Egyedül neveled a gyereked?

A statisztikák szerint a válóperek száma hazánkban meghaladja a 30 ezret, azaz majdnem minden harmadik házasság végződik válással. A kapcsolat megromlása, majd a szétválás és a körülötte zajló hercehurca mindkét felet megviseli, ha pedig még gyermek is született a kapcsolatból, a dolog még bonyolultabb.

Hiszen ebben az esetben nemcsak a vagyon felek közötti megosztásáról kell dönteni, hanem a gyermek érdekeit is figyelembe kell venni, illetve megegyezni abban a kérdésben - ha kell, bírósági úton -, hogy ki is legyen a gyermek gondozója, milyen gyakori láthatással rendelkezhet a másik fél, és milyen anyagi kötelezettségek terhelik a tartásdíj formájában.

Mindkét szülő felelősséggel tartozik

A törvény ugyanis kimondja, hogy mindkét szülő felelősséggel tartozik a gyermeke iránt, így nem csak a gondozó szülő köteles természetben és anyagilag gondoskodni a csemetéről, hanem az is, aki csupán időszakos gondozási jogot kapott. A tartásért felelős félnek az anyagi háttér biztosítása mellett a gyermek ruházkodását, iskoláztatását és lakhatását is biztosítania kell, míg a másik fél tartási kötelezettségét - a gyermekkel való kapcsolattartás, az életét érintő lényeges kérdésekben való döntések jogának gyakorlása mellett - tartásdíj formájában kell teljesítenie.

Mennyi az annyi?

A vagyonmegosztás és a gyermek elhelyezése mellett a legvitásabb kérdés általában a tartásdíj mértéke. Ott, ahol még nem mérgesedett el a szülők közötti kapcsolat, vagy közös megegyezés döntött a válásról, és a felek anyagi helyzete is megfelelő, a tartásdíjról is könnyebben döntenek, ám ahol mindez nincs meg, már bonyolultabb az ügy.

A tartásdíjra vonatkozó törvény minden esetben a tartásdíjra kötelezett fél alapbére, valamint az esetleges prémiumok, a 13. havi fizetés és többek között a túlóráért kapott bér, valamint a betegszabadság idején járó díjak alapján határozza meg a fizetendő összeget.
Ha így sincs lehetőség a tartásdíj megállapítására, vagy a kalkulált összeg nem fedezi a gyermek szükséges költségeit, akkor a kötelezett további munkaviszonyából vagy nem munkaviszonyból - táppénzből, nyugdíjból - származó rendszeres jövedelmét kell figyelembe venni.

Megegyezés közösen vagy bírósági úton

Hogy tartásdíj címén pontosan mekkora összeget köteles az ezért felelős fél fizetni, egyéni megállapodás, ennek hiányában - vagy a valóságnak nem megfelelő megállapodás esetén - bírósági döntés függvénye.
Ez utóbbi esetben az összeg meghatározásánál a bíróság tekintettel van a gyermek valós szükségleteire, a szülők anyagi helyzetére, valamint a pár további gyermekeire, továbbá a szóban forgó gyermek esetleges saját jövedelmére.

Így a tartásdíj általában az adott szülő jövedelmének 15-25%-a, legfeljebb pedig 50%-a - ennek mértéke természetesen változhat a körülmények függvényében.
A havonta fizetendő tartásdíjon felül az erre kötelezett félnek kötelessége az olyan rendkívüli költségek fedezésében való részvétel, mint például a gyógykezelés vagy a gyermek továbbtanulása. Ilyen esetben a törvény által meghatározott arányban kell részt vállalni a kiadásokban.

Ha nem jön a tartásdíj

Sajnos még a bíróság döntése ellenére is számos olyan esettel találkozni, amikor a kötelezett - bár jövedelme lehetővé tenné - nem hajlandó fizetési kötelezettségének eleget tenni.
A gondozó szülőnek ilyenkor érdemes a bírósághoz, valamint a gyámhivatalhoz fordulnia, ők ugyanis értesítik erről a kötelezettet, és felhívják a figyelmét a tartásdíj haladéktalan pótlására, valamint arra, hogy az elmaradt összeget kamatokkal terhelten kell megfizetnie. Jó tudni azonban, hogy az elmaradt tartásdíjak iránti igényt csak hat hónapra visszamenőleg lehet érvényesíteni, a korábban meg nem fizetett tartásdíjaktól ilyen esetben elesik a gondozó fél.

A gyámhivatal egyébként - ha azt a gondozó kérelmezte, majd arra a bíróság engedélyt adott - megelőlegezheti a tartásdíjat, de legfeljebb három évig, illetve csak abban az esetben, ha erre megfelelő indok van.

A tartásdíjra kötelezett félnek ilyen esetben az államnak kell visszafizetnie a megelőlegezett összeget, annak összes kamatával együtt. Ha ezt nem teszi meg, akkor az állam adók módjára hajtja be azt.

• jog
• válás
• szülő
• törvény
• támogatások kismamáknak
• apa és anya
• Gyerek