Két nap alatt elfogy a zsebpénz? - Ezzel a módszerrel növelhető a gyerekek pénzügyi tudatossága

A cikket az MBH támogatta.

Gyerekünknek már a születése pillanatától kezdve mintákat adunk át - hol tudatosan, hol tudattalanul -, ezek aztán egész életére hatással lesznek, és nehéz dolga lesz, ha a későbbiekben változtatni szeretne. Az anyagiakhoz, a pénzhez való hozzáállást és az azzal való jól vagy rosszul gazdálkodást nagymértékben a családban sajátítjuk el. Az iskolai rendszeren belül nem mindenki jut hozzá a megfelelő ismeretekhez és készségekhez, habár erre is akadnak kifejezetten pozitív példák Magyarországon.

A pénzügyi edukáció nem csak akkor lényeges, ha azt szeretnénk, hogy fiunk vagy lányunk gazdasági vagy pénzügyi pályára lépjen. Minden szülőnek érdemes leszögezni magában, hogy a pénz érték, és a teljes élethez hozzátartozik az anyagi biztonság, függetlenül attól, milyen karriert választ majd magának a gyerek. Az önálló élet során felmerülhet, hogy lakáshitelre lesz szüksége, vagy részvényekkel, állampapírokkal foglalkozik majd kiegészítő keresetként, de előfordulhat, hogy arról kell döntést hoznia, hogy miből tegyen félre egy nagyobb volumenű nyaralásra vagy költözésre. A pénzügyi tudatosságnak megvannak a maga szintjei, de valamilyen módon mindenkinek foglalkozni kell pénzkérdésekkel.

Legkésőbb kamaszkortól kezdve vonjuk be a döntésekbe

A kamaszkor meghatározó része a személyiség fejlődésének, a tizenévesek ebben a korban nemcsak kíváncsiak, de egyúttal folyamatosan feszegetik is a határokat, tesztelik az addigi ismereteiket. A szülőknek ezt a kort többek között arra is ki kell használniuk, hogy eszközöket adjanak a gyerek kezébe, hogy pénzügyi a területen is képes legyen boldogulni.

A pénzügy világában való tájékozódást nagyban segíti a tudatos tervezés és döntéshozatal képességének az elsajátítása, illetve a rendszerességhez való hozzászokás. Egy okostelefon, játékkonzol vagy egyéb elektronikai eszköz nagy kincs lehet a kamaszgyerek szemében, és ezeknek a tárgyaknak általában meglehetősen borsos az áruk. Megszerzésüknek a lehetősége viszont motiváló lehet gyerekünk számára. Töltsünk le pénzügyi tervező applikációkat, jelöljünk ki egy célt. Ezután közösen együtt tervezzük meg, hogy mit kell tenni azért, hogy a gyerek elérje a kívánt dolgot, legyen az egy okosóra vagy egy márkás ruhadarab.

A pénzügyi nevelés másik fontos terepe az, amikor bevonjuk a gyereket is a család ilyen irányú döntéseibe. Ezt akár már iskolás kortól megtehetjük, természetesen a saját szintjén és motivációin keresztül. Például, ha az általános iskolás gyerek állatkertbe szeretne menni, akkor vele együtt kiszámolhatjuk, hogy ez mennyibe kerül, és honnan lehet az ehhez szükséges pénzt megszerezni, átcsoportosítani.

Kamaszkortól kezdve azonban komolyabb szinten, részletesebben átbeszélve is érdemes bevonni a pénzügyi döntésekbe, például egy közös megbeszélés keretében, amikor a szülők elmondják, mekkora keret áll rendelkezésre a családi nyaralásra, és ez honnan, milyen módon lett elkülönítve. Ezután az ő véleményét is megkérdezve hozhatunk bizonyos döntéseket a vakációval kapcsolatban. Együtt mérlegelhetjük, hogy mi számít a családnak, mire fordítsunk nagyobb összeget: a szállásra vagy a programokra? Az utazás kényelme ér annyit, hogy repülővel menjünk, vagy valami olcsóbb megoldást keressünk, és a fennmaradó összeget fordítsuk extra programra vagy étkezésre? A gyerek az ilyen jellegű beszélgetések, közös gondolkodás során olyan szemléletet sajátíthat el, amely egész életében hasznára válik majd.

Ha a szülő rendelkezik különböző megtakarítási formákkal, részvényekkel vagy állampapírokkal, akkor akár be is vonhatja az idősebb gyereket ebbe, elmesélheti, milyen pénzügyi eszközöket vesz igénybe, és miért, ennek mentén pedig beszélgetést, közös gondolkodást kezdeményezhet, teret engedve a fiatal ötleteinek, meglátásainak (ebből is ellenőrizhető, hogy milyen tájékozottsággal bír).

Rugalmasság és mintakövetés

Távolinak hangzik, de a pénzügyi edukáció egyik fontos aspektusa a rugalmasság képességének kialakítása. A folyton változó világban a pénzügyek is gyakran változnak, átalakulnak; olyan termékek és banki megoldások fognak megjelenni a piacon, amiket most akár még nem is sejtünk. Fontos, hogy a felnőttkor küszöbén álló gyerekünk nyitott legyen, és jól tudja majd hasznosítani ezeket az eszközöket. Hiszen akármilyen irányba változik a pénzügyi szektor, a jól alkalmazkodó, újdonságokra nyitott szemlélettel bárki könnyen a pénzügyek nyertesévé válhat.

A pénzügyi tudatosságra való nevelésben azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni egy nagyon fontos dolgot, ami általában igaz, miszerint az egyik legerősebb nevelő tényező a minta, a példamutatás. Ha a gyermekünk azt látja, hogy mi is átgondoltan és észérvek alapján döntünk, valamint hogy számunkra, szülők számára is fontos a gazdaságilag legkedvezőbb megoldások megtalálása, akkor jó eséllyel ő is ezt az utat fogja követni.

Zsebpénz és saját bankszámla

A zsebpénzosztás nem csupán azért fontos, hogy a gyereknek legyen miből megvenni az uzsonnát vagy nassolnivalót, hanem alapvető része a pénzügyi tudatosságra nevelésnek. Már maga a tény fontos, hogy a gyerek megszokja, van „saját” pénze, amivel kapcsolatban neki lehet, illetve kell döntéseket hoznia. A heti vagy havi rendszerességgel kiosztott összeggel kapcsolatban érdemes bizonyos szabályokat meghatározni, amelyeket akár a gyerekkel egyeztetve, közösen hozunk meg. Például a szülő „bónusz” zsebpénzt adhat, ha a gyerek minden héten bizonyos összeget félretett az „apanázsból”.

A tavaly végzett, már említett kutatás adatai szerint az általános iskolás diákok „fő jövedelmi forrása” a zsebpénz (82%) és az ajándékba kapott pénz (70%). A középiskolások esetében megmaradnak ezek a források, de a korosztály 64%-a azt mondta, hogy van olyan bevétele, ami diákmunkából származik, zsebpénzt viszont már csak 48 százalék kap. Szintén a kutatás adatai szerint az általános iskolások kevesebb mint havi tízezer forintból gazdálkodnak átlagosan. Középiskolába lépve ez az összeg hirtelen megugrik, a korosztálynál 70 ezer forint volt havi szinten az átlagos „jövedelem”. Vagyis a kamaszkor nagyon fontos időszak a pénzügyi tudatosságra nevelés szempontjából, hiszen ekkor kezd a gyerek értelmezhető összegekhez jutni, így kiemelt időszak abból a szempontból, hogy megtanuljon bánni a pénzzel. Ennek lehet egyik eszköze a saját bankszámla.

Magyarországon bankonként változó, hogy hány éves kortól lehet bankszámlát nyitni, de leginkább a szülő az, aki tudja, a gyermeke mikor válik éretté az ilyen jellegű felelősségvállalásra. Általában 14 éves kortól már jól jön, ha a gyereknek saját bankszámlája és bankkártyája van, és ezzel párhuzamban megtanulja használni a digitális bankolás adta lehetőségeket, hiszen ezeket a megoldásokat (vagy továbbfejlesztett változatukat) egy életen át fogja alkalmazni. A bankkártya birtoklása és használata pedig felelősségre nevel.

Az MBH-nak léteznek kifejezetten fiatalokat célzó termékeik, ezek a korosztály igényeire lettek szabva, illetve számtalan más előnnyel is rendelkeznek. A Visa Diák betéti kártya készpénzfelvételre és vásárlásra egyaránt alkalmas fizetőeszköz, amelyet 14 és 25 év közötti ügyfelek vehetnek igénybe. Az éves kártyadíjat elengedik, ha MHB Diák Számlacsomag tartozik hozzá, és mobilfizetésre is alkalmas, de opcionálisan utasbiztosításként is működhet külön díj megfizetése mellett.

Az MBH Diák Számlacsomagot szintén a 14 és 25 év közötti ügyfelek vehetik igénybe, amennyiben igazolják tanulói jogviszonyukat. A rendkívül kedvezményes konstrukcióval nincs számlavezetési díj, díjmentes a bankkártyás vásárlás, a netbank és a Mobilalkalmazás szolgáltatások.

A Diákhitel Számla szintén egy lehetőség a fiatalok számára

A középiskolások jelentős része továbbtanul érettségi után. A felsőoktatásban való részvétel sokszor anyagi terhet róhat a családra, de ebben tud segíteni akár a diákhitel. A diákhitel több mint 22 éve ad lehetőséget mindazoknak, akik esetleg anyagi gondok miatt nem tudnák megszerezni álmaik diplomáját. A diákhitel hamar sikertörténetté vált. A konstrukció lényege, hogy kormányzati támogatással pénzügyi lehetőségeket teremt a magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatóknak. A diákhitel segítséget nyújt abban, hogy a diplomaszerzésnek ne legyen anyagi akadálya. Többféle konstrukcióban is fel lehet venni: kamatmentesen a tandíjak fedezésére (Diákhitel2) és kedvező kamattal szabad felhasználásra (Diákhitel1).

Az MBH Diákhitel Számla új és meglévő diákhitel mellé egyaránt igényelhető, díjmentes számlavezetést, 0 Ft-os használati díj mellett 100%-ban újrahasznosított anyagból készült bankkártyát, díjmentes korlátlan bankkártyás vásárlást, valamint kedvezményes utalást és készpénzfelvételt biztosít. A számlacsomag további kedvezményeit - elektronikus csatornák és SMS-szolgáltatás díjmentes használata, beépített díjmentes külföldi utasbiztosítás, további biztosításokra nyújtott 10 százalék kedvezmény, opcionális megtakarítási számla és lakáshitel-kedvezmény - is igénybe vehetik a hallgatók. A pénzügyileg tudatosan nevelt kamasz pedig egész biztosan jól fog élni az MBH Diákhitel Számla adta lehetőséggel.

• pénzügyi nevelés
• pénzügyek
• módszer
• zsebpénz
• Gyerek