Ez a lelki ok állhat a felnőttkori alvászavar hátterében - Úttörő eredményre jutott a kutatás

A felnőttkori alvászavarnak számos oka lehet. Gyakran hallani a túl sok képernyőidőről, kávéfogyasztásról vagy éppen a mozgásszegény életmódról. Keveset beszélnek azonban az inszomnia lelki eredetéről.

A Development and Psychopathology című szaklapban megjelent tanulmány a gyermekkori bántalmazás és a felnőttkori alvászavar kapcsolatát vizsgálta, és meglepő eredményre jutottak.

Lelki okok a felnőttkori alvászavar mögött

Az egészség megőrzéséhez elengedhetetlen az elegendő mennyiségű és minőségű alvás. Utóbbi ugyanis alapvető fontosságú az olyan kognitív feladatokhoz, mint a tanulás, a problémamegoldás és a döntéshozatal. Emellett elengedhetetlen az erős immunrendszerhez - amelyről bővebben itt írtunk -, a hormonális egyensúlyhoz és számos egészségügyi komplikáció megelőzéséhez.

Ennek ellenére az emberek jelentős része küzd alvásproblémákkal. Sokan nehezen és későn alszanak el, mások felületesen tudnak csak, és sokszor megébrednek. Arról nem beszélve, hogy a felnőttek tetemes része nem alszik eleget.

Egy pekingi egyetem kutatója és csapata a felnőttkori alvásminőséget vizsgálta, azt összevetve a gyermekkori traumákkal. Feltételezésük az volt, hogy a gyermekkor alatt történő érzelmi vagy fizikai bántalmazás hatással lehet az érzelmek kezelésére. A bántalmazott gyermekek különböző stratégiákat alakíthatnak ki magukban a különböző érzelmi reakcióik feldolgozására, ez pedig alvásproblémákhoz vezethet felnőttkorban.

A kutatás 2019 és 2020 között zajlott, 1929 16 és 22 év közötti fiatal bevonásával. A résztvevők 63%-a nő volt, 55%-a vidéken, 14%-uk külvárosi településeken, 31%-uk pedig városi környezetben élt. 85%-uk összetartó családokból származott. 32%-uknak volt apja, 30%-uknak pedig diplomás édesanyja volt. A résztvevők online kérdőíveket töltöttek ki a vizsgálat kezdetén és egy évvel később. Ezek a felmérések a demográfiai adatok mellett a gyermekkori bántalmazást, az érzelemszabályozási stratégiákat és az alvászavarokat mérték.

Azt, hogy ki mekkora bántalmazásnak volt kitéve, három kategóriába sorolták. A résztvevők 91,6%-a az „alacsony bántalmazási kitettség” kategóriába tartozott, mivel minimális vagy semmilyen gyermekkori bántalmazásról nem számolt be. 4,7%-ot a „magas fizikai és érzelmi bántalmazás” kategóriába soroltak, amely jelentős fizikai és érzelmi abuzálást, de elhanyagolható szexuális bántalmazást jelzett. 3,7%-ot a „magas szexuális bántalmazás” kategóriába tettek, amely jelentős szexuális bántalmazásról, de csekély mértékű fizikai vagy érzelmi abuzálásról árulkodott.

Az „alacsony bántalmazás” kategóriában a nők nagyobb arányban voltak jelen, mint a másik kettőben. A magas fizikai és érzelmi bántalmazást kimutatóknak gyakran nem házas szüleik voltak. Érdekes módon a magas fizikai és érzelmi bántalmazásnak kitett kategóriában túlnyomórészt olyan résztvevők voltak, akiknek szülei magasabb iskolai végzettséggel rendelkeztek.

A „magas fizikai és érzelmi bántalmazás” csoportba tartozó személyek mutatták a legjellemzőbb alvásproblémákat, majd a „magas szexuális bántalmazás” csoport következett. A kutatók szerint a gyermekkori magas szintű fizikai és érzelmi bántalmazásnak való kitettség visszatartotta a gyermekeket attól, hogy egészségesen kifejezzék és kezeljék érzelmeiket, ami felnőttként hatással lett az alvásszabályozásukra. Emellett a szexuális zaklatáson átesett gyermekek megtanulták elfojtani érzéseiket, ami egyenes út az alvásproblémákhoz. 

Bár ez a tanulmány megvilágítja a gyermekkori élmények és a későbbi alvásminőség közötti kapcsolatot, fontos megjegyezni, hogy a résztvevők emlékeire és önbevallásaira támaszkodik, ami torzítást okozhatott.

8 árulkodó tünet, ami alvászavart jelez - Olvass tovább!

Az alvászavarokra elsősorban éjjel figyel fel az ember, amikor álmatlanul forgolódik, amikor sokszor megébred, amikor a horkolásból kialakuló éjjeli légzéskimaradásra riad fel.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• pszichológia
• alvás
• alvászavar
• lelki háttér
• kutatások
• Lélek&Test