„Megbántam, hogy elárultam a húsvéti nyúl titkát a gyerekemnek” - Egy anya vallomása

- Hiszek abban, hogy nagyon rossz hazudni a gyerekeknek, de hagytam, hogy ez közém, és a jó anyaság közé álljon. A kisfiam szeretett volna hinni a csodában. Olyan akart lenni, mint a többi gyerek, de én nem hagytam neki. Az érdekeimet a gyerekem elé helyeztem - jelent meg egy anya vallomása a Huffpost oldalán.

Nem egyszerű beismerni, ha valaki hibázott. Szülőként még nehezebb. Brigitta Elbere már nem biztos benne, hogy jól döntött, amikor lerombolta benne a Mikulás és a húsvéti nyúl képét.

Az ünnepi szokások kialakultak

Brigitta férjével már a gyerek születése előtt beszélt arról, hogyan fogják megtartani a különböző ünnepeket. Mivel egyikük sem keresztény, így nem érezték magukénak sem a húsvétot, sem a karácsonyt.

- Beszélgetés közben visszaemlékeztünk, milyen jó érzés volt a fadíszítés, az ünnepi lakomák, a húsvéti tojásfestés és természetesen az ajándékok kibontogatása. Mégis arra jutottunk, hogy nem fogunk hazudni gyerekünknek a Mikulásról és a húsvéti nyúlról.

Úgy gondolták, ijesztő lehet belegondolni egy gyereknek abba, hogy egy öregember bemászik a házba, miközben mindenki alszik, vagy figyeli őket, hogy jól vagy rosszul viselkedtek-e, nem beszélve a nyúlról, aki tojásokat tojik. Inkább jó szülőként az élet igazi csodáit szerették volna megmutatni a gyereknek, mondjuk a természet szépségét. Úgy akarták megismertetni vele a világot, hogy egyáltalán ne érezze hiányát a kitalált figuráknak. 

Természetesen ugyanúgy kapott ajándékokat, mint más kisgyerekek, csak teljesen tisztában volt azzal, hogy a szülei vették neki. Egy darabig minden jól működött.

A gyerek hinni akart

Ám amikor egyszer egy plázában vásároltak, épp sorban álltak a gyerekek, hogy egy ál-Mikulás ölébe ülhessenek. Meglepődve tapasztalták, hogy az ő gyerekük is szeretne részt venni. Megengedték neki, már csak a szórakozás kedvéért is, ráadásul teljesen biztosak voltak abban, hogy gyerekük nem zavarodik össze ettől a találkozástól. De tévedtek.

- Később, még aznap este a városban sétáltunk, és karácsonyi dalokat énekeltünk. Váratlanul egy tűzoltóautó érkezett, amit a Mikulás vezetett. Fiunk egész hazafelé úton azt kérdezgette, miért vezetett a Mikulás egy tűzoltót, hol volt a puttonya és a rénszarvasai. A gyerek szerette volna a Mikulást beilleszteni a világába. Férjemmel teljesen ledöbbentünk, minden, amit eddig mondtunk a gyerekünknek, gyakorlatilag elpárolgott. Abban a pillanatban éreztem először, hogy a négyéves fiam szeretne hinni. De még mindig nem álltam készen arra, hogy engedjek neki.

A következő napokban is bombázta szüleit a kérdéseivel, kételyeivel, amiket néha sikerült feloldani édesanyjának, néha nem. Most már tudja, hogy hagynia kellett volna, hogy a Mikulást és a nyulat beépítse a világába. 

- Észre kellett volna vennem, hogy a fiamnak szüksége van erre. De túlságosan el voltam foglalva saját igényeimmel, és nem azzal, milyen szülőnek kéne lennem.

Amikor már az osztálytársaival is a Mikulásról, és az Északi-sarkról beszélgettek, rájött, hogy nem szabad megakadályozni a fiát abban, hogy higgyen. 

- Amikor elkövetkezett a húsvét, elhatároztam, hogy az összes ideológiámat mélyen elásom, és a fiam lesz az első. Így mikor megkérdezte, hogy jön-e a nyúl a házhoz, egyszerűen csak igent válaszoltam neki. Nem magyaráztam, hogy mennyire lehetetlen, hogy egy nyúl vásárol neki játékokat. Bárcsak bocsánatot kérhetnék, mert mindig kijavítottam, és belerondítottam a mágikus világába. Most már teret adok neki. Olyan anyuka lettem, aki eltereli a gyereke figyelmét, hogy elrejthesse a csokinyuszit előle. És nem érzem hazugságnak, sokkal inkább játéknak, szórakozásnak. Bárcsak már korábban elkezdtem volna.

Nyuszis reggelik

Ha szeretnéd, hogy a húsvét igazán különleges legyen a kicsik számára, meglepheted őket néhány kreatív reggelivel.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• húsvét
• titok
• hazugság
• hagyomány
• család
• Gyerek