IV. György különös ajándéka törvénytelen feleségének: az ijesztő szemminiatúra a szerelem záloga lett

Vannak helyzetek, amikor az ember úgy érzi, egy csokor szép virág, esetleg néhány kedves bók már nem elég a romantikus érzelmek kifejezésére. 

Az elvarázsolt szerelmesek már a múltban is kifejezetten kreatív megoldásokkal örvendeztették meg partnereiket. 1785-ben a walesi herceg, a későbbi IV. György valószínűleg mindenkin túltett találékonyságban, amikor a saját szeméről készült miniatűr portrét küldte el szerelme, Maria Anne Fitzherbert számára. 

Törvénytelen frigy

Amikor Maria Fitzherbert kibontotta a Györgytől kapott levelet, arra valószínűleg nem számított, hogy egy ijesztően élethű szem bámul majd vissza rá. A brit herceg fülig szerelmes volt, mindemellett pedig kétségbeesett is, hiszen a királyi ház nem fogadhatta el a hat évvel idősebb, katolikus, kétszeresen is megözvegyült nőt mint a jövendőbelijét. 

A két fiatal egy évvel korábban találkozott, a herceg a 20 éves volt, a nő pedig, épp maga mögött hagyva a gyászt, újra megjelent a londoni társasági életben. A férfi egyből beleszeretett, és nem törődve a nehezítő körülményekkel, megkérte Fitzherbert kezét, aki ekkor jobbnak látta elhagyni az országot.

A hajthatatlan herceg szívhez szóló levél és újabb házassági ajánlat kíséretében küldte el neki az addig merőben szokatlan ékszert, amely egyszínű háttér előtt ábrázolta a jobb szemének pontos mását. Hogy mindezt hogyan fogadta az asszony, nem ismert, ám kicsivel később, 1785. december 15-én a nő londoni házában megtartották a titkos esküvői ceremóniát.  

A frigy törvénytelennek számított, hiszen nem kérték hozzá a király jóváhagyását. A törvény értelmében a katolikus házastárs miatt a herceg elveszítette volna jogát a brit trónra.

A szerelem furcsa zálogai

Fitzherbert szeméről szintén készült egy apró kép, amit a férje, bármerre is járt, magával vihetett. Nem ők voltak az egyedüliek, akik ilyen módon mindig maguknál hordták kedvesük tekintetét. A 18. századi Angliában egyre elterjedtebbé vált a szokás, ám a furcsa szerelmi zálogok kevesebb mint fél évszázadig voltak divatban. A kisméretű, elefántcsontra készített festményeket értékes foglalatokkal látták el, drágakövekkel egészítették ki, és gyűrűkként, brossokként hordták, esetleg eldugták a zsebük mélyén. A hátoldalukba olykor még hajtincset is rejtettek. A fennmaradt példányokat titokzatosság lengi körül: ritkán ismert, hogy kinek a szemét ábrázolják, illetve ki festette őket.

Az 1820-ban megkoronázott IV. György egyes vélekedések szerint haláláig Fitzherbertet szerette, bár különváltak útjaik, és többször megvetően is nyilatkozott róla. A király számos szeretőt tartott, 1795-ben pedig elvette az édesapja által kiválasztott Braunschweig-Wolfenbütteli Karolinát, valószínűleg azért, hogy III. György kifizesse a felhalmozott adósságait. A házastársak mindössze egy évet töltöttek együtt.

IV. György 1830-ban, közvetlenül a halála előtt azt kérte, hogy a Fitzherbert szeméről készített miniatúrával a nyaka körül temessék el. 

A történelem leghíresebb szeretői

A történelem során sokáig teljesen elfogadott volt az uralkodók, illetve a férfiak hűtlensége, de az sem volt ritka, hogy az asszonyok kacsintgattak félre. Ismerd meg a szerelem legnagyobb mestereit, akik románcaikkal írták be nevüket a történelembe.

(Borító- és ajánlókép forrása: Wikipédia/Közkincs)

• kapcsolat
• szerelem
• ékszer
• történelem
• Lélek&Test