Az állatok is nagyon tudják szeretni egymást: elképesztően aranyosan ölelkeznek a képeken

Az ember azért is tud közösséget érezni az állatokkal, mert sokkal több a hasonlóság, mint azt elsőre hinnénk.

Állati szeretet
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Az állatok lelketlenek, és nem érzelmesek? Aki így gondolja, az valószínűleg nem ismeri őket.

Közismert, hogy a háziállatok szeretnek ölelkezni, és hogy az emberekkel való összeszokásuk fejleszti szociális készségeiket. De mi a helyzet a vadonban, emberi társaság nélkül élő állatokkal?  

Tudomány és állatok 

Az idegtudomány szerint nagyon sok állat rendelkezik olyan fiziológiai tulajdonságokkal, amik lehetővé teszik, hogy kifejezzék szeretetüket. Kutatások mutatták ki, hogy az "ölelkezőhormon", az oxitocin megnövekszik a kutyáknál, mikor érintkeznek a gazdáikkal, ami megnöveli a kötődést. A mezei pocokpárok a "vágyhormonnak", a dopaminnak köszönhetően maradnak együtt, amire fogékonyabbak párzás után. Viselkedéstanilag azt látjuk, hogy az állatok kiemelkedő tanúbizonyágot tesznek az egymás és embertársaik iránti gyászról, törődésről és empátiáról. Egyértelmű, hogy ez nem pusztán az a fajta "szeretet", amit egy állat pusztán érdekből fejezne ki.

A pingvinek a legszociálisabb madarak mind közül. Kolóniákban élnek, melyek közül a legnagyobb nagyjából 180-200 ezer pingvint számol. Az együttélés legfőbb oka, hogy így nagyobb esélyük van a túlélésre. Először is, ennyi egyed közül könnyebb partnert találni; másodszor, könnyebb megvédeniük magukat a támadóktól; harmadszor, együtt tudnak működni, hogy ételt találjanak.
Joshua Plotnik, az Emory Egyetem pszichológia szakos hallgatója kutatásában megerősítette, hogy mikor az elefántok szomorúak, vagy másokat szomorúnak látnak, segítő "kezet" nyújtanak, hogy lenyugtassák őket az emberekhez és csimpánzokhoz hasonló módon.
Fotó: wrobel27 /
Sokáig úgy gondolták, hogy a zsiráfok zárkózottak, és felszínes interakcióik vannak csupán. Ma már ismert, hogy a nőstény zsiráfok évtizedekig tartó kötelékeket ápolnak. "Ebédelő haverjaik" vannak, gyászolnak elesett borjaik felett, közel maradnak anyjukhoz és nagymamáikhoz. Még napköziszerű szervezeteket is alkotnak, és felváltva őrzik és etetik egymás borjait.
A papagájok agyméret-testméret aránya nagyjából megegyezik a fejlett főemlősökével, így a csimpánzokéval és az orangutánokéval. Aktív szociális életük van, és társadalmuk összetettsége feltűnő hasonlóságot mutat a más, kognitívan fejlett, nagy agyú fajok alkotta közösségekkel. Emiatt a kutatók úgy vélik, hogy szoros összefüggés van a szociális komplexitás és az agy mérete között.
A delfinek azon kevés állatok közé tartoznak, akik képesek felismerni a saját tükörképüket, ami az öntudatnak egy nagyon fontos eleme. Rendkívül intelligens állatok. Amellett, hogy gyönyörűek, és az egyik legszebb látvány, ahogy kiugranak a tengerből, és ahogy hullámozva úsznak, rengeteg történetet hallani, melyben delfinek megmentenek embereket a haláltól. Mi ez, ha nem empátia?
A zebrák hangokkal és arckifejezésekkel kommunikálnak egymással. veszély esetén ugató hangot hallatnak, és behúzzák a fülüket. Ez egy figyelmeztetés a többiek számára, hogy bújjanak el, vagy hogy alkossanak kört egy sérült egyed körül, hogy elűzzék a támadót. A zebrák feltolják a fülüket és előretolják az arcukat köszönésképp.
Fotó: Faabi / Getty Images Hungary
A szurikáták nagyon társaságkedvelő állatok, és nagy csoportokban élnek. Gyakran látni őket kinyújtott karral és egymásba kapaszkodva. Néha hűvösebb estéken összebújnak melegedni.
Fotó: nigelb10 /

Képek forrása: gettyimages

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Ezt is szeretjük