A grófné, aki anyaszült meztelenül lovagolt végig a városon, hogy csökkentse a városlakók adóját: Lady Godiva legendája

Hősies, bátor asszonyokban sosem volt hiány a történelem során, de nem vitás, hogy az utókor leginkább a férfiak nevét és tetteit őrizte meg. A 11. században élő nemesasszony, Lady Godiva személye azonban fennmaradt, igaz, történetében sok a bizonytalanság.

Bár a grófné legendáját számos történész fenntartásokkal kezeli, a festmények és körmenet ihletője, a nő nevét belga csokoládémárka és a Queen egyik dalszövege - Don’t stop me now - is felidézi. 

Meztelen lovaglással a magas adók ellen

A 980 körül született Lady Godiva életéről nem sokat tudni, legendája mellett leginkább az angliai Mercia grófjának, Coventry urának, Leofricnak a feleségeként ismert. A férfi, aki az ország legbefolyásosabb nemese volt, magas adókkal sanyargatta Coventry lakosságát. A történet szerint a grófné számos alkalommal próbálta jobb belátásra bírni férjét, győzködte, hogy enyhítsen az adóterheken, ám az nem állt kötélnek. Mivel a feleség nem tántorított, furcsa alkut ajánlott neki: ha meztelenül lovagol az utcákon, teljesíti a kérését. 

Lady Godiva belement az egyezségbe, és miután elrendelte, hogy a furcsa esemény idején minden városlakó az otthonában tartózkodjon, hosszú hajába burkolózva kilovagolt. A parancsát egyetlen ember próbálta kijátszani. Egy szabó, akit Leselkedő Tamásként őrzött meg az utókor, lyukat fúrt az ajtóba, hogy megleshesse a meztelen nőt. A legenda szerint a sors vaksággal büntette tettéért. Leofric a grófnénak köszönhetően eltörölte az adókat.

A meztelen lovaglás történetét először a 13. századi Wendoveri Roger jegyezte le krónikájában. Ez a változat néhány részletében még eltért a későbbi, uralkodóvá váló anekdotától, például nem szerepelt benne Leselkedő Tamás személye, ő a 17-18. században bukkant fel benne, és a hosszú haj is későbbi hozzátoldás. A bátor nő legendája felidézheti a bibliai Eszter történetét, egyes kutatók pedig tavaszköszöntő pogány termékenységrítusokat vélnek felfedezni benne.

Mi lehet az igazság? 

A legtöbb történész a meztelen lovaglást merő kitalációnak tartja, az viszont bizonyos, hogy a 11. században valóban élt egy Lady Godiva, vagy ahogyan néhány forrás említi, Godigfu nevű nemes hölgy. Leofrichez hasonlóan az egyház iránti nagylelkűségéről volt híres, a férfival együtt segített többek között Coventry bencés kolostorának megalapításában. Kilenc gyermekük született, az egyik Ælfgar, akinek a lánya II. Harold angol király felesége lett. 

Korabeli források szerint a nő egy tekintélyes és gazdag angliai család lányaként földbirtokokkal rendelkezett, ezért aztán akadnak kutatók, akik szerint ő maga is kivethetett magas adókat. Kérdéseket vet fel, hogy a mélyen vallásos, egyházpártoló hölgy, bármilyen nemes szándék is vezérelte, ruha nélkül mutatkozott az utcán, ami a korban elképzelhetetlen volt. Ujjatlan fehér alsóruhában a bűnbánatot tanúsító személyek vonultak fel nyilvánosan. A Lady Godivát említő 11. és 12. századi források nem jegyezték fel a meztelenkedést. Előfordulhat, hogy inkább arról lehetett szó, hogy rangjának nem megfelelően, ékszerek nélkül jelent meg a településen. Ha kitaláció a meztelen lovaglás, ha nem, versek, festmények őrzik emlékét, verset írt róla Alfred Tennyson, Coventryben pedig körmenettel is megemlékeznek róla. 

Elizabeth Siddal, a gyönyörű, tragikus sorsú múzsa élete

Elizabeth Siddal vonásai sokak számára ismerősek lehetnek, nem véletlenül: csodás képek tették halhatatlanná az egyébként tragikusan korán, 32 éves korában elhunyt nőt.  A leghíresebb alkotás, amelyhez modellt állt, az Ophelia című festmény, amely azon túl, hogy megbetegítette, mintha előre is vetítette volna későbbi sorsát.

(Kiemelt kép: John Collier: Lady Godiva, 1898. Forrása: Wikipédia/Campanito. Cikken belüli képek: Getty Images Hungary.)