Nem főztek, nem mosogattak, nem vigyáztak a gyerekekre az izlandi nők: történelmet írtak az 1975-ös sztrájkkal
Hirtelen minden teendő a férfiak nyakába szakadt - nem is maradt hatástalan a megmozdulás.

izland női sztrájk
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

1975. október 24. igazán különleges és nagy hatású nap Izland történelmében. Hogy mi történt ekkor? Az, hogy a nők a sarkukra álltak, hogy felhívják a figyelmet a társadalom számára nélkülözhetetlen, ám sokszor észrevétlenül maradó és alulfizetett munkájukra.

Ezen a napfényes pénteki napon nem végeztek házimunkát, és nem mentek be a munkahelyükre sem. Hirtelen a férfiak nyakába szakadt a rengeteg tennivaló - az akció nem is maradt eredménytelen.

25 ezer nő a főváros utcáin

Az Egyesült Nemzetek Szervezete kihirdette, hogy 1975 a nők nemzetközi éve lesz. Egy New York-i alapítású nőjogi szervezet, a Redstockings úgy gondolta, hogy ebből az alkalomból sztrájkot kellene szervezni, amit szabadnapnak neveztek el, hiszen így csábítóbb volt a konkrét ellenállástól esetleg ódzkodó tömegek számára is. Az ötlettel foglalkozott a sajtó, és nemzetközi figyelmet kapott.

Icelandic women’s strike: 24 October 1975

Közzétette: Feminism In Leadership – 2020. december 17., csütörtök

A már említett napon Izlandon a nők 90 százaléka csatlakozott a sztrájkhoz. Nem főztek, nem mosogattak, nem vigyáztak a gyermekekre - bár voltak, akik a lányaikat kivitték a tüntetésre -, és a munkahelyüktől is távol maradtak. Mondani sem kell, micsoda felfordulást okozott mindez! Oktatási intézmények és gyárak zárták be a kapuikat, bankok és üzletek szüneteltették a működésüket. Az édesapák hirtelen azt sem tudták, hogy hova kapjanak, sokan a munkahelyükre vitték magukkal a csemetéket. Beszédes, hogy a boltokból állítólag kifogytak a készételek, a gyorsan elkészíthető élelmiszerek. Az apukák felvásárolták az édességeket és a színes ceruzákat is.

A cikk az ajánló után folytatódik

A főváros, Reykjavík utcáit elözönlötték a nők, mintegy huszonötezren vonultak ki. Viszonyításképpen: az ország lakossága ekkor körülbelül 220 ezer fő volt. Általános jókedv uralkodott, a szónoklatok meghallgatása mellett énekeltek, eszmét cseréltek. 1975 előtt az izlandi nők a férfiak keresetének kevesebb mint hatvan százalékát vihették haza, nem volt meglepő az elégedetlenségük.

Nem maradt eredménytelen

Egy ekkora, egységes megmozdulás nem maradhatott konkrét eredmények és figyelem nélkül. A köznyelvbe a nap „hosszú péntekként” vonult be. Néhány hónappal később az izlandi parlament elfogadta a törvényt, ami egyenlő fizetést garantált a nemek számára. Sokak szerint a sztrájknak köszönhető az is, ami korábban talán elképzelhetetlen lett volna, hogy öt évvel később az ország vezetését Vigdís Finnbogadóttir, egy elvált, egyedülálló anya vette át, aki a világ első demokratikus úton megválasztott női államfője. Tizenhat éven át töltötte be az elnöki pozíciót. Finnbogadóttir így emlékezett vissza az október 24-i történésekre:

- Ami aznap történt, az a nők emancipációjának első lépése volt Izlandban. Teljesen lebénította az országot, és sok férfi szemét felnyitotta.

Finnbogadóttir az édesanyjával és a hároméves kislányával kint volt a tömegben. Az események minden 10. évfordulóján az izlandi nők kora délután abbahagyják a munkát, így emlékezve a sztrájkra, ami oly sok változást hozott. A megmozdulás több, a nők jogaira rávilágító tüntetéshez szolgált inspirációként, például a 2016-os „fekete hétfőhöz” is, ami egy 2016-ban Lengyelországban meghirdetett polgári tiltakozás volt az abortusztörvény szigorítása ellen. Izlandot a világ egyik legfeministább országának tartják, ahol a nők kérésére léptek fel például a nők tárgyiasítása ellen akkor, amikor bezáratták a sztriptízklubokat 2010-ben.

9 kérdéses kvíz a nők jogairól

Kevesen tudják, kiknek köszönhető pontosan a nők egyenjogúságának megszületése. A történelem úttörői megtették az ehhez szükséges lépéseket - mennyire ismered őket?

(Borító- és ajánlókép forrása: Facebook/Iceland Aiwaves. Cikken belüli kép forrása: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük