A fogakon is nyomot hagy a nehéz gyerekkor? A traumák és a fogszuvasodás összefüggéseit vizsgálták a kutatók
A kutató háromféle modellt is tesztelt, hogy bebizonyítsa, a gyerekkori traumák fogászati problémák formájában is jelentkezhetnek.

szomoru gyerek
Ez is érdekelhet

Az élet és szerelem diadala - egy rendkívüli, igaz történet Párizsból (x)

Mozdony Matiné, a mozdonyok fesztiválja (x)

TOGETHER We Recycle – Együtt a környezetért (x)

beauty and style

6 frufru, aminél nincs nőiesebb: legendás szépségű nők viselték »

Így mutatja meg az arcforma, hogy milyen szemüveg passzol hozzá: ezeket az arányokat figyeld! »

Az olajzöld szemsmink 30 felett is nőies: így rakd fel, hogy ne öregítsen »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

A kisgyermekek fogai eredendően egészségesek, ám az, hogy mi lesz velük a későbbiekben, vagyis mennyit sikerül épségben tartani a felnőttkor küszöbéig, az mindenekelőtt a szülőkön múlik. Hiszen ők tanítják meg nekik a helyes fog- és szájápolást.

Legtöbben úgy vélik, hogy elsősorban a nehéz társadalmi helyzetben élő gyermekek fogai szuvasodnak meg felnőttkorukra, Haena Lee, a Michigani Egyetem kutatója azonban részletesebben körüljárta a témát, és érdekesebb magyarázatokkal is előállt.

Gyerekkori traumák és a fogromlás 

Lee a NeuroScience News portálnak írt értekezésében beszélt a gyerekkori traumák és a felnőttkori fogászati problémák kapcsolatáról: a gyermekkorban komolyabb traumákon, például váláson vagy bántalmazáson átesett személyek felnőttkorukra hajlamosakká válnak a káros szenvedélyekre, mint az édességfogyasztás és a dohányzás. Ezek a stresszhatásokra adott reakciók könnyen a mindennapok részévé válhatnak, és erősen károsíthatják a fogakat.

A kutató által először vizsgált modell az úgynevezett szenzitívperiódus-életszakasz, ami arra a feltételezésre épül, miszerint a gyerekkori traumák azért okoznak nagy kárt, mert sérülékeny periódusban érik az illetőt.

A második modell ezzel szemben azt állítja, hogy egy adott időszak helyett a teljes emberi életet érdemes vizsgálni: akit életkorától függetlenül több trauma, illetve stressz ér, azoknál valószínűbben megjelennek a káros szenvedélyek.

A cikk az ajánló után folytatódik

Míg a harmadik modell a már említett társadalmi helyzetet veszi alapul, vagyis azt állítja, hogy a felnőttkori fogászati gondok mindenekelőtt a gyerekkori elhanyagolásból, a rászoktatás hiányából adódnak. 

Lee úgy véli, hogy a felnőttkori fogveszteségek többsége az életmódbeli tényezőkön múlik, pontosabban az első két modell keresztezésében: ezek hatása ugyanis a társadalmi helyzettől függetlenül is érvényesül.

Melyik számít jobban: a genetika vagy az életmód?

Egy korábbi, a Science Direct tudományos szaklapban publikált tanulmányban kutatók 485, öt és 11 éves korú egy-, illetve kétpetéjű ikerpárokon vizsgálták, hogy melyek azok a fogászati betegségek, amelyekről elsősorban a gének, és melyek azok, amikről inkább az életmód tehet.

Fogszuvasodás: az ikrektől vett nyálminták alapján itt egyértelműen életmódbeli szokásokról volt szó. A nyálminták ugyanis többféle fogszuvasodást okozó baktériumokat tartalmaztak, melyek a cukorka és más finomított szénhidrátok fogyasztásától elszaporodnak.

Görbe fogak: ez már a genetika számlájára írható, mivel ez határozza meg úgy az állkapocs formáját, mint a fogak dőlésszögét. Érdekesség, hogy a Zürichi Egyetem kutatói szerint van egy gén, az úgynevezett Jagged2 gén, ami feltétlenül szükséges a fogak egészséges kifejlődéséhez.  Ha a gén inaktivált állapotban marad, és emiatt megszakad az úgynevezett Notch jelátviteli út, a fogkorona nem tud megfelelően kifejlődni, a zománc pedig hiányozni fog. 

Sárga fogak: ebben az esetben az életmódbeli faktorok és a genetika is kiveszi a részét, hiszen sokan eleve sárgásabb árnyalatú fogakkal születnek, mert genetikai tényezők miatt vékonyabb a zománcuk, így jobban kivehető a dentin természetes, sárga színe. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy az öregedéssel és a zománc kopásával sárgábbá válhatnak a fogak.

Míg a Live Science szerint létezik egy szabály, miszerint azok az ételek és italok, amelyek képesek elszínezni a ruhát, a fogat is megfesthetik. Vagyis ha valaki fehér fogakat szeretne, érdemes száműznie többek között a kólát és a csokoládét. 

Magas kalciumtartalmú ételek az erős fogakért 

A kalciumszükséglet életkoronként változó: 7-12 hónapos kor között 400 mg, 1-3 éves korban 500 mg, 4-6 éves korban 600 mg. 7-10 évesen 700 mg, 11-14, illetve 15-18 éves kor között 1300 mg kalcium a napi szükséglet. A következő nyolc forrás segít változatosan bevinni a kalciumot.

Ezt is szeretjük