Így telik a húsvét ma a Szentföldön: a töviskorona ihlette a hagyományos ünnepi süteményüket
A kereszténység legnagyobb ünnepe mozgalmas időszaknak számít a Szentföldön.

húsvét-szentföldön4
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Szentföldön a húsvét hagyományai különösen nagy tiszteletnek örvendenek. Az ünnepkör persze a világ minden táján fontos esemény, hiszen vannak, akik a tavasz közeledtét ünneplik, a keresztények pedig Jézus feltámadását és a megváltást.

A Magyarországon legnépszerűbb húsvéti szokásokat már mind jól ismerjük, ám arról általában már sokkal kevesebb szó esik, milyen is az ünnep azon a helyen, ahol minden elkezdődött, vagyis a Szentföldön. Az ott élő emberek évről évre nagyon érdekes módokon ünneplik a húsvétot.

Húsvét a Szentföldön

A Szentföld ma is fontos vallási régiónak számít a Közel-Keleten, és több országot is magában foglal. Legfőbb központja a mai Izrael, és azon belül is a „Szent város", Jeruzsálem, de ide tartoznak még Jordánia és Libanon egyes részei is. Ez a terület nemcsak a kereszténység, hanem a zsidó és az iszlám vallás fontos központja is, így érthető módon az ünnepi hagyományok is nagyon változatosak.

húsvét-szentföldön3
Fotó: Lior Mizrahi / Getty Images Hungary

Az ünnepségek központja egyértelműen Jeruzsálem, ahol bár a lakosság nagy része zsidó vallású, a külföldi keresztény zarándokok ilyenkor benépesítik a várost, és ehhez köthető rendezvényeket szerveznek. A húsvéti ünnepkör legfontosabb hete, a nagyhét virágvasárnapkor kezdődik, és ez a böjt utolsó hete is. Virágvasárnap keresztény zarándokok ezrei másznak fel az Olajfák hegyére, emlékezve Jézus történetére.

húsvét-szentföldön5
Fotó: NurPhoto / Getty Images Hungary

A menet a Nemzetek Templomától indul a Getszemáni-kertben, majd a Szent Anna-templom felé halad, útba ejtve az Oroszlános kaput, az óvárost és a Via Dolorosát. Ez utóbbi az az út, ahol úgy gondolják, hogy Jézus hátán végigvitte a keresztet a Golgota felé. A virágvasárnapi menet közben áldások és énekek sokasága hangzik el, és meghitt ünneplés helyett inkább az örömé a főszerep. A nagyhét többi napján is szentmiséken és történelmi helyeken tartott zarándoklatokon vehetnek részt a hívek.

A helyieknek mást jelent az ünnep, mint a turistáknak

A zsidóknál a húsvéti ünnepkör helyett pészahot tartanak, így a helyi zsidók máshogyan ünnepelnek, mint az ide érkező keresztény zarándokok. A pészah a szabadság, a kivonulás, a kovásztalan kenyerek és a tavasz ünnepe is egyben, így nagyon változatos és sokszínű hagyományokat őriznek a hívők. Izraelben az ünnep első és hetedik napja a tényleges ünnep, ezeken a napokon más az imarend, mint az átlagos napokon, a száraz évszak beköszöntével pedig imáikban nem esőt, hanem harmatot kérnek az emberek.

húsvét-szentföldön2
Fotó: Ted Spiegel / Getty Images Hungary

Fontosak az előkészületek, így az itt élők már március közepén megkezdik a pészahra való hangolódást. Az ünnep előtti időben minden erjedésre alkalmas élelmiszertől megtisztítják lakásukat, ezt sokszor eladással oldják meg. Emellett minden étellel kapcsolatos tárgyukat alapos és rituális tisztításnak vetik alá. Fontosnak tartják ilyenkor, hogy adakozzanak a szegényeknek, rászorulóknak, hogy ők is teljes értékűen élvezhessék az ünnepet, és be tudják tartani a szabályokat.

A cikk az ajánló után folytatódik

Izraelben a lakosság nagyjából 75%-a zsidó, és csak 2% a keresztény vallásúak aránya, ám ez a kis közösség is ugyanúgy ünnepli a húsvétot, mint bárhol máshol a világban. A húsvéti lakoma fontos része az itt élő keresztények életének, virágvasárnap után a keresztény negyed pékségei is bőségesen sütik a finom süteményeket és a tradicionális ünnepi ételeket. Ami talán számunkra furcsa lehet, hogy itt az ünnep előtt sütött húsvéti finomságok tojás nélkül készülnek. Hagyományosan a vacsorán a családok bárányt fogyasztanak, ezzel pedig véget ér a nagyböjt időszaka.

Így néz ki a ma'amoul.
Így néz ki a ma'amoul.
Fotó: meza_montreal / Instagram

Bár a Szentföldön máig különböző vallások keverednek, egy hagyomány az összesnél jelen van húsvét idején, ez pedig nem más, mint a ma'amoul. Ezt a tönkölybúzából készült süteményt a muszlimok, a keresztények és a zsidók is ismerik. A keresztényeknél a nagyböjt előtti napokban, húsvétvasárnap, valamint vízkereszt ünnepén fogyasztják. A hagyományok szerint a sütiket kereszttel jelölik, vagy irdalt kör alakúra formálják őket, hogy szimbolizálják Jézus töviskoszorúját. A tésztát egy fából faragott présbe helyezik, amit aztán megtöltenek pisztáciával, mandulával, dióval, fügével vagy datolyával, majd rózsa- vagy narancsvízzel ízesítik. Porcukorral megszórva, arab kávéval és csokoládéval kínálják a Szentföld hagyományos ünnepi desszertjét.

Kvíz a húsvétról

Illik tudni, hogy a húsvét nem csak a nyusziról szól, vallási alapokon nyugszik.

(Képek forrása: Getty Images Hungary, Instagram.)

Ezt is szeretjük