Íme a világ első magzatfotója: 1965-ben címlapon közölték Lennart Nilsson képét

1965 áprilisában a Life magazin egy olyan magzatfotót hozott le a címlapon, melyhez hasonlót még korábban soha egyetlen másik újság sem.

A szám látványos sikert aratott, a Life teljes történetének leggyorsabban eladott példánya lett. A kép címe: Foetus 18 Weeks - vagyis 18 hetes magzat - volt.

Lennart Nilsson világhírű képe

A Foetus 18 Weeks című fotón egy meg nem született magzat látható magzatburokban, köldökzsinórral együtt, mögötte a méhlepénnyel. A képen a baba mintha a kozmikus térben lebegne, sebezhetőnek, mégis nyugodtnak tűnik. Szeme csukva, apró, tökéletesen formált ökleit a mellkasához szorítja. A fotó a XX. század egyik legnagyszerűbb képe, mely még mai szemmel nézve is lenyűgöző. Hatása ennek megfelelően óriási volt, valami olyasmivé nőtt, amit alkotója, a svéd Lennart Nilsson sem igazán tudott kordában tartani.

Az emberi létezés kezdete

A svéd fotóriporter 1954-es New York-i látogatása során mondta el tervét először a Life szerkesztőinek: meg fogja örökíteni az emberi létezés kezdetét. Természetesen az újság dolgozói némi szkepticizmussal fogadták a hírt, ám Nilsson egy évtizeddel később visszatért az első fényképekkel.

Mivel az ultrahangtechnika a ’60-as években még gyerekcipőben járt, Nilsson két endoszkópszakértőt - a német Karl Storz céget és a svéd Jungners Optiskát - hívta segítségül. Olyan makrólencsékkel és nagylátószögű optikával ellátott optikai csöveket alkottak meg a fotós számára, amelyeket a női testbe lehetett behelyezni.

Nilsson azonban ezzel a méhbe bebújó endoszkópos kamera segítségével csupán egyetlen élő magzatot tudott lefényképezni, a többi fotója - így a világhírűvé vált címlapfotó is - elvetélt, abortált magzatokat, embriókat ábrázol. A fotós szoros szakmai kapcsolatban állt Axel Ingelman-Sundberg professzorral, aki a stockholmi Sabbatsberg kórház női klinikájának vezetője volt. Az ő segítségével készíthetett 1958 és 1965 között több száz ilyen felvételt. Nilsson stúdiót állított fel a kórházban, és ha hívták, egy-két órán belül megérkezett, hogy dolgozhasson.

Gyermek születik

De nem csupán magzatokat, hanem megtermékenyített petesejtet és embriókat is fotózott. Munkái pedig később megjelentek a - hazánkban is kiadott - Gyermek születik című könyvben, melyet húsz nyelvre fordítottak le, és minden idők egyik legkelendőbb illusztrált könyve lett. Ahogy azonban az 1970-es években az Egyesült Államokban mind erősebbé vált a reproduktív jogokról folytatott vita, Nilsson képei erősen átpolitizálódtak. Sok plágium történt, rengetegen használták a svéd fotóriporter képeit az abortuszellenes mozgalmakhoz.

A tudományos érdeklődés hajtotta

Anne Fjellström, a 2017-ben 94 évesen elhunyt Lennart Nilsson mostohalánya, a fotós szellemi hagyatékának gondozója nyilatkozta ezzel kapcsolatban a The Guardiannek:

- Lennart ki akart maradni a politikából. Sok abortuszellenes kampány során azonban kisajátították a képeit - legutóbb Írországban és az Egyesült Államokban. Ma is minden héten kapok e-maileket. De mi semlegesek maradunk. Az anyag nem ilyen célra készült, és ezt tiszteletben kell tartani.

Lennart Nilssont a tudományos érdeklődés hajtotta, magzatfotóival láthatóvá szerette volna tenni a láthatatlant, meg akarta mutatni azt a hihetetlen, csodával határos utazást, melyet mindannyian megteszünk, míg az anyaméhből a világra érkezünk.

Így fejlődik ki a baba

Hihetetlen csoda, ahogyan két sejt egyesüléséből kilenc hónap alatt egy ember fejlődik ki.

Borítókép: Lennart Nilsson, képek: Getty Images Hungary

• magzat
• babafotó
• híres fotó
• Gyerek