Ma 80 éves Nagy Anna: a Szindbádban gyönyörű, a Pacsirtában csúf színésznő volt

Nagy Anna 1940. június 6-án született Budapesten, és már gyerekként vonzotta a színészet, gyakran járt a közeli moziba, édesanyjával pedig a Budapesti Operettszínházba. Bár elsőre nem vették fel a Színművészetire, Gellért Endre utánaküldetett, hogy mindenképp próbálkozzon jövőre is, hiszen 1958-ban 2500-an jelentkeztek, közülük került be a legjobb húsz közé, és csak a harmadik körben esett ki. 

A következő évben fel is vették, 1963-ban diplomázott. A főiskola utolsó évét végezte, amikor 23 évesen Ranódy László filmrendező őt választotta címszereplőnek Kosztolányi Dezső Pacsirta című művének filmváltozatába. 

Nagy Anna és a Pacsirta

- Én később úgy hallottam, hogy Ádám Ottó, az osztályfőnököm mondta Ranódy Lászlónak, hogy itt van ez a kislány, aki nagyon tehetséges, és bár valószínűleg fiatal a Pacsirta szerepére, de azért nézzétek meg.

- Én akkor eléggé nehéz élethelyzetben voltam, mert a főiskola utolsó évében édesanyám és édesapám két hét alatt haltak meg. Meggyötört, nyúzott lány voltam, úgyhogy ha annyira nem is csúnya, mint a Pacsirta, azért azt hiszem, közelítettem erősen a szerephez - mesélte a színésznő 2013-ban Kelecsényi László filmtörténésznek a Magyar Művészeti Akadémia rendezvényén. 

A próbafelvétel jól sikerült, de a rendező azt mondta, nagyon fiatal, kellene valamit kezdeni a külsejével, hogy hiteles legyen a szerepben. 

- Akkor még nem volt olyan fejlett a sminktechnika, mint most. Bekentek egy kollódium nevű oldattal. Tízezer ember közül egy van, akinek a bőre nem bírja, az az egy én voltam. Mint a kígyó, vedlettem utána. Vittek az elsősegélyre a Rókus Kórházba. Ezt követően csináltattak egy magánfogorvossal műfogsort, ami egy centire állt el a sajátomtól. Meg kellett tanulnom, hogyan beszéljek vele. 

Sokáig benne maradt a csúnya lány skatulyájában, azóta is kérdezgetik, hogy gyönyörű, fiatal színésznőként hogyan merte elvállalni a szerepet. 

- Én azt gondoltam, hogy ez egy gyönyörű szerep. Én csak a belsejét láttam. Ádám Ottó arra nevelt és tanított bennünket, hogy a színészet nem a magamutogatásból áll, nem a külső teszi, a belső, a lélek megtartása a fontos. Kosztolányit amúgy is különösen szerettem, nagyon közel állt hozzám a költészete. Akkor még elég felületesen, de ismertem, olvastam a Pacsirtát is. Számomra nagy boldogság volt eljátszani, és szinte eszembe sem jutott az, hogy ez visszavet majd, hiszen utána sorra következtek azok a szerepek, amik erre a pacsirtaságra utaltak. Ahogy Törőcsik Mari mondta: magától föltekeredett a hajam kontyba. 

Nemcsak a szerep volt különleges, hanem a színészgárda is. Páger Antal a filmben nyújtott kiemelkedő alakításáért 1964-ben megkapta a cannes-i filmfesztiválon a legjobb férfialakítás díját. Mellette olyan neves színészek játszottak, mint Latinovits Zoltán, Darvas Iván, Bessenyei Ferenc, Szendrő József, Gózon Gyula, a színésznők közül pedig Tolnay Klári, Bara Margit és Törőcsik Mari. 

Ekkora nevek mellett a fiatal színésznő nagyon szorongott, de mindenki olyan szeretettel bánt vele - különösen filmbéli apja és anyja, Páger Antal és Tolnay Klári -, hogy hamar feloldódott, emellett sokat segítettek a kezdő színésznőnek. Tolnay szinte barátnőjeként kezelte, Cannes-ban is együtt voltak a rendezővel.  

- Akkor még állt a vasfüggöny, borzalmas nagy dolog volt, hogy egy filmfesztiválra 1964-ben kihívtak. Kezdő színésznőként nem volt sok ruhám. A Filmgyár ruhatárának vezetője nagyon kedves volt, segített. Kitalálta, hogy én olyan hepburnös vagyok, és egy olyan csodálatos ruhakölteményt csináltattak nekem, aminek olyan stílusa volt, mint Audrey Hepburnnek.  

- De sok más egyéb ruhát is kaptam, amikben benne volt a leltári szám, hiszen vissza kellett őket adni. Az akkor már régóta pályán lévő Tolnay Klárikának is kölcsönben volt az a keppje, amiben látni minket, hogy feszítünk a cannes-i lépcsőn. Amikor Párizsban a Magyar Filmnapokon voltunk, megdicsértek minket, milyen elegánsak vagyunk. Nem tudták, hogy ha a cipzárt lehúznám, kilógna a leltári szám - mesélte az Aranykor című műsorban. 

Prokopp Dórának azt mondta, a filmvásznon nehezen mosta le magáról a csúnya lány szerepét, de a debreceni színházban nagyon jó élete volt, remek szerepeket kapott, a vidéki teátrumban nem befolyásolta a szereposztást a filmes múltja. Volt Gruse a Kaukázusi krétakörben, Nyina a Sirályban, és érdekes kiruccanást tett a musical világában a My Fair Lady Elisájaként, amit nagyon sokan láttak, sokan megszerették. 

- Amikor 1975-ben visszahívtak egy vendégjátékra, eljátszottam immáron másodszorra Gorkij Kispolgárokjában Tatjánát, ami a vizsgaszerepem volt. A sors érdekessége, hogy 1984-ben, amikor már régen a Madách Színházban játszottam, ismét előadtuk a Kispolgárokat, akkor pedig Tatjana anyját alakítottam, és Kiss Mari volt a lányom. Ez a szerep végigkísérte az életemet. Nagyon szeretem is Gorkijt, sajnos, azt érzem, keveset játsszuk.

Téltündér a Szindbádban

1971-ben Huszárik Zoltán rendező és Sára Sándor operatőr alkotásában, a Szindbádban tündöklően szép Téltündérként maga mögött hagyta a csúnya lány szerepét. Huszárik Zoltánnal a forgatás idején szerettek egymásba, és gyermekük is ekkor fogant, a film híres korcsolyázós jelenetében már a szíve alatt hordta gyermekét. Huszárik Kata tízéves volt, amikor a rendező elhunyt, és később ő is színésznő lett, mint édesanyja.  

Ugyancsak az Aranykorban mesélte el, hogy Latinovits Zoltánnal nem indult zökkenőmentesen a kapcsolatuk. Ugyanazzal a sofőrrel mentek forgatni egy nagyon hideg, fagyos, téli napon, és előbb Nagy Anna szállt be a kocsiba, majd a vezető Latinovits és Ruttkay Éva otthonához hajtott, ami előtt már húsz percet is várakoztak, mire a színésznő második kérésére a sofőr előkerítette a színészlegendát.

- Amikor beszállt a kocsiba, annyit nem mondott, hogy fapapucs, mire én a sofőrnek megjegyeztem, hogy legalább annyit kéne mondani, hogy bocsánat. Latinovits meglepődött, nem volt hozzászokva, hogy valaki rászól, pláne nem egy fiatal színésznő. Kiszállt, és annyit mondott: "Nagy Annával nem utazom!" Mondtam magamban, hogy akkor pá, akkor majd lemegyünk csak mi a Balatonra, mert akkor még úgy volt, hogy ott vesszük fel a korcsolyázós jelenetet. 

A konfliktus rányomta a bélyegét a híres jelenet felvételére is, közben egy szót sem szóltak egymáshoz. A nap végén aztán Ruttkay Évával és Huszárik Zoltánnal négyesben elmentek vacsorázni, ami aztán a színésznő számára szép emlék maradt. 

Emlékezeteset alakított Ranódy László 1976-ban bemutatott, Árvácska című filmdrámájában, Móricz Zsigmond azonos című regényének feldolgozásában is Kedvesanyám szerepében. 

Nagy Annát 1987-ben Jászai Mari-díjjal, 2010-ben életműdíjjal tüntették ki a 41. Magyar Filmszemlén. 2013 óta érdemes művész, 2019-ben Tolnay Klári-díjat kapott. 

Pécsi Ildikó egykor és ma

Az aranyember Noémijaként robbant be 22 évesen, a ’60-as évek szexszimbóluma lett. Előfordult, hogy két év alatt nyolc alkotásban játszott főszerepet. A magyar Gina Lollobrigidának nevezett sztár emlékezetes alakítást nyújtott Rózsa, a cigány lány szerepében az 1963-ban forgatott, A Tenkes kapitánya című sorozatban, amit olyan legendás alkotások követtek, mint az Indul a bakterház vagy a Linda.

• sztár
• nagy anna
• színésznő
• retro
• 80 fölött
• szülinapos sztár
• pacsirta
• Hazai sztár