Nincs megoldás a kórházi szülésre: sok anya megalázottnak és kiszolgáltatottnak érzi magát
Akár az egy városon belül lévő két közintézményben is teljesen eltérő szokások alapján működhet az ellátás.

szules-1
Ez is érdekelhet

7 tipp kényelmes ajándékvásárláshoz - találd meg a legjobb ajánlatot! (x)

Tippek hogyan hozd a legjobb formád télen is - a hideg idő nem akadály! (x)

Nem tudod, milyen legyen idén a karácsonyi dekoráció? Segítünk! (x)

Négy dekortrend, amivel biztosra mehetsz karácsonykor (x)

Megvan az év legnagyobb gyermekelőadása: ha szemfüles vagy, jövőre megnézheted! (x)

beauty and style

Másodpercek alatt visszazsugorodik a kinyúlt hajgumi: csak víz kell hozzá »

Virágillatú parfüm házilag: egyszerűen elkészítheted a saját illatod »

Puha és meleg pulcsik karácsonyi mintával – Árakkal és lelőhelyekkel »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

A statisztikák szerint évek óta egyre kevesebb baba születik Magyarországon. A jelenség természetesen nem vezethető vissza csupán egyetlen tényezőre, de a jelenlegi magyar szülészeti rendszer kiszámíthatatlansága, esetlegessége is bizonyára az okok között szerepel.

Hazánkban nincsenek ugyanis olyan rögzített és nyilvánosan elérhető irányelvek a szülésre és az újszülött elhelyezésére vonatkozóan, amelyek minden egyes szülészeti és gyermekágyas osztályon érvényesek lennének. Ebből adódóan hatalmas különbségek lehetnek az egyes intézmények saját protokolljaira, működő gyakorlataira nézve. 

Nagyon nem mindegy, hol szül az ember

Nagyon nem mindegy tehát, hogy hol, melyik kórházban szül valaki, hiszen akár az egy városon belül lévő két közintézményben is teljesen eltérő szokások alapján működhet az ellátás. A vajúdáshoz, szüléshez való hozzáállásban kiszámíthatatlan a közegészségügyi rendszer, nem azonosak a feltételek, ha A vagy B kórházat választjuk szülésünk helyszínéül.

A szülés lehet csodálatos, megerősítő élmény, de akár életre szóló trauma is. Az egyes intézmények szülés körüli protokolljai pedig általában nem nyilvánosak, gyakran a helyi szokásokról, irányelvekről jobb híján különböző fórumokon, ismerősöktől informálódnak a leendő édesanyák.

Általános, rendszerszintű probléma, hogy a gyermeküket váró nők sok esetben alárendelt, kiszolgáltatott helyzetben érzik magukat, mind a terhesgondozás, mind a vajúdás, szülés során. Hiányos a tájékoztatás, a különböző opciók és azok lehetséges következményeinek bemutatása, ugyanakkor erőteljes a kontroll a rendszer, illetve a szakemberek részéről. 

Összevarrtak, indokolatlanul megkatétereztek, ami után fél évig nem volt vizelési ingerem, valamit nagyon elronthattak. Kitoltak a gyermekágyas osztályra, ahonnan négy nap után szabadultunk, bimbóvédővel persze. A lányomat csak háromóránként kaptam meg fél órára, tápszerezték a kifejezett kérésem ellenére, értelmetlen, idejétmúlt szoptatási tanácsokat tukmáltak, és a könyörgésem ellenére sem kaptam meg a babát éjszakára, a mellem pedig majd szétdurrant a tejtől.

Hálapénz és szülészeti erőszak

Ez a kuszaság már önmagában is óriási probléma, amin persze nem segít a hálapénz sem, mint a rendszer nagyon is jelentős szereplője. Hiába a tb, közkórházban, fogadott orvossal - aki rendszerint a terhesgondozást is végzi - több százezres vagy akár félmilliós nagyságrendű összegről is szó lehet. Természetesen az, hogy a páciens fizet az orvosnak, ad egyfajta - olykor hamis - biztonságérzetet, és ideális esetben ez kölcsönös bizalommal is párosul. Ugyanakkor az orvosfogadás által nemcsak a szakember köteleződik el, hanem a várandós is orvosa felé. Ennek pedig gyakran az az eredménye, hogy olyan vizsgálatokba, beavatkozásokba is beleegyezik - már, ha egyáltalán kérik a beleegyezését -, melyekre legszívesebben nemet mondana. Ám tart tőle, hogy, ha ellenszegül, a későbbiekben nem számíthat az orvosra.

Gyakran hallani olyan esetekről, amikor a szülések mesterséges beindításában a közelgő hosszú hétvégék, ünnepnapok vagy éppen a fogadott orvos szabadsági ideje nagyon is meghatározó tényezők. Paradox módon sokszor épp a fogadott szakemberek követik el a szülészeti erőszakot. Szülészeti erőszaknak tekinthető minden olyan beavatkozás, amit az anya annak él meg: vizsgálatok, melyekhez nem kérik az engedélyét, amikor nem tájékoztatják a saját testét és gyermekét illető döntésekről, amikor lekezelően, durván bánnak vele. 

Mindenki megvizsgált, aki csak arra járt... Nem számoltam, de tízen biztos... 

A cikk az ajánló után folytatódik

„A szülészeti erőszak létezik. Nemzetközi kutatócsoportok, szakemberek, törvényhozók is foglalkoznak vele. A létét legerősebben mégsem ez bizonyítja, hanem a nők beszámolói, traumáik, poszttraumás stressz zavaruk, testi-lelki sebeik. Nem az a kérdés, hogy létezik-e a jelenség, hanem az, hogy mit teszünk azért, hogy megszűnjön” - olvasható a Másállapotot a szülészetben mozgalom posztjában.

A statisztikák szerint ügyeletben alacsonyabb a különböző beavatkozások, a gátmetszések és a császármetszések aránya. Persze, az embertelen bánásmód, a tettek és szavak okozta traumák nem számszerűsíthetők. A jelenlegi rendszerben pedig sokan egyszerűen azért biztosítják be magukat fogadott szakemberekkel, mert félnek, hogy ellenkező esetben nem lennének biztonságban, nem részesülnének megfelelő bánásmódban. Tehát alapvetően a félelem, a megfélemlítés tartja fenn a paraszolvencia rendszerét, hiszen a fogadott orvosnak mindenki fizet. Bizonyára más lenne a helyzet, ha azonosak, kiszámíthatóak lennének a feltételek a közkórházakban, és a szakszemélyzet azonos irányelvek mentén járna el minden esetben. 

Annyit mondott: ez most kicsit fájni fog. A sejtjeimben érzem a mai napig azt a fájdalmat, amit akkor éreztem, mikor kézzel kezdte feszegetni a méhszájamat. Remegve, sírva húzódtam el előle, könyörögtem, hogy ne, de lefogtak, miközben ő szétszakította a méhszájamat. Nem tudom, meddig tarthatott, egy örökkévalóságnak tűnt, de emlékszem minden egyes pillanatára, amíg élek, nem felejtem el. 

Másállapotot a szülészetben!

Mi sem jelzi jobban, hogy hazánkban valós, tényleg rendszerszintű problémáról van szó, mint az, hogy a 2015 végén alakult, szülés körüli problémákkal foglalkozó Másállapotot a szülészetben mozgalomnak több mint 13 ezer követője van a Facebookon, a szám pedig folyamatosan nő. Anyák százai osztották már meg szülésük történetét, melyek között vannak igazán csodálatosak is, ám többségüket még végigolvasni is nehéz, annyira megrázó történetekről számolnak be.

A mozgalommal kapcsolatban az egyik szervezőt, Iványi Annát kérdeztem.

- Hogy látod, mik a legnagyobb problémák jelenleg a magyar szülészeti rendszerben?

- A legnagyobb probléma, hogy nem nőközpontú az ellátás. A nők igényei, szempontjai nincsenek figyelembe véve, mint ahogy a szakmaiság és a költséghatékony szervezés szempontjai is sokszor háttérbe szorulnak. Túl sok folyamat alapszik szokásjogon, és nagyon nagy a rendszer tehetetlenségi nyomatéka, rendkívül lassan és nehézkesen lehet bármilyen változást bevezetni. Vannak olyan, több évtizedes nemzetközi ajánlások, szakirodalommal, bizonyítékokkal bőségesen alátámasztva, melyek a mai napig nem jelentek meg a gyakorlatban. Például a WHO 1997-ben megjelent, a normál szülésről szóló kiadványában is szerepel, hogy a rutinszerű gátmetszés nem javasolt, és ennek ellenére van olyan magyar szülészet, ahol az először szülőknél közel 100%-os a gátmetszési arány. A betegjogok is gyakran sérülnek. A magyar egészségügyi törvény szintén 1997-ben lépett hatályba, és mégsem sikerült azóta a gyakorlatba átültetni az ott leírt betegjogokat. Nap mint nap sérül a méltósághoz való jog, a kapcsolattartás joga, a tájékoztatáshoz való jog, a gyógyintézet elhagyásának a joga. Miközben a nemzetközi egészségügyi paradigmában már a közös döntéshozási folyamat kerül előtérbe, Magyarországon sokszor a legalapvetőbb információt sem kapják meg a nők a kezelésükről, az elvégzett beavatkozásokról, vagy akár csak arról, hogy kik és milyen minőségben vizsgálják vagy kezelik őket. Óriási probléma a tiszteletteljes kommunikáció hiánya és a hálapénz virágzó rendszere is.

- Mi a Másállapotot a szülészetben mozgalom célja?

- Célunk felerősíteni a nők hangját. Ők a szolgáltatás fogyasztói, de még sincsenek az ő szempontjaik becsatornázva az ellátásba. Ezen változtatni kell. Visszajelzést szeretnénk generálni mozgalomként, anyai, apai történeteket gyűjtve, megtörni a tabut, hogy a negatív szülésélményről nem lehet beszélni. Egy szülésnél nemcsak az számít, hogy egészséges-e az anya és a baba, nem kell kibírni, megszenvedni, lehetne megerősítő élmény is. Az érintettek történeteivel akarjuk láttatni, hogy ez a probléma létezik, emellett azt is megmutatjuk, ami jó gyakorlat. Mozgalmunk biztonságos terepet ad a negatív élmények kimondásának.

Egyeztetés az EMMI-vel

A mozgalom amellett, hogy a nők hangját hallatja, igyekszik egyéb módon is tenni a változásért. A mozgalom aktivistái a szakmai anyagok, ajánlások mellett a nők üzeneteit is elvitték az EMMI-hez, hogy Dr. Kásler Miklós egészségügyért felelős miniszterrel egyeztessenek a szülészeti problémákról. A megbeszélésen jelen volt még Dr. Bódis József oktatásért felelős államtitkár és Balogh Andrea Johanna sajtófőnök. Az egyeztetés során azonban nem sikerült érdemi eredményeket elérni, hiszen a miniszter úr meglátása szerint nincs semmilyen rendszerszintű probléma, illetve nem gondolják, hogy az egyes problémákat miniszteri szabályozással meg lehetne oldani. 

A mozgalom beszámolójából az is kiderül, hogy az egészségügyi miniszter szerint az egészségügyi törvényben biztosított jogok korlátozhatók alacsonyabb szintű kórházi szabályokkal, házirenddel. Ha pedig biztosan jó kezekben akar lenni a leendő édesanya, a legjobb, ha orvost fogad, és jó orvost választ. Az előzőekből egyértelműen kiderül, hogy amellett, hogy nem veszik komolyan a szülészeti problémákat, a paraszolvencia-rendszert is gyakorlatilag támogatják. Arra sem kaptak egyértelmű választ, hogy miként is fognak működni a Családbarát címet elnyerő szülészetek, melyekre közel 8 milliárd forintot költ majd a kormány.

Bár az egyeztetés nem hozta meg a várt eredményeket, a Másállapotot a szülészetben mozgalom aktivistái továbbra sem adják fel.

 „A nők, családok hangját sokféleképpen, több szinten be lehet vinni a rendszerbe. Meggyőződésünk, hogy a jogszabályalkotás, a minisztériumi szint is szükséges lenne bizonyos változások eléréséhez, de emellett a változást más irányból is lehet ösztönözni” - fűzi hozzá Iványi Anna.

December elején zajlik Budapesten a Nemzetközi Szülészeti Konferencia, ahol sok aktuális témában tartanak előadást. Dr. Csányi Péter egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár és Dr. Beneda Attila család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár is részt vett a megnyitón, ahol hangsúlyozták a szülésélmények fontosságát, illetve támogatásukról biztosították a Magyar Szülésznők Egyesületét. Kérdés, hogy ennek lesz-e valamilyen látszatja, vagy csak a szavak szintjén marad meg a támogatás.

Az EMMI-hez elküldtük a kérdéseinket, cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz - amennyiben érkezik, frissíteni fogjuk. 

A dőlt betűs idézetek magyar nők szüléstörténetei, a mozgalom engedélyével közöljük őket.

Képek: Getty Images.

Ezt is szeretjük