Minden 4. magyar férfi fizetett már a szexért: máshogy látják a prostitúció és a pornó helyzetét a nők és a férfiak
Érdekes kutatás született arról, hogyan vélekednek a magyarok a prostitúcióról és a pornóról. Az Egyenlőség-modell bevezetése segíthetne a prostitúció megelőzésében és visszaszorításában.

prostitucio cover
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség a Prostitúció valósága - a nők jövője az egyenlőség címmel tartotta meg online konferenciáját. 

Az előadásokat összekötötte az, hogy rámutattak: a prostitúcióban, a szexiparban dolgozó nők nem azonos esélyekkel indultak az életben, és sokkal nagyobb veszélyeknek vannak kitéve, mint mások.

A magyarok véleménye a pornóról és a prostitúcióról

A Böcskei Balázs és Mezei Mikes által ismertetett reprezentatív kutatás az IDEA Intézet és a Datalyze együttműködésével született meg ezer fő részvételével. Az online lekérdezési módszer, illetve adatfelvétel lehetővé tette, hogy valódi válaszok szülessenek a normakövetőek helyett. Az adatokat a teljes felnőtt népesség demográfiai megoszlására súlyozták, a minta a teljes társadalom - és nem az internethasználó népesség - demográfiai megoszlásait tükrözi.

Az eredményekből erősen kitűnik, hogy a felnőtt magyar népességnek határozott, kialakult véleménye van a pornónézésről, de a férfiak és a nők szinte minden részletet másképp látnak, többek között a prostitúció veszélyeit, és az annak teljes legalizációjával járó kockázatokat is. Többségben vannak azok, akik elfogadják a felnőttfilmfogyasztást, és a válaszadók bő egyharmada tart attól, hogy a pornó irreális elvárásokat támaszthat a privát szexuális életben. 58%-uk szerint magánügy, és senkinek sem árt, mindössze a megkérdezettek 8-10%-a vélekedik kifejezetten negatívan róla. Már itt jól érzékelhető az eltérés férfiak és hölgyek között: előbbiek inkább gondolják úgy, hogy ez egy teljesen normális és ártalmatlan tevékenység, míg utóbbiak nagyobb arányban válaszolták azt, hogy irreális elvárásokat támaszthat az emberekben saját, illetve partnere testével és szexuális teljesítményével kapcsolatban, vagy erőszakra hajlamosíthat. 

Az iskolai végzettséggel párhuzamosan növekszik a pornónézéssel kapcsolatos kritikus szemlélet, a magasan képzettek kevésbé gondolják normális jelenségnek, és kevésbé tartják magánügynek is. A döntő többség tisztában van a pornónézés túlsúlyba kerülésének következményével: tudják, hogy hátráltathatja a szexuális fejlődést, csökkentheti a nők iránti tiszteletet, visszavetheti a hölgyek önbizalmát, rontja a nők férfiakról alkotott véleményét, visszaveti a szexuális konszenzust a kapcsolatban, és növeli a szexuális erőszakot, a nemi egyenlőtlenségeket a társadalomban.

A cikk az ajánló után folytatódik

Arról is kérdezték a magyarokat, hogy milyen tevékenységet gondolnak legálisnak, és mit illegálisnak. A többség szerint törvénybe ütközik például 18 év alattinak szexuális szolgáltatásért fizetni, illetve 18 év alattiaknak pornográf képeket mutatni, míg a válaszadók mintegy egynegyede-egyharmada véli úgy, hogy legális pénzt fizetni vagy elfogadni szexuális szolgáltatásért. A férfiak, a fiatalabbak, az alacsonyabb végzettségűek nagyobb arányban gondolják, hogy nem ütközik törvénybe pénzért szexuális szolgáltatást kínálni, illetve ezért fizetni. 7% szerint legális más emberek prostituálása. A válaszadók döntő többsége szerint a prostitúció veszélyes tevékenység, szexuális erőszakkal, fizikai sérülésekkel, mentális traumával járhat. Sokan vélekednek úgy, hogy az elszegényedés és a függőségek kialakulásának esélyét is növeli. 

A többség egyetértett azzal az állítással, hogy a kormánynak segéllyel kellene támogatnia azt, hogy az emberek felhagyhassanak a prostitúcióval, de sokan azzal is, hogy a kormánynak nem felelőssége támogatni azokat, akik pénzt tudnak keresni prostitúcióval, így erős ellentmondás érezhető a vélemények és az állítások között. A nők inkább gondolják úgy, hogy a kormánynak segítséget kell nyújtania, a férfiak ezt kevésbé érzik szociális problémának. A megkérdezettek körülbelül kétharmada szerint a prostituáltaknak munkavállalói jogokkal kellene rendelkezni. A férfiak mintegy fele pedig egyetértett azzal, hogy a prostitúció nem rosszabb más kockázatos munkáknál. Az is kiderült, hogy a többség negatív hatásokra számítana a tevékenység legalizálásával. Úgy vélik, ennek következtében csökkenne a nők iránti tisztelet, romlana a férfiak nőkről alkotott képe, és visszavetné a nők önbizalmát, hátráltatná az egészséges szexuális fejlődést, illetve például növelné a nemi egyenlőtlenségeket is.

A megkérdezett férfiak 25%-ának volt már, vagy van jelenleg is kapcsolata prostituálttal, az arány a 40-59 év közti korosztálynál kiemelkedően magas. A válaszadó hölgyeknek azonban csupán 1%-a számolt be arról, hogy lett volna valaha hasonló viszonya. A férfiak 35%-a, a nők 62%-a ért egyet azzal az állítással, hogy a prostitúció szexuális erőszak, véget kell vetni neki.

A kutatás eredményeiből jól látszik, hogy a magyar felnőtt népességnek kialakult véleménye van a prostitúcióról és a pornófogyasztásról, valamint az is, hogy a szexuális szolgáltatások igénybevétele továbbra is markánsan jelen van a társadalomban. Ezzel együtt azonban a prostitúció és a túl nagyra nőtt pornóipar veszélyeivel is tisztában vannak az emberek. A prostitúciót és a szexuális visszaéléseket egyaránt illegálisnak gondolják. Az is bebizonyosodott, hogy komoly eltérések mutatkoznak a nők és a férfiak attitűdjeiben: a férfiak jóval elfogadóbbak, a politikai attitűdök mentén viszont kisebbek az eltérések. A kutatás eredményei is alátámasztják, hogy nagy változtatásokra lenne szükség a prostitúció és a szexipar terén.

Azt, hogy itthon körülbelül hány prostituált dolgozik, nem tudni pontosan. Juhász Borbálaa Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség munkatársa megkeresésünkre elárulta: erről még soha, senki nem finanszírozott kutatást.

Svédország tapasztalata, a svéd modell

A Svédországban 1999-ben bevezetett svéd modellt, vagy más néven egyenlőségmodellt azóta már többek között Izland, Norvégia, Kanada, Írország, Franciaország és legutóbb, 2018-ban Izrael is a saját törvénykezése részévé tette. Mivel már bizonyította pozitív hatásait, itthon is fontos lenne a törvénybe iktatása. A svédországi tapasztalatról Anna Ekstedt, az emberkereskedelem elleni küzdelemért felelős különleges megbízatású nagykövet mesélt. 

Ott a keresletet kívánják megcélozni, ez ugyanis igen fontos eszköz a szexuális kizsákmányolás és az emberkereskedelem megelőzésében. Úgy vélik, a kereseti oldallal kell foglalkozni, ennek hiányában ugyanis nem létezhet maga a prostitúció sem. Az országban a prostitúció és emberkereskedelem elleni harc a prioritás, ez a tevékenység a svéd feminista külpolitikának részét is képezi. A prostitúció szerintük kizsákmányolást jelent, ami sérülékeny emberek kihasználását célozza meg. Az 1999-ben hatályba lépett, egyenlőségmodellnek nevezett törvény évtizedes munka eredménye. Ebben betiltották a prostitúció vásárlását, de az eladását nem, tehát magát a keresletet büntetik, illetve a nemek közti egyenlőséget is fontosnak tartják a küzdelem során. Ez azt jelenti, hogy nem a prostituáltat büntetik, hanem a szolgáltatásait igénybe vevő vendégeket. Azt is hozzátette, hogy a szexmunka nemi alapú, hiszen a dolgozók nagy része nő, a vásárlók pedig általában férfiak. Az intézkedéssel fel akarták borítani a piacot, helyreállítani a nemek közti hatalmi viszonyt.

A törvénynek köszönhetően az országban az utcai prostitúció jelentősen csökkent, de fontos eszköz az emberkereskedelem és a kizsákmányolás elleni harcban is, sőt a társadalomra nézve szintén normatív hatással is bír. A jelenség azonban bonyolult, ugyanis számos új formája jelenik meg főleg a technológiai fejlődésnek köszönhetően, ezek pedig még nehezebbé teszik a helyzetet. Ilyen például a sugar dating, ami az egész világban elterjedt, és ami normalizálni próbálja a prostitúciót. Ennek során az egészet úgy tálalják, mintha egy idősebb férfi csak anyagilag támogatna egy fiatal nőt. Ilyen oldal például a milliomosok.hu is, amelynek plakátjai az elmúlt hetekben óriási port kavartak. Szerencsére ez ellen sokan felszólaltak, és elindult egy fontos kezdeményezés, a hirdetéseket pedig hamarosan eltávolítják Budapest utcáiról. 

Svédországban az önkormányzatok alternatívákat nyújtanak az áldozatoknak. A tiltás nem elegendő, hiszen az egész jelenség nemcsak bűncselekmény, hanem társadalmi kérdés is, így társadalmi megoldásokat igényel. Fontos az áldozatok támogatása és védelme, az, hogy segítsenek megakadályozni a bekerülésüket és a kilépésüket is. Mindezek mellett azonban a vásárlókat is támogatják tanácsadással, szociális segítséggel. A megelőzés itt részben a normák és az attitűdök megváltoztatását jelenti: úgy vélik, a keresletre kell hatni, megcélozni a férfiakat, fiúkat, megváltoztatni a sztereotípiákat, és feloldani a nők, lányok életének korlátait. Fontos az átfogó szexuális oktatás, hiszen ez is része a nemi alapú erőszak csökkentésének. A kormány úgy döntött, korszerűsíti a tantervet, hogy erősítse: a szexualitás beleegyezésen alapul. 

2018-ban új, a szexuális bűncselekményekről szóló új törvényt iktattak be Svédországban. Eszerint, amennyiben nem beleegyezésen alapul az aktus, akkor bűncselekménynek minősül - ez a szabályozás pedig fontos lépés a visszaélés megakadályozásában. Ha pedig valaki emberkereskedelem áldozatától vásárol szexuális szolgáltatást, az elítélhető nemi erőszakért vagy gondatlanságból elkövetett nemi erőszakért. Anna Ekstedt hangsúlyozta: minden országnak még többet kell tenni az erőszak, a kizsákmányolás megelőzéséért. Fontos a kereslet megcélzása és a megfelelő törvények megalkotása.

Itthon is bevezetnék az Egyenlőség-modellt

Juhász Borbála, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség munkatársa szintén a prostitúció szabályozása mellett érvelt. A Női Érdek tagja a Brüsszeli Kiáltványnak, amelyet még 2012-ben indított útjára az Európai Női Lobbi, és két francia civil szervezet. Azt szeretnék elérni, hogy az egész Európai Unióban vezessék be az Egyenlőség-modellt, melynek célja a prostitúció megelőzése és visszaszorítása. Ehhez azóta több tucat EP-képviselő és több mint 200 civil szervezet csatlakozott.

Az Egyenlőség-modell dekriminalizálja azokat a lányokat és nőket, akik prostitúció áldozatai lesznek - Magyarországon erre nincs szükség, prostituáltat prostitúció miatt nem lehet büntetni - , és megvédi őket a stricijüktől, kihasználójuktól. Az Egyenlőség-modell nem a prostituáltakat bünteti, hanem a szexvásárlókat vonja felelősségre a viselkedésükért, és támogatást, információkat, lehetőségeket ad az áldozatoknak, hogy valóban szabad döntést hozhassanak az életükről. Ez alapján tehát a futtatókat, a bordélytulajdonosokat és a szexvásárlókat kell büntetni, nem pedig a szexmunkásokat. Erre azért van szükség, mert az EU-ban az emberkereskedelem áldozatainak 65%-a szexuális céllal vált áldozattá, 95%-uk pedig nő. A szexuális kizsákmányolás a lányokat és nőket aránytalanul érinti. A prostituált lányok és nők 75%-a 13 és 25 év közötti, és tízből kilenc nő elhagyná a prostitúciót, ha tehetné.

Ez tehát azt jelenti, hogy korántsem beszélhetünk beleegyezésen alapuló, önkéntes prostitúcióról. Ezért elengedhetetlen az Egyenlőség-modell bevezetése, amellyel megelőzhető az, hogy lányok és nők a prostitúció áldozatává váljanak, és amely emellett kilépési lehetőséget biztosít nekik, valamint elszámoltatja a striciket, a bordélyok üzemeltetőit és a szexvásárlókat is. A modell az egyéni szabadságról, a rabszolgaság alóli felszabadításról, a teljes és szabad beleegyezésről szól, tisztelettel viszonyul a prostituálthoz, megszünteti büntethetőségét, segít a kereskedelem és kényszerítés áldozatainak elmenekülni, és azt követeli, hogy legyen vége a női test tárgyiasításának. 

Az egyenlőtlenségek szexuális kizsákmányoláshoz vezethetnek, ezért ezek felszámolása mindenképpen szükséges a prostitúciómentes társadalom megteremtéséhez. 

Ilyen a világ legnagyobb bordélya

Ha bordélyokra gondolunk, sokaknak Amszterdam piros lámpás negyede, valamint a Németországban dolgozó örömlányok jutnak eszébe - nem véletlenül. Ezekben az országokban a 2000-es évek elején teljesen legálissá tették a pénzért nyújtott szexuális szolgáltatásokat. A stricik már sokkal inkább menedzserek lettek, a bordélyokat pedig nemcsak helyiek látogatják, hanem kivirágzott a szexturizmus is. Az 1972-ben nyitott Pascha tizenkét emeletén várja a kuncsaftokat.

Ezt is szeretjük