Mintha előre jelezte volna a modell sorsát a róla készült kép: tragikusan fiatalon hunyt el a gyönyörű nő
A gyönyörű Elizabeth Siddal maga is tehetséges művész volt, de nehéz sors jutott neki.

cover
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Elizabeth Siddal vonásai sokak számára ismerősek lehetnek, nem véletlenül: csodás képek tették halhatatlanná az egyébként tragikusan korán, 32 éves korában elhunyt nőt. 

A leghíresebb alkotás, amelyhez modellt állt, az Ophelia című festmény, amely azon túl, hogy megbetegítette, mintha előre is vetítette volna későbbi sorsát.

Keresett modell

Elizabeth Siddal 1829-ben született Londonban. Már korán felfedezte magának a költészetet és a művészeteket. Valószínűleg a szülei tanították, mert nincs nyoma, hogy iskolába járt volna. Húszéves kora körül divatáru-kereskedésben dolgozott, mellette rajzolgatott. Műveit a festő Walter Deverell apjának mutatta meg, aki azt tanácsolta neki, hogy álljon modellt a fiának. Később a művész mutatta be a preraffaelitáknak. 

Dante Gabriel Rossetti: Elizabeth Siddal portréja, 1840 k.
Dante Gabriel Rossetti: Elizabeth Siddal portréja, 1840 k.
Fotó: Heritage Images / Getty Images Hungary

A preraffaeliták egy fiatal művészekből álló titkos társaság volt, 1848-ban alakult Londonban. A tagok szakítani kívántak az akadémiai festészettel, amely Raffaello művészetét tartotta a legnagyobbra, így ők a reneszánsz és Raffaello előtti idők szellemiségéhez szerettek volna visszatérni. A testvériséget John Ruskin munkássága inspirálta, legfőbb témáik vallásosak voltak, de a főleg a halállal és szerelemmel foglalkozó irodalomból, költészetből is merítettek. A csoport egyik alapítótagja, John Everett Millais 1852-ben festette Elizabeth Siddalról, vagy ahogyan gyakran szólították, Lizzie-ről a híres Ophelia című képet.

Tragikus sorsú Ofélia

A mű Shakespeare Hamletjéből kiindulva azt a jelenetet ábrázolja, amikor az apja elvesztésébe beleőrülő lány a folyóban lebegve énekelget, közvetlenül, mielőtt megfullad. 

John Everett Millais: Ophelia, 1851 k. (Tate Britain)
John Everett Millais: Ophelia, 1851 k. (Tate Britain)
Fotó: Wikipédia/Közkincs

A modellnek ehhez télvíz idején egy teli kádba kellett befeküdnie, és hiába próbálták melegen tartani, a víz előbb-utóbb kihűlt, Lizzie pedig tüdőgyulladást kapott. A kezelés részeként fájdalomcsillapító gyanánt laudánumot, azaz ópiumcseppeket kapott. A kép elkészülte után egyre többen szerettek volna együtt dolgozni vele. Hamarosan Dante Gabriel Rossetti műveinek állandó alanya lett, aki idealizált, gyönyörű nőként ábrázolta őt. A munkakapcsolat szerelemmé alakult, tíz évig jártak jegyben, de a románc viharos volt: a férfi félt, hogy prominens családja elutasítja a partnerét. A bizonytalanság és a folyamatos konfliktusok közrejátszottak Elizabeth depressziójában és laudánumfüggőségében is. Közben sokat tanult a férfitól, sikeres művész és költő vált belőle. 

Elizabeth Siddal: Lady Clare, 1854-1857 k. (magángyűjtemény)
Elizabeth Siddal: Lady Clare, 1854-1857 k. (magángyűjtemény)
Fotó: Wikipédia/Közkincs

Az 1860-as évek elejére már annyira legyengült, hogy a közeli templomban tartott esküvőjére is vinni kellett, nem tudott egyedül járni. 1861-ben teherbe esett, de a leánygyermek halva született. Az eddigre súlyosan depressziós nő még ugyanebben az évben újra állapotos lett, és 1862. február 11-én véget vetett az életének, túladagolta a laudánumot.

A cikk az ajánló után folytatódik

A hazaérkező Rossetti már eszméletlenül talált rá az ágyban, mellette üzenet, amelyben arra kérte őt, hogy vigyázzon a testvérére. Egyes vélekedések szerint a férfi eltemette saját, egyetlen példányban létező verseskötetét is a nővel, ám ezt a tettét néhány év múlva megbánta, és barátjával kiásatta a füzetet. A barát később arról számolt be neki, hogy a nő szépsége és legfőbb ismertetőjegye, rézszínű haja csodával határos módon megőrződött. A nyilvánvaló lódításban a gyönyörű Lizzie halhatatlansága mutatkozott meg. 

Mást akart elvenni, ezért megölte: brutális kegyetlenséggel végezte ki az asszonyt a király

1536. május 19-én végezték ki Boleyn Annát, VIII. Henrik második feleségét. Nem ő az egyetlen, aki a körülmények áldozata volt: íme, néhány tragikus női sors a történelemből!

(Képek forrása: Getty Images Hungary, Wikipédia/Közkincs, Közkincs)

Ezt is szeretjük