Így néz ki egy 12 milliárd forintot érő húsvéti tojás: oligarchák versengenek érte

A húsvéti tojásdíszítés ősi hagyományokra tekint vissza, míg azonban léteznek igazi csodák a maguk egyszerűségében is, a legszebb népművészeti alkotások is egész mást képviselnek, mint a világ legdrágább húsvéti tojásainak számító, ékszerekkel kirakott, orosz Fabergé-alkotások.

Míg a történelem sodrában egykor az önkényuralom jelképének számítottak, az oroszok számára ma a történelem, a művészet és a nemzeti büszkeség olyannyira erős képviselői, hogy a városi legendák szerint az oligarchák és a világ leggazdagabb műgyűjtői is sorban állnak, hogy megszerezhessenek egy-egy elveszettnek hitt, de a semmiből vagy épp a feketepiacokon felbukkanó darabot.

A cárok húsvéti ajándéka

Peter Carl Fabergé ősei francia hugenották voltak, akik a szabad vallásgyakorlás korlátozása miatt vándoroltak Poroszországba, majd a Baltikumba. Peter Carlnak már az édesapja is ékszerész volt, aki 1842-ben Szentpéterváron üzletet alapított, amit később, miután Európa legjobb mestereinél tanulta ki az aranyművességet, fia vett át. Dísztárgyakat kezdett tervezni, alkotásaira pedig III. Sándor cár is felfigyelt, és hivatalos cári ékszerésszé nevezte ki.

A híres cári tojások 1885 és 1917 között készültek, III. Sándor mellett fia, II. Miklós cár számára is, aki folytatta a hagyományt, miszerint a cár minden húsvétkor egy Fabergé-tojást ajándékozott feleségének. II. Miklós hitvese mellett édesanyjának is adott egyet, ennek köszönhető, hogy összesen 50-52 cári tojás készült el.

Az 1917-es forradalom azonban megdöntötte a cári hatalmat, a Romanov család tagjait pedig 1918-ban Jekatyerinburgban kivégezték. Peter Carl Fabergének még 1917-ben sikerült elmenekülnie, végül Svájcban telepedett le, de megtört emberként hunyt el, elveszítve mindazt, amiben őszintén hitt. Az általa készített tojások egy részének meglehetősen mostoha volt a sorsa, volt, amit sikerült külföldre menekíteni, de olyanok is, melyeket elloptak a fosztogatók, vagy a bolsevikok eladtak a feketepiacon.

Lenin hatalomátvétele során a Romanovok vagyonát, aranyát és ékszereit elkobozták, így a tojások jelentős része a Kremlbe került, Sztálin azonban később, 1927-től elkezdte eladni azokat külföldi valutáért cserébe. Bár sokat sikerült visszaszerezni, és Oroszországba vitetni, a világ számos pontja tudhat a magáénak Fabergé-tojást, már csak azért is, mert a cári családon kívül másoknak is készültek darabok, például a svéd és norvég királyi háznak vagy a Rothschild családnak, bár ezek jellemzően a birodalmi tojások másolatai voltak, és kevésbé számítottak kidolgozottnak.

Miért olyan különlegesek?

A tojások mérete különböző, de jellemzően nem túl nagyok, ugyanakkor olyan alapos, részletekbe menő kidolgozottsággal készültek, ami párját ritkítónak számított, és a tervezés akár több évig is eltartott Fabergé maximalizmusának köszönhetően. A tojások értékét részben alapanyaguk adja, ezüstöt, aranyat, platinát, ékköveket, drágaköveket, gyémántokat egyaránt használtak készítésük során, másrészt viszont szerkezetük is különleges volt, a tojások belseje ugyanis mindig rejtett valami titkot, meglepetést. 

Minden tojás egyedi műalkotásnak számított, némelyikük azonban a többinél is híresebb, ilyen például a legelső tojás, melynek fehér külseje arany belsőt rejtett, benne aranyozott kis tyúkkal és cári koronával. Ez volt az a tojás, mely olyannyira elbűvölte Marija Fjodorovna cárnét, hogy később hagyományt teremtett az ajándékozása.

Szintén igen híres és értékes többek közt a Téli tojás, mely több ezer gyémánttal és átlátszó kristálykővel készült, a Rózsabimbó tojás, a hajót rejtő Azov emlékére, a Kaukázus, a Reneszánsz vagy a Transzszibériai expressz tojás, mely térképet és belül egy arany kisvonatot is magában foglal.

Hol vannak ma a tojások?

A ma meglévő tojások közül sokat őriznek a Kreml fegyvertárában, több tojás van magántulajdonban, de nyugati gyűjteményekben is feltűnnek, többek közt a Metropolitan Múzeumban, a Virginiai Szépművészeti Múzeumban vagy a brit királyi gyűjteményben.

A tojások visszaszerzése az oroszok számára szinte nemzeti ügy lett, ennek köszönhető például az is, hogy Viktor Vekszelberg orosz oligarcha, üzletember és milliárdos 2004-ben kilenc tojást vásárolt meg New Yorkból körülbelül 100 millió dollár értékben. Egyúttal ő a legtöbb Fabergé-tojást birtokló magánszemély a világon, 15 alkotás van a tulajdonában, és ő nyitotta meg Szentpéterváron a Fabergé Múzeumot is.

A tojások komoly státuszszimbólumnak számítanak, nem véletlen, hogy oligarchák és arab milliárdosok versengenek egy-egy darabért, többek közt olyan, a világ leggazdagabb emberei közé tartozó műgyűjtők, mint Roman Abramovics vagy Aliser Uszmanov.

Nemrég felröppentek a hírek arról is, hogy az amerikai hatóságok megtaláltak egy tojást Eduard Khudainatov orosz oligarcha elkobzott szuper jachtján, erről azonban később bebizonyosodott, hogy hamisítvány. Az elmúlt évtizedek egy másik szokatlan története volt a Third Imperial, vagyis Harmadik birodalmi tojásé, melyet egy bolhapiacon talált meg egy ócskavas-kereskedő, ma pedig az egyik legdrágább tojásnak számít, becsült értéke 33 millió dollár, vagyis körülbelül 12 milliárd forint.

Képek: Getty Images Hungary.

• faberge-tojás
• történelem
• oroszország
• cári család
• húsvéti tojás
• művészet
• Húsvét