30 elmúltál, mikor mész férjhez, kislányom? Itt a jó válasz a kérdésre a szakértőtől

Már az gyanús, hogy elhangzik ez a mondat. Ha ugyanis egy szülő ismeri a gyerekét, és valóban tudomásul vette, hogy a kislányából időközben önálló nő lett, biztosan nem szól bele a dolgaiba.

Akitől tehát ezt kérdezi meg a családja, gyorsan gondolkodjon el azon, vajon tényleg sikerült-e már - lélekben is - felnőnie…

Hátsó szándék szeretetből

Az önálló, döntésképes és felelősségtudó fiatal felnőtt - életkorától függetlenül - látogatóba jár haza a szüleihez, hiszen otthon már a saját életében kell, hogy legyen. Beszámol mindarról, ami vele történt, amit tervez, meghallgatja a szülei véleményét, akik már meg sem próbálnak beleavatkozni az életébe. Márpedig a címben leírt kérdés bőven kimeríti ezt a kategóriát.

Természetesen aggodalom, féltés van mögötte, viszont aggódni és félteni leginkább a gyerekeket szokták a felnőttek. Tehát amikor a férjhezmenetelt firtatják a szülők, akkor ők úgy látják, a csemetéjük még segítséget igényel az önállósodáshoz.

Mindeközben tudattalanul vágynak az egyértelmű bizonyítékra. Ha ugyanis asszony lesz a lányból, biztos, hogy ők nem rontottak el semmit, ami megakadályozhatná a gyermekük boldogulását. Így a címbeli kérdés pontos fordítása: ugye, minden rendben van veled? 

Durcás kislány üzemmód

Szeretnéd tudni, te hol tartasz a leválásban? Amennyiben gyakran tudakolják tőled, mikor lesz már saját családod, bizony gyanakodhatsz arra, hogy nincs minden szál elvarrva. Ha zavar ez a kérdés, és nagyjából ilyeneket válaszolsz rá: majd én tudom, hogy mikor jön el az ideje, a mai világban senki nem siet férjhez menni, még keresem az igazit, akkor ideje rendet tenni a lelkedben. Mindez ugyanis mentegetőzés, noha nem követtél el semmit, hiszen olyasmiről van szó, amiről kizárólag te dönthetsz.

A családállítás módszere tudja feltárni, mi az, ami megköt, megakadályoz a tudattalanodban. Félelemből, lojalitásból, ellenszegülésből hárítasz? Netán egy családi minta hat rád? Két olyan út van, amikor fel sem merül egy ilyen kérdés. Éled a magad módján - tökéletes természetességgel - az életedet, tele vagy teendőkkel, tervekkel, és boldognak érzed magad. A második ennek kibővített változata: már megtaláltad a számodra megfelelő társat.

Lánykérés régen

Valaha a szülők részéről természetes volt, hogy beleszólnak a gyermekük párválasztásába. Ismerd meg a lánykérés folyamatát a régi világban.

Csak nyugi, rajta van a bakancslistámon

Egy ilyen kérdésnek fontos, jelző szerepe lehet, és általában valamilyen félreértésből fakad. Vagy a szüleid nem hiszik el neked, hogy jó úton haladsz, és tudod, hogy mit csinálsz, vagy te akasztod meg magad párkapcsolati kérdésekben, mert a saját boldogságodat tudattalanul alárendeled másokénak. Például éppen a szüleiddel vagy szolidáris: ha ti nem vagytok boldogok, én sem lehetek az…

A félreértések mögött persze tévedések húzódnak meg. Lehet, hogy a szüleid az önmagukkal szembeni elégedetlenségüket, lelkiismeret-furdalásukat vetítik ki rád. A te általuk elképzelt tökéletes sorsod nyugtatná meg őket abban, hogy valamit mégiscsak jól csináltak a saját életükben. Neked pedig nem szabad mások boldogságához mérned a sajátodat, hiszen nem tudhatod, így nem is minősítheted azt, hogy ki mennyire boldog. Egyetlen praktikus és hiteles választ létezik tehát a címben feltett kérdésre: bízzatok bennem, jól neveltetek, képes vagyok számomra megfelelően gazdálkodni az életemmel.

• párkapcsolat
• szingli
• családállítás
• féderer ágnes
• egyedül
• kérdés
• Lélek&Test