Zsenialitásra és magas IQ-ra utal ez az egy szokás – Csak az emberek 30%-a csinálja

Az elme működése egy hétköznapi ember számára titokzatosnak tűnik, és nem is minden működési mód egyforma. Mindenki a saját mentális állapota és az életében szerzett tapasztalatai alapján dolgozza fel az információkat, így a gondolkodási folyamataink is egyediek.

Volt idő, amikor a magunkkal folytatott beszélgetést problémának vagy kínosnak tekintették. Ma már tudjuk, hogy mindez egy teljesen egészséges és pozitív belső monológ része. Mindössze az emberek 30%-a beszél magában – és ez annak a jele, hogy kiemelkedően intelligens vagy.

Magas IQ-ra utal a meglepő szokás

A magaddal folytatott beszélgetés ugyanis nem a zavartság vagy a szétszórtság jele, hanem az egyik legkomplexebb önszabályozási és gondolkodási folyamat. A kutatók szerint a magában beszélő ember valójában hangosan strukturálja a gondolatait, irányítja figyelmét, gyorsabban old meg problémákat és mélyebb önreflexióra képes.

Ez a belső dialógus hangos formája, amely a magasabb végrehajtó funkciókhoz – tervezéshez, elemzéshez, kreatív gondolkodáshoz – kötődik. Nem véletlen, hogy az átlagon felüli IQ-val rendelkező személyek gyakrabban alkalmazzák ösztönösen.

A becslések szerint a népesség mindössze 30%-a beszél rendszeresen magában úgy, hogy azt tudatos eszközként használja a gondolkodás szervezésére. A többiek vagy nem teszik, vagy elnyomják ezt a természetes kognitív folyamatot.

Felnőttként a belső beszéd támogatja a munkamemóriát és a kognitív működést, mindkettő kulcsfontosságú a problémamegoldásban és a kritikus gondolkodásban. A belső monológ emellett fontos szerepet játszik az érzékelés tudatosításában és a pozitív önbeszédben. Az, hogy képes vagy motiválni és felemelni önmagadat, óriási különbséget jelenthet azt illetően, hogy milyen sikeres leszel az életben.

A belső beszéd és a hangos önmonitorozás aktiválja az agy végrehajtó funkcióit a prefrontális kéregben. Ez felelős a döntéshozásért, problémamegoldásért, tervezésért és logikai gondolkodásért – ezek mind erősen kapcsolódnak az intelligenciához. Ilyenkor ez a terület intenzívebben dolgozik.

A szokás emellett gyorsítja és hatékonyabbá teszi a gondolkodást. Aki hangosan fogalmazza meg gondolatait, az gyorsabban old meg komplex feladatokat. A verbalizáció segíti a figyelem fókuszálását és rendet teremt a gondolatok között.

Ezen kívül javítja a memóriát is. A magunknak kimondott információ akár 20–30%-kal jobban rögzül, mint a csendben feldolgozott. A verbális kódolás az egyik legerősebb memóriatechnika. A magukban beszélők gyakran jobban kezelik a stresszt és a kognitív terhelést. A hangos öninstrukciók segítenek megnyugtatni a rendszert, optimalizálni a figyelmet és megelőzni a túlterhelődést.

Azok, akik magasabb szinten használják az úgynevezett metakogníciót – vagyis a a gondolkodásunkról való gondolkodást –, gyakrabban folyamodnak spontán önbeszédhez. Ez egyfajta mentális eszköztár, amit intuitívan alkalmaznak, mert segíti őket a problémamegoldásban.

Ha tehát azon kapod magad, hogy munka közben vagy séta alatt félhangosan átrágod a gondolataidat, ne szégyelld: lehet, hogy épp az egyik legokosabb szokásodat gyakorlod.

Képek: Getty Images Hungary.

• beszéd
• magas intelligencia
• iq
• szokás
• intelligencia
• Lélek&Test