„Nem sértésből, de…” - 4 passzív-agresszív mondat a kollégáktól, ami sok munkahelyen elhangzik

A munkahelyen fontos odafigyelni a stílusra, a beszédmódra, hiszen egy csapat akkor működhet csak igazán jól, és egy munkakörnyezet akkor lehet csak igazán élhető és kellemes, ha a kollégák kijönnek egymással. Sajnos elég gyakran előfordul azonban, hogy néhány ember viselkedése mérgezi a légkört, és szavaikkal frusztrációt, ellenségeskedést váltanak ki.

A következő passzív-agresszív mondatok sokszor elhangzanak, és úgy okoznak konfliktust, haragot vagy ellenszenvet, hogy alapvetően nem is tűnnek bántónak vagy sértőnek. Érdemes figyelni rájuk, mert rejtett rosszindulatra, ellenszenvre is utalhatnak.

„Nem sértésből, de…”

Ha valaki úgy kezdi a mondandóját, hogy kijelenti, nem sértésnek szánja, mégis kritikát fogalmaz meg, az lekicsinylően hat a másikra, és a tisztelet hiányát jelzi. Egyértelmű, hogy bár elmondja, nem akarja megbántani a partnert, mégis meg fogja tenni. Fölényeskedésnek tűnhet, nagyobb hallgatóság előtt pedig főleg kellemetlen szituációkat szül. Az emberek néha azért viselkednek így, mert nem biztosak önmagukban, félnek sebezhetőnek mutatkozni mások előtt, de a hasonló szavak rendkívül antipatikusan hatnak. Jobb elkerülni az ilyen felütést a béke érdekében.

„Ahogy már említettem az előző e-mailemben…”

Az „ahogy már említettem az előző e-mailemben”, az „ahogy már mondtam…” és a hasonló kezdetű üzenetek, mondatok erősen passzív-agresszívek. A kollégának ilyenkor az a célja, hogy felhívja a figyelmet társa mulasztására, rossz emlékezetére, vagy kijavítsa őt, esetleg saját igazát bizonyítsa. De az is előfordul, hogy a bizalom hiánya eredményezi az ilyen kifejezések használatát, az illető ugyanis el akarja kerülni a problémát, és kihangsúlyozni azt a részletet, ami már elhangzott, hogy biztosra menjen.

„A biztonság kedvéért cc-zem a főnököt”

Ha valaki szinte indokolatlanul dönt úgy egy e-mailezés közepette, hogy a válaszra másolatban ráteszi a főnököt is, akkor passzív-agresszív módon azt jelzi ezzel, hogy nem bízik a kollégájában, vagy be akarja mártani, le akarja járatni őt valamiért a felettes előtt. Az is megeshet, hogy visszaigazolást vár a vezetőtől saját igazára, de bármi is áll a hasonló üzenetek mögött, a főnököt csak akkor érdemes bevonni, ha valóban szükség van a véleményére, jóváhagyására.

„Sokan úgy gondoljuk…”

Ha valaki többes számban fejti ki véleményét, akkor bár kissé rejtetten, de ellenkezni, lázítani próbál, és mások véleménye mögé akarja rejteni a nézeteit, ezzel akarja igazolni saját érveit. Azt sugallja, hogy a csapat a háta mögött is beszél a kollégáról, akinek címezte a szavakat, de előfordul, hogy mindezt csak azért teszi, mert bizonytalan, és nem érzi elég hatásosnak a saját gondolatmenetét, vagy el akarja kerülni a felelősséget.

A mérgező főnök mondatai

A mérgező emberek igen károsak másokra, így a munkahelyen is érdemes vigyázni velük. Borzasztóan nehéz azonban a helyzet, ha a főnök az, aki ilyen viselkedést tanúsít: ebben az esetben ugyanis a hatalmát, pozícióját kihasználva igyekszik befolyásolni az alkalmazottat, elérni, hogy a munkáját helyezze a magánélete elé, és olyan dolgokra is rávenni, melyek valójában nem tartoznak a kötelességei közé. Van néhány tipikus, szóban vagy üzenetben alkalmazott mondat, mely segít felismerni a toxikus felettest: ha a következőket mondja a beosztottjainak, érdemes odafigyelni rá, és tudatosan ellenállni a hatásának, nemet mondani neki.

(Képek: Getty Images.)

• passzív-agresszív
• munkahely
• munkahelyi kommunikáció
• mondat
• Lélek&Test