Veszekedés a gyerek előtt: így hat a lelkére és agyára

Kevés olyan család létezik, ahol nem fordul elő néha nézeteltérés, nincs feszültség, és hangos szó sem hallatszik soha, de vita és veszekedés, valamint veszekedés és veszekedés között is óriási különbségek lehetnek, mint ahogy a kezelés és a megoldás módjában is. 

Mindemellett egyáltalán nem mindegy, alkalmi, mindig feloldott konfliktusokról van-e szó, vagy állandó feszültségről, készenlétről és félelemről, mellyel kapcsolatban a gyerekek későbbi életük tekintetében is súlyos árat fizethetnek. 

Így hat a durva veszekedés a gyerekekre

A veszekedés módján, hangnemén és a konfliktuskezelés mikéntjén nagyon sok minden múlik, elöljáróban azonban egyértelműen leszögezhető, hogy a durvább viták és az otthoni feszültség komoly hatással lehet a gyerekek érzelmi és pszichológiai fejlődésére. Már rövid távon is olyan következményei alakulhatnak ki, mint a stressz, a szorongás, a félelem és a bizonytalanság, a gyermek idővel viselkedésváltozást mutathat, dühössé, agresszívvé vagy épp félénkké, zárkózottá válhat. Előfordulhat, hogy alvászavarok alakulnak ki nála, és iskolai teljesítménye is romolhat.

A negatív viselkedés és a mérgező környezet mintává válhat számára, mely későbbi életére, kapcsolataira is rányomhatja bélyegét. Megtanulhatja, hogy a konfliktusokat nem lehet egészségesen kezelni, és olyan káros megküzdési stratégiái alakulhatnak ki, mint az eltávolodás, a menekülés, vagy épp a túlkompenzálás, a tehetetlenségből fakadó düh és agresszió. A gyermekkorban megtapasztalt feszültség, a gyakori és fel nem oldott intenzív konfliktusok, a kiabálás, a durvaság, a verbális vagy épp fizikai bántalmazás komoly traumát okozhatnak a gyereknek, még ha csak tanúja is, nem elszenvedője, ami feldolgozatlanul a depressziónak, a szorongásnak és más mentális problémáknak is táptalaja lehet.

Kutatások szerint az agy szerkezetét is megváltoztatja

Tudományos kutatások is bizonyítják, hogy a szülők közötti konfliktusok és az otthoni feszültségek a gyermekek agyi fejlődését is befolyásolhatják, rendkívüli módon érintik például az érzelemszabályozásért és a stresszkezelésért felelős területeket. A New York Egyetem 2014-ben publikált kutatása szerint, ha a szülők között zajló verbális és fizikai agressziónak a gyermek is rendszeresen tanúja, nehézségeket tapasztalhat az érzelmek felismerésében és szabályozásában, az a fokozott éberség pedig, mely rövid távon fokozza biztonságérzetét, hosszú távon nagyon káros az érzelmi alkalmazkodóképességre nézve.

Egy 2013-a kutatás szerint a korai gyermekkori stressz, mely a családban előforduló anyagi nehézségekkel és az azok miatt kialakuló szülői konfliktusokkal is összefügghet, a hippokampusz kisebb térfogatát is eredményezheti, mely a tanulásban, a memóriában és az érzelemszabályozásban is igen fontos szerepet játszik.

Az Oregoni Egyetem is végzett kutatást a témában, a 2014-ben publikált tanulmány szerint ők 6-12 hónapos csecsemők agyi aktivitását mérték természetes alvás közben, mialatt különféle beszédhangokat játszottak le nekik, például érzelmileg semleges, enyhén, közepesen és erősen dühös hanghordozású mondatokat. A csecsemők agya rendkívül érzékenynek bizonyult a magasabb szintű szülői konfliktus megtapasztalása esetén, ilyenkor fokozott aktivitás mutatkozott az érzelmi feldolgozásban részt vevő agyi területeken, az anterior cinguláris kéregben, a caudatusban, a talamuszban és a hipotalamuszban. 

Lehet jól veszekedni?

Nézeteltérések szinte mindenhol előfordulnak, azonban létezik egészséges vitakultúra és konfliktuskezelés, az pedig kifejezetten előnyös a gyermek számára, ha megtanulja, hogy a problémákat meg lehet és meg is érdemes oldani. A konfliktusok, a negatív érzelmek természetes részei az életnek és az emberi kapcsolatoknak, amiket meg kell élni, az elfojtás, a feszültségek palástolása, eltitkolása ugyanis szintén problémaforrás. A gyerekeknek köztudottan jó antennáik vannak, megérzik, milyen lelkiállapotban vannak a szüleik, ha pedig utóbbiak azt állítják, nincs semmi baj, olyan ellentmondás keletkezik a gyerekben, mely komoly szorongást okozhat, nem beszélve arról, hogy a gyermeki fantázia sokszor rosszabb dolgokat képzel a titkok mögé, mint amelyek valójában ott vannak.

A problémás helyzetek megfelelő, szeretettel és tisztelettel való kezeléséből a gyerekek életre szólóan profitálhatnak. Lehet jól is vitatkozni, veszekedni, olyan stílusban, melytől távol áll az agresszió, a másik támadása, a személyeskedés, a degradáló kifejezések használata. Érdemes nyugodtan, asszertívan kommunikálni, a kinek van igaza helyett pedig olyan közös valóságot, megoldást keresni, melyben senki sem sérül. Fontos az aktív figyelem, a másik fél meghallgatása, jó, ha énüzeneteket kommunikáltok, nem pedig a másikat okoljátok, vádoljátok érzéseitekért.

Fontos, hogy a gyerek tudja, igenis ki szabad állni a saját érdekek védelméért, de a másik embert sem lehet figyelmen kívül hagyni. Bár a kicsik sokat tanulhatnak egy-egy vitából, jobb, ha többnyire nem előttük zajlanak a komolyabb, súlyosabb beszélgetések, és gyereknevelési kérdéseket se előttük vitassatok meg, főleg ne az ő bevonásukkal. A gyereket sosem szabad veszekedés középpontjába, a két szülő kereszttüzébe vagy döntőbírói pozícióba helyezni, és a nagyobb aggodalmat keltő problémákkal sem jó terhelni őket.

Ha mégis tanúi lesznek a vitának, mindennél fontosabb a feszültség oldása. A legjobb, ha azt látja, a szülők is ki tudnak békülni, van megoldás, megbánás, bocsánatkérés, szeretik egymást, és őt is. Különösen az óvodáskorban lévő gyermekek hajlamosak azt hinni énközpontú világképük miatt, hogy esetleg ők tehetnek a bajról, így mindenképp fontos megnyugtatni őket, és éreztetni, hogy semmiről nem tehetnek.

Egy kisgyerek nem akar mást, csak békében, biztonságban és szeretetben élni, boldognak látni a szüleit. Ha a konfliktusok a szülők kapcsolatában is komoly nehézségeket okoznak, és úgy érzik, nem tudják megfelelően kezelni a saját érzelmeiket, aggodalmaikat, aminek a gyermek lelke és a család egysége is kárát láthatja, érdemes lehet külső, szakértő segítséget is bevonni a megoldás keresésébe.

Képek: Getty Images Hungary.

• veszekedés
• konfliktuskezelés
• gyerekek lelki bajai
• gyereknevelés
• Gyerek