Biztos kudarc a szerelmi házasság?

A legtöbb lány vágya, hogy egy királyfi oltár elé vezesse, majd ott mondják ki a boldogító igent, és boldogságban éljenek, amíg meg nem halnak... A szerelmi házasságok valóban úgy kezdődnek, mint egy mese: a királylány életébe betoppan a királyfi, azután pedig...

Az én tapasztalatom szerint a szerelmi házasságok nagy része nem sikerül! Hogy miért nem? Kétféle magyarázatom is van erre.

Karmikus kapcsolat?

Indiában megkérdeztem egy olyan indiai társamat a Nehru Egyetemen, aki sokáig tanított Rómában: mondd, az indiai házasságok jobbak, mint amit te Európában láttál? Azt monda: dehogy, ugyanolyan vacakok.

Kérdezem: akkor miért nem válnak el? Azt mondta: nézd, egyrészt vallási okokból nem válnak el, mert a házasságot karmikusnak tekintik, másrészt azért nem válnak el - mondta félig tréfásan, félig komolyan -, mert az indiaiak nem is ismerik egymást a frigy előtt. Az asztrológusok, a szülők hozzák őket össze. Ezért a házaspár tagjai lassan fejlődnek egymáshoz, a szexben is. Majd előbb-utóbb gyerekük lesz, közös életük, és ugyanarra a szintre érnek, ahol ti éltek. A különbség csak az, hogy ők följönnek, ti pedig lecsúsztok, mert Európában a szerelem csúcsán kötnek házasságot. Onnét érzelmileg csak lefelé lehet tartani. Hát ezért könnyebben elviselhető az indiaiak rossz házassága, mint az európaiaké. Ugyanis nem az a kérdés, hogy valaki ezer-rúpiás fizetéssel boldog-e vagy sem, hanem az, mennyit keresett előzőleg: ha kétezret, akkor boldogtalan, ha ötszázat, akkor boldog.

A fantáziált nagy Ő

Eddigi pszichoterápiás munkámban azt tapasztaltam, hogy a szerelmi házasságokban a partnereknek fogalmuk sincs arról, hogy kit szeretnek, abszolúte nem ismerik a másik embert.

Egyrészt azért nem, mert az igaz szerelem szenvedélyes, eksztatikus állapot, és ilyenkor mindenki a legjobb arcát mutatja a másiknak. A másik dolog, hogy a legtöbb szerelem nagyon önző, nárcisztikus, és úgy működik, hogy az ember beleszeret valakibe, majd "ráfantáziál" gyönyörű dolgokat. Azt, hogy milyen fantasztikus ez a nő, milyen fantasztikus ez a férfi. Tehát az érintett saját fantáziáiba szerelmes, és nem látja mögöttük a valódi embert. Ám egy idő után kiderül, hogy a nagy Ő nem is olyan nagy, mint amilyennek elképzeltük, és ezért még haragszunk is rá! Miért nem olyan?!

A szerelmi mámor idején nagyon nagy az esélye a félreértésnek és a félreismerésnek, és ez azután a házasságban vagy az együttélésben megbosszulja magát! Mert a tényeket elfedték a fantáziák...

Le a csúcsról!

Az európai házaspárok, miután összekötötték életüket, lecsúsznak a szerelmi eksztázis csúcsáról, mert az egy idő után óhatatlanul elmúlik.

Kétféle nő létezik

Ebben a vonatkozásban két nagy hiba van: az egyikre Mérei Ferenc hívta föl a figyelmemet, amikor egy nőről beszélgettünk. Én azt mondtam, hogy az illető nagyon vonzó nő, de tele van lila köddel, azaz fantasztikus irrealitások vannak benne. Erre ezt mondta Mérei: Édes barátom, te még nem tudod, hogy csak kétféle nő van a világon? A pszichopata és az unalmas...

Férfiak pórázon?

A nők más jellegű hibát szoktak elkövetni a szerelemben. Szelídítik a férfit. A történet azzal kezdődik, hogy a nőnek elkezd imponálni egy szilaj, vad férfi, egy leopárd. Tetszik neki, és megszerzi magának abban az illúzióban, hogy majd őmellette megváltozik, és házias, jó "férjanyag" lesz belőle, ahogy mondani szokták, és el is kezdi szelídíteni...

Ekkortól számítva két lehetőség van: nem sikerül megszelídíteni a vadat, a leopárd megpattan, elmegy, mert őt ne szelídítsék.

A másik lehetőség, hogy sikerül megszelídíteni, és juhászkutyává változik, akkor viszont érdektelen lesz a nő számára, mert ő a leopárdokat szereti, és mit csináljon egy juhászkutyával...?
A nőknek ez a domesztikációs és szelídítési ambíciója mindig rosszra vezet!

• párkapcsolat
• szex
• szerelem
• házasság
• párkapcsolati probléma
• Lélek&Test