Milyen volt a 60-as, 70-es években magyar nőként szülni? Zsúfoltság és rövid vajúdás várt az anyákra

A következő fotók több mint fél évszázada készültek, és a magyar szülészetekről mesélnek.

Magyar szülészet rendszerváltás előtt
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Mikor megszületett az első fiam, több hatvan év feletti rokon és ismerős édesanyától, nagymamától kaptam tanácsként: „Addig pihenj, míg a kórházban vagytok!” Nem értettem, mire gondolnak, hiszen összesen négy újszülöttel és három másik anyukával feküdtem egy szobában.

A rooming-in - vagyis a baba-mama páros 24 órás együttléte - persze a rendszerváltást megelőzően ismeretlen fogalom volt a hazai kórházakban. Ez a szeparáció az anyukák pihenését talán megkönnyítette, de semmilyen más előnnyel nem szolgált.

Szülészet a ’60-as, ’70-es évek Magyarországán

A ’60-as, ’70-es években született babáknak még kórházban kellett születniük, mivel az 1950-es években betiltották az intézményen kívüli szüléseket - és legálisan egészen 2011-ig nem is volt rá mód itthon. Ebben az időszakban a zsúfoltság, a szülések manuális - és egyéb más - módszerekkel történő siettetése volt jellemző a szülészeti osztályokon. A magas születésszám nem tette lehetővé, hogy a szülés előre ki nem számítható idejéhez rugalmasan alkalmazkodjanak az orvosok, nővérek. A csecsemőosztályokon a babákat a könnyebb logisztika érdekében az édesanyjuktól elszeparálva helyezték el, az anyukák pedig csak háromóránként szoptathatták meg őket - az eközben eltelt időben teáztatták az újszülötteket. Mutatunk néhány Fortepan-fotót, mely több mint fél évszázada készült, és a magyar szülészetekről mesél.

A ’60-as években - és évtizedekkel később is - ezekkel a hálós babamérlegekkel mérték itthon az újszülöttek súlyát a kórházban.
Fotó: Fortepan / Szánthó Zoltán
A szabad testhelyzetválasztás a magyar szülészeteken 1972-ben még nagyon távoli fogalom volt.
Fotó: Fortepan / Szánthó Zoltán
A SOTE csecsemőosztályán készült fotón jól látható, hogy 1968-ban még nem az édesanyák büfiztették a babáikat evés után, hanem a fizika törvényeire bízták azt a csecsemős nővérek.
Fotó: Fortepan / Semmelweis Egyetem Levéltára
Semmelweis Egyetem I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika csecsemőosztályán 1972-ben az újszülötteket televízión keresztül mutatták meg a látogatóknak. Van kórház, ahol ma is alkalmazzák ezt a módszert.
Fotó: Fortepan / Semmelweis Egyetem Levéltára
Az akkori szokásnak megfelelően a babákat pólyába csavarták, melynek előnye volt, hogy nyugodtabb alvást tett lehetővé, valamint könnyebb volt kézben tartani az újszülöttet.
Fotó: Fortepan/MHSZ
1970-ben az újszülöttek életük első napjainak nagy részét nem az édesanyjukkal, hanem a csecsemős nővérekkel töltötték.
Fotó: Fortepan / Semmelweis Egyetem Levéltára
Hazánkban évtizedek óta szokás, hogy az újév első babáját és édesanyját televíziósok látogatják meg a kórházban. 1974-ben is megmutatták az év első újszülöttjét a nagyvilágnak.
Fotó: Fortepan / Rádió és Televízió Újság
Amikor a mózeskosár még valóban kosár volt. A ’70-es években a legtöbb újszülöttet ebben vitték haza a kórházból szülei.
Fotó: Fortepan

Lehet-e boldog, aki intelligens? - A tudás hatása a lelki egészségre

Kepes András író, újságíró a Femina Klub júniusi előadásán arra keresi a választ, hogyan találhatunk boldogságot egy folyamatosan változó, kihívásokkal teli világban. Hogyan formálhatjuk úgy az életünket, hogy az ne csak sikeres, de valóban örömteli is legyen?

További részletek: feminaklub.hu/

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2025. június 5. 18 óra

Helyszín: MOM Kulturális Központ

Promóció

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Ezt is szeretjük