Te elég gyakran mondasz nemet? Ezért kellene a pszichológus szerint

A segítőkészség és a kedvesség alapvetően két pozitív tulajdonság, ám a túlzott előzékenység  visszaüthet az emberi kapcsolatokban. Példának okáért sokan elképzelhetetlennek tartják, hogy párjuknak, barátaiknak, adott esetben főnöküknek nemet mondjanak.

Szakemberek szerint a mindenre bólogató magatartás forma mögött többnyire félelem áll; a konfrontációtól, mások megbántásától, vagy akár az elutasítástól. Introvertált személyeknél pedig különösen erős szorongást válthat ki minden visszautasítással járó szituáció. Nemet mondani azonban nem lehetetlen; létezik olyan praktika, amit ha valaki elsajátít, változásokat érhet el a munkában és a mindennapokban. 

Társadalmi nyomás a háttérben

Amerikai pszichológusok szerint visszatérő probléma, hogy valaki fél nemet mondani. Ez a mindennapokban sokféleképpen kiütközhet; az emberek nem mondanak nemet egy kollégának vagy a felettesünknek, mert attól félnek, hogy lustának, esetleg alkalmatlannak találják őket a feladat elvégzésére.

Ha valaki sokat szorong ilyen képzetek miatt, könnyen megtörténhet, hogy rendszeresen túlórázik, esetleg gyakran old meg olyan feladatokat, ami egyébként nem az ő dolga lenne.

Az introvertált, visszahúzódó személyiségek számára ez nagyon veszélyes, hiszen  napról napra nagyobbnak érezhetik a rájuk nehezedő nyomást, amit a manipulatív, mérgező emberek -teljesen jogtalanul- kihasználhatnak. Mit kell érteni ez alatt? Leginkább, hogy idővel magától értetődőnek veszik a szívességet, és még köszönetet sem mondanak. Ilyesmire viszont egyetlen kapcsolat sem épülhet.

A nemet mondás művészete tanulható

Bármilyen szituációról legyen szó, nem kell azonnal igent mondani. Nyugodtan lehet időt kérni, amíg valaki magában, nyugodt körülmények között tisztázza a dolgokat. Ezzel az is elkerülhető, hogy a partner igennek értelmezze a hallgatást. 

Nehéznek tűnik, de érdemes megtanulni az egy adott kérésre, nem pedig a személyre történő nemet mondást. Jó példa erre, ha mondjuk egy közeli barát felkér bébiszitternek péntek estére, a másik félnek viszont már programja van, nem kell igent mondani csak azért, mert egyedülálló. Ilyenkor egész egyszerűen meg lehet ezt mondani, értékítélet nélkül. 

Végeredményben a legfontosabb tudatosítani: attól senki sem lesz kevesebb, ha néha nem ő oldja meg a problémát. Felesleges arról fantáziálni, hogy az állandó bólogatással mások szemében majd több lesz.

Ehelyett érdemes időt fordítani az ön- és a határok megismerésére, vagyis rájönni mi fér bele a személyes értékrendbe. Ha valakinek a családdal töltött idő szent és sérthetetlen, nem célszerű elvállalni egy olyan munkát, ami ezt lehetetlenné teszi. A válaszreakció rövid távon kellemetlen lehet, az egyénre nézve hosszútávon viszont egy hatalmas igent jelent.

• konfliktus
• kihasználás
• mérgező emberek
• Lélek&Test