Mit tegyél a komatálra? Elmondjuk, mi mit jelent rajta, és kinek add húsvétkor

A komatál adományozására, mely a néprajztudósok szerint az egyik legősibb közösségépítő szokás, a többség leginkább a gyermekszületés kapcsán gondol, mikor a komaasszony és a rokonok étellel megrakott kosarat visznek az édesanyának, hogy hamar megerősödjön, és el tudja látni az új családtagot.

A szokást sok helyen nemcsak pár napig, de egészen a gyermekágy végéig tartották, sőt, ma is reneszánszát éli, mint ahogy egyre több helyen elevenítik fel a komálás, mátkálás hagyományát húsvét tájékán is, mely a másik kiemelt alkalom, mikor hasonló módon ajándékozzák meg egymást a barátok, rokonok.

Nem csak fehérvasárnap lehet komálni

Bár komatálat húsvét vasárnapján és hétfőjén, sőt, egészen pünkösdig bezárólag szokás volt ajándékozni, szorosabban a fehérvasárnap hagyományaihoz kötődik, mely a húsvétot követő vasárnapot jelenti. Elnevezése onnan ered, hogy a korai kereszténység körében a nagyszombaton megkeresztelkedett felnőttek, a katekumenek ekkor vetették le egy héten át viselt fehér ruhájukat.

A fehérvasárnap később még szorosabban összefonódott a keresztelkedéssel, ilyenkor jelentették be ugyanis ünnepélyesen a születendő gyerekek keresztszülőinek a nevét, a keresztszülő pedig, népies nevén a koma, a szándékot és a felkérés iránti tiszteletét azzal fejezte ki, hogy komatálat küldött. Ez jelentette magát a komálást, a lelki rokonság közös ünneplését, később pedig jellemzővé vált, hogy a keresztszülők a keresztgyerekeket is meglepték, megvendégelték ilyenkor. 

A fiatalok mátkatálat küldtek

A komálás változataként alakult ki bizonyos vidékeken a mátkálás, mely ugyanúgy ételajándékot jelentett, és amellyel fiatal lányok, ritkábban fiúk kötöttek házasságig vagy akár egész életre szóló barátságot, nővérekké, fivérekké fogadva egymást. A hagyomány mindegyik változata kapcsolódik az agapé, vagyis szeretetvendégség hagyományához, mely az első keresztények közös étkezéseiről és az utolsó vacsoráról is megemlékezik.

A népszokás egészen a 20. század közepéig elevenen élt, idővel pedig nemcsak a keresztszülői kapcsolatok ápolását szolgálta, de bárkinek lehetett komatálat küldeni, akivel az adott család vagy annak tagja kapcsolatot szeretett volna létrehozni, szorosabb barátságot szeretett volna kötni, jó viszont akart ápolni. Tulajdonképpen a nyitott szívet jelképezte a szokás, emellett házassági puhatolózásra, a szerelmi vagy eljegyzési szándék kifejezésére is használták. Ilyen esetben nemritkán nem az ajándékozó jelent meg a háznál, hanem úgy küldette el a komatálat. Legyen az ajándékozás oka bármi, ha valaki komatálat kapott, illett viszonozni is, annak elmaradása komoly sértést jelentett annak idején.

Miből áll egy komatál?

A komatál gyakran nem konkrét tál volt, sokkal inkább kosár, melyet a legtöbbször minden földi jóval megpakoltak, ugyanakkor előfordult az is, hogy csak jelképes ajándékot küldtek, például némi édességet, hímes tojást. A komatálra gyakran kerültek olyan főfogások, mint a leves tésztával és különféle húsos ételek, de szokás volt rátenni mindazt, ami az ételszenteléskor sem maradhatott el, húsvéti sonkát, kalácsot, tojást. Ünnepi sütemények, rétes, lepény és gyümölcsök is kerülhettek a kosárba, emellett a legtöbbször egy üveg bor vagy mézes pálinka is fontos része volt.

A kosárka elkészítéséhez a legszebb edényeket vették elő, és magát a kosarat is szép szövésű, gazdag hímzésű kendővel bélelték ki, illetve takarták le, a finom falatok mellé pedig virágdíszek, versikék is kerültek bele. A komatál átadásakor köszöntőt mondtak, és gyakran énekeltek is. A komatálat gyakran közösen is fogyasztották el vendégség keretében, kivéve persze, ha távolabbi ismerősnek küldték, például fiú a lánynak ismerkedési, eljegyzési szándékkal. Ilyen esetben a viszonzást volt érdemes várni, mely vallomással ért fel. 

Képek: Getty Images Hungary.

• vendéglátás
• húsvéti hagyomány
• keresztszülő
• népi szokás
• Húsvét