Kurtizánból lett a Bizánci Birodalom legbefolyásosabb nője: Theodóra császárné különös története

Theodóra császárné egy igen különleges és nagy hatalmú asszony volt, aki olyan életutat járt be, és olyan befolyásossá vált, ami akkoriban rendkívül ritka volt a nők esetében.

Alacsony sorból származott, egy ideig kurtizánként is tevékenykedett, mégis erős uralkodóné vált belőle. Képes volt hatni férje döntéseire, és igyekezett védeni a nőket.

Apja halála után prostituáltként kereste kenyerét

Theodóra életének kezdeti szakaszáról igen kevés forrás maradt fenn. Élete jó részét Prokopiosz bizánci történetíró mesélte el, ám mivel nem kedvelte az asszonyt, előfordulhat, hogy valótlan dolgokat is közölt az írásaiban. Vannak azonban bizonyos tények, melyek a szakértők szerint valósnak tekinthetőek. Úgy tudni, 500 körül született Cipruson, de gyermekkorát már Konstantinápolyban töltötte. Családja alacsony sorból származott, apja, Akakiosz medvéket őrzött a hippodromban, anyja pedig táncos- és színésznő volt. 

Édesapja korai halála után anyja újraházasodott. Theodóra ekkor - egyes források szerint nővére nyomására - szintén táncos- és színésznőnek állt, ami akkoriban egyet jelentett a prostitúcióval. Komikusként és pantomimművészként is dolgozott, de az akkor körülbelül 15 éves lány leginkább a szexuális tevékenységekből tartotta fenn magát, és az előadásai előtt alacsony rangú ügyfeleket szolgált ki. Ez ma már gyermekprostitúciónak számít, de akkoriban teljesen elfogadott és természetes jelenség volt, hogy ennyi idős fiatalokból lettek kurtizánok. A legtöbbször vagy kényszerítették őket erre, vagy pedig a megélhetésért választották ezt a szakmát.

Kurtizánból lett nagy hatalmú császárné

18 éves kora körül felhagyott a prostitúcióval, és egy kormányzó szeretője lett. Miután kapcsolatuk véget ért, a fiatal nő csatlakozott egy vallási közösséghez, és közel került a monofizitizmushoz, aki szerint Krisztusnak csak egy, isteni jellege van. 21 éves lehetett, amikor megismerkedett I. Justinus bizánci császár unokaöccsével, a későbbi I. Justinianusszal, aki 17évvel volt idősebb nála. A fennmaradt írások szerint Theodóra mindent bevetett, hogy meghódítsa a férfit, és tudatosan tett azért, hogy császárné lehessen. Bár a törvény hivatalosan nem engedte volna, hogy egy ilyen magas rangú ember egy egykori kurtizánt vegyen el, az ő kedvéért kijátszották az előírásokat: a nőt patríciusi rangra emelték, így semmi nem állta már útját a házasságnak. Magát a törvényt egyébként később el is törölték.

Végül megköttetett a frigy, és Justinianus 527-ben császár, Theodóra pedig császárné lett. A férfi rajongott intelligens, ambiciózus és gyönyörű feleségéért. Szinte teljesen egyenrangú partnerként kezelte az asszonyt, akinek így lehetősége nyílt befolyásolni férjét, és beleszólni politikai döntéseibe. A nő mindvégig bizalmasa, segítője volt a császárnak, aki később társcsászárnévá emelte őt.

A Bizánci Birodalom legbefolyásosabb asszonya volt

Teodóra igyekezett védeni a nőket. Mai szavakkal élve igazi feminista uralkodóné volt, őt tartják az első olyan császárnénak, aki felismerte a nők jogainak fontosságát. Küzdött a nemi erőszak és a szexrabszolgaság ellen, illetve azért is, hogy a feleségeknek minél nagyobb jogaik legyenek a házasságban. Több olyan törvényt is hoztak férjével, melyek a lányokat, asszonyokat védték: betiltották a kényszerprostitúciót, az anyáknak gyámságot adtak gyermekeik felett, sőt szabályaikkal kitiltották a bordélyházakat üzemeltetőket Konstantinápolyból. Theodóra egyébként állítólag létrehozott egy olyan házat is, ahol a prostituáltak nyugodtan, békében élhettek és dolgozhattak. Mindezek mellett karitatív tevékenységeket végzett, és a politikai, katonai ügyekhez egyaránt értett.

És bár a rászoruló nőket erősen támogatta, segítette, riválisait és rosszakaróit nem kímélte. Aki csak fenyegette hatalmát és pozícióját, azzal kegyetlenül elbánt, hogy megvédje magát, illetve férjét. Az ő nevéhez fűződik a császár ellen szervezett összeesküvés leverése is. Theodóra egyébként fényes udvartartással rendelkezett, és szeretett házasságokat szervezni. Kedvenc udvarhölgyét, Antoniát például Belizár hadvezérhez adta hozzá. 

A császárné hosszú betegség után 548-ban hunyt el, feltételezhetően rákban. A császárt nagyon megviselte imádott felesége halála, tiszteletére épületeket, városokat nevezett el róla. Theodórát a Bizánci Birodalom legbefolyásosabb, legerősebb és legnagyobb hatalommal bíró asszonyának tartják.

Kvíz: a 20. század legbefolyásosabb női

A 20. század is bővelkedett figyelemre méltó nőkben, akik hatalmas befolyással rendelkeztek. De vajon te mennyire ismered őket? Most tesztelheted a tudásodat a következő kvízzel. Képeken mutatjuk az előző évszázad legbefolyásosabb asszonyait, alatta pedig a lehetséges válaszokat: azt kell csak bejelölnöd, hogy kit látsz a fotókon. Neked hány helyes válaszod lett?

• theodóra császárné
• bizánci birodalom
• római birodalom
• befolyásos nő
• női sorsok
• uralkodónő
• történelem
• történelmi érdekesség
• Lélek&Test