3 gyakori lelki ok a gyomorrontás hátterében - Akár már gyerekkorban is

A gyomorrontásnak alapvetően fizikai okai vannak, ám ha a probléma időről időre visszatér, holott a gyerek megfelelő minőségű és mennyiségű táplálékot fogyaszt, érdemes megvizsgálni a lelki hátterét is.

Mindez a hagyományos kezelést természetesen nem váltja ki, ám hosszabb távon hozzájárul a gyógyuláshoz.

Túlfeszített életmód

Gyakran már a viszonylag kicsi gyereknek is elképesztően sokféle információt kell befogadnia, szellemileg túl gyakran át kell állnia - az iskolából vagy akár már az óvodából is különórákra, foglalkozásokra rohan.

A szülő nyilvánvalóan jót akar, ám a csemetének így jóformán egyetlen nyugodt perce sincs, ezért aztán képtelen feldolgozni azt a rengeteg ingert, ami nap mint nap éri - az áldásosnak legkevésbé sem nevezhető állapotra pedig a gyomra is érzékenyen reagálhat.

Feloldatlan konfliktusok

Nemcsak a felnőtt, a gyerek is rendszeresen kerülhet olyan helyzetbe, amikor valamilyen szinten konfrontálódnia kell: az oviban vagy a suliban, a játszótéren, de akár a családban is.

Az ilyesmi persze, legalábbis egy bizonyos pontig, természetes velejárója az életnek, ám lehet, hogy apróság - különösen, ha konfliktuskerülő alkat - nem képes megnyugtatóan rendezni ezeket a szituációkat - és a probléma a szó szoros értelmében megfekszi a gyomrát.

Félelem

A gyomorrontás a nemritkán a félelmet szimbolizálja - a hétköznapi beszéd e helyzetet találóan ragadja meg a félelemtől a nadrágba csinálni fordulatban. A félelem tárgyát illetően meglehetősen változatosak a szóba jöhető lehetőségek.

Tipikusnak tekinthető a szülők rossz kapcsolata, az egzisztenciális nehézségek, illetve az, hogy az apa vagy anya valami miatt - például azért, mert aránytalanul megterhelik mindennapos kötelezettségei - nem tud teljes figyelmével a kicsi felé fordulni. A gyerek mindezt úgy éli meg, hogy nem eléggé fontos a számára legkedvesebb embereknek - végső soron híján van annak a fajta elfogadó és támogató háttérnek, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy megtanuljon bízni önmagában és a világban.

Ugyanígy félelmet kelthet a gyerkőcben egy-egy új élethelyzet, még ha esetleg az átállás látszólag nem is jelentett gondot számára. Ilyen lehet például a kistestvér születése vagy egy nevelőszülő érkezése a családba, de egy költözés vagy óvoda-, illetve iskolaváltás is megbolygathatja a lurkó lelkivilágát.

2 nevelési módszer, ami árthat

Bármennyire is jót akar a szülő, esetenként mellényúlhat, az ily módon kialakuló problémák pedig hosszabb távon fizikai panaszokhoz is vezethetnek. Tudj meg többet a témáról videónkból!

Így kezeld!

Első lépésben mutasd meg a gyerkőcnek, hogy miként fejezheti ki érzéseit, gondolatait - mivel a gyerekek leginkább utánzás révén tanulnak, a legjobb, ha magad is ezt teszed, így előbb-utóbb követi a példádat. Ha pedig úgy könnyebb neki, lerajzolhatja vagy a játékaival el játszhatja, hogy mi bántja. Ily módon félig-meddig akár fel is dolgozhatja a történteket, ám a jövőre nézve ez esetben is valamilyen kompromisszumos megoldást kell keresnetek.

Ha például gyermeked a kistestvérre féltékeny, jelölj ki a nap folyamán egy rövidebb intervallumot, amikor csak rá figyelsz. Ha iskolafóbiája van, segítsd a tanulásban, beszélj a pedagógussal, végső esetben nézzetek ki új intézményt. Amennyiben egyedül nem boldogulsz, kérd szakember segítségét.

Cikkünk Kurt Tepperwein Mit árul el a betegséged? című könyvének segítségével készült, amely a Duna International gondozásában jelent meg.

• gyomor
• hasmenés
• szülő
• iskola
• óvoda
• gyereknevelés
• gyerekbetegség
• kisgyerek
• beteg gyerek
• Gyerek