a sorból, és később méreginjekcióval végezték ki, hogy Ilse megszerezhesse bőrük kivarrott darabját. Bár ez nem nyert a perek során bizonyítást, keringett róla egy olyan pletyka is, miszerint áldozatai kikészített bőréből lámpabúrákat, könyvborítókat, kesztyűket és táskákat csináltatott. Sőt, egyesek úgy tudták, tartósított emberi szerveket, testrészeket is gyűjtött otthon.

Saját kézzel vetett véget az életének

Ilsét és férjét 1943-ben tartóztatták le egy SS-parancsnok utasítására sikkasztás és lopás, valamint ironikus módon gyilkosság miatt. Az utóbbit azért tartották bűnnek a német hatóságok, mert a bizonyítékok eltüntetése miatt történt. A többivel nem foglalkoztak. A férfit 1945-ben, egy héttel a tábor felszabadítása előtt kivégezték, a nőt viszont bizonyíték híján felmentették.

1945-ben elfogták az amerikaiak, ám az asszony első tárgyalásán bejelentette, hogy várandós. Ezután életfogytiglanra ítélték, de második tárgyalásra is sor került, mert korábban nem tartották elegendőnek a bizonyítékokat. Itt nagyon sokan tanúskodtak ellene. Életfogytiglani börtön maradt az ítélet.

A nő egy idő után megzavarodott a börtönben, meg volt győződve arról, hogy korábbi áldozatai eljönnek, ezért 1967. szeptember elsején, hatvanévesen a cellájában felakasztotta magát lepedője segítségével. Egyik fia öngyilkos lett még akkor, miután kiderültek számára anyja rémtettei, másik fia, aki csak 19 évesen tudta meg, hogy ki volt a biológiai anyja, később felkereste a börtönben, és halála után rehabilitáltatni próbálta. Nem sikerült neki.

Szívbemarkoló felvételek a haláltáborból

1944 telén, a holokauszt tetőpontján egy fiatal, lengyel fényképész elásott egy dobozt, tele fotókkal és negatívokkal. A képek 1939-től kezdve öt éven át mutatták be a deportálásra váró, később pedig elhurcolt zsidók életét egészen közelről, így nem csoda, hogy a készítő Henryk Ross elrejtette őket a nácik elől. A lódzi művész felvételei azonban most újra napvilágra kerültek.

Képek: Getty Images Hungary.

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport
Ezt is szeretjük