Szex a gyerek mellett?

A probléma

- 34 éves vagyok, három éve anya. Férjemmel, Péterrel kilenc éve élünk együtt. Sose hittem volna, hogy egy kisgyermek alapjaiban képes megváltoztatni életünket. De megtörtént!

Tudom, hogy a kisgyermekes anyukák többsége a szülést követő hormonális változások, az új élethelyzet, a stressz miatt elveszti érdeklődését a szex iránt. Ezt most kiegészíteném azzal, hogy: akinek gyermeke van, annak ritkán van része szenvedélyes szerelemben.

Bence megszületéséig kifejezetten intenzív szexuális kapcsolatunk volt. Hat éven keresztül szinte naponta együtt voltunk. Manapság hetek telnek el testi kapcsolat nélkül. Korábban már ébredéskor éreztem azt az ellenállhatatlan erőt, hogy Péterhez simuljak, és nem álltunk meg ennél a pontnál.
Most az a helyzet, hogy Bence már 6 órakor átjön hozzánk, közénk fekszik. A reggeli szex gyakorlatilag befejeződött.

Korábban alig telt el úgy hét, hogy Pétert ne hívtam volna fel a munkahelyén azért, hogy szerelmi vallomásaimmal zavarba hozzam. Élveztem, hogy mások jelenlétében megkívántattam magam, és ő is élvezte ezt a játékot.
Manapság magamba fojtom az ilyen jellegű provokációkat. Nem szeretném, ha kisfiunk szókincse véletlenül néhány obszcén kifejezéssel bővülne.

Annak idején órákat töltöttem a tükör előtt, egyik ruhát a másik után próbáltam, különböző frizurákkal kísérleteztem.
Ma már lemondok ezekről a próbálkozásokról. A kisfiam ugyanis pillanatok alatt eltereli a figyelmem. Lófarokban hordom a hajamat, és egy kényelmes pólót viselek.

Régebben éjszakákon át élveztük a szerelmet, annak ellenére, hogy tudtuk, másnap szédelegni fogunk az álmosságtól.
Ma már az a szempont, hogy pihenten kell ébrednünk.
Gyermekünk megszületését követően ezek a változások elkerülhetetlennek tűnnek, annak ellenére, hogy szívesen élnék úgy, mint hajdan.

A szakértő válasza

Dr. Kovács Anna pszichológus válaszából kiderül, hogy mit lehet tenni.

- Úgy tűnik, hogy nagyon szívesen lennél izgató szerető, ám hiányzik életedből a kielégítő szex, és úgy érzed, ebben kisfiad akadályoz meg titeket. Nekem azonban ezzel kapcsolatban kétségeim vannak! Nem hiszem, hogy mindig Bence az, aki meghiúsítja azokat a dolgokat, amire vágysz! Úgy gondolom, bőven lenne lehetőséged rá, hogy partnerednek félreérthetetlen jeleket adj, felizgasd őt intim megnyilvánulásokkal anélkül, hogy ebből a gyermek bármit észrevenne.

A kicsinek meg lehet magyarázni, hogy a szülei reggelente időnként szeretnének egyedül lenni, mert szeretik egymást, és ilyenkor rövid időre becsukják az ajtót, mert nem akarják, hogy bárki zavarja őket. Esetleg hajnalra beállítani az órát, még a gyerek érkezése előttre. Annak sincs semmiféle akadálya, hogy partnerednek kicsinosítsd magad, és anyaként is nőies légy.

Ehhez nem feltétlenül szükséges a legújabb divatot követni. Bármi lehetséges, ha neked valóban fontos, hogy társaddal egyedül és zavartalanul együtt lehess. Lehet, hogy ezek az alkalmak nem lennének pont olyanok, mint régen, ettől függetlenül mindkettőtöknek örömet okoznának.

Alárendelt szexualitás

Tény, hogy sok nő életében a szex a szülést követően alárendelt szerepet kap, még azoknál is, akik a szexet nagyon élvezték. A partnerkapcsolatnak azonban ettől még nem kell romokban hevernie. Számos esetben elegendőnek bizonyul a megváltozott életvitelre történő átállás, mely az érzelmi energiákat is más mederbe tereli.

A kiegyensúlyozottság általában akkor adott, ha a nő a hétköznapok menetéért viseli a felelősséget, a férfi viszont gondoskodik a változatosságról, a meglepetésekről, elismeri felesége teljesítményét, és a szexuális életben is övé a döntő szerep. Ezek a kapcsolatok ideálisak, élők. Amikor azonban megérkezik az újszülött, a nőkben általában megnő a túlhajszoltság érzése, és sokan gyermekként kezelik párjukat.

Egyedül, kettesben, hármasban

Bencét zavaró tényező-nek nevezed. Óhatatlan a kérdés: lehet, hogy te mint anya, valamilyen okból önmagaddal nem tudsz megbékülni, olyannyira, hogy már a szex sem izgat?

Ezt azonban nem kell dramatizálni, hiszen a szexnek nem kell minden életszakaszban egyformán fontosnak lennie! A szex és az erotika a férfi és a nő intim együttléteként meg kell hogy kapja az őt megillető helyet, éppúgy, mint az anya-gyermek, az apa-gyermek kapcsolat, avagy a gyermek-anya-apa hármas. De ide tartozik az egyedülléthez való jog is.

Természetesen nem minden nap lehet intenzíven megélni az összes kapcsolatrendszert, hosszútávon azonban törekedni kell az egyensúlyra: egy este kettesben, egy hétvége a családdal, két óra egyik délután egyedül. Egy működő kapcsolatban ezeket az együttléteket élettel kell megtölteni, és ez különösen igaz a szexre és az erotikára.

Légy őszinte magadhoz!

Nálatok a súlypontok eltolódtak, az erotikus, intim együttléteket állandóan megzavarja a kisgyermek jelenléte.

• Gondolkozzatok el azon, hogy ez esetleg nem kifogás-e!
• Nézz szembe őszintén önmagaddal, és vizsgáld meg, vajon nem csalódtál-e partneredben, aki apaként nem olyan, amilyenre te számítottál!
• Nincs olyan érzésed, hogy társad él továbbra is az élet napos oldalán, míg te átkerültél az árnyékos oldalra?
• Gyakran a harag érzése váltja ki az emberekből az erotikával kapcsolatos érdektelenséget.

Talán te is olyan típusú anya vagy, aki sokkal inkább másokért tenne meg mindent, mint önmagáért, és ezért előbb-utóbb túlhajszoltnak, kiégettnek érezheted magad.

Meglehet, hogy a szex azért vesztett jelentőségéből, mert nem érzed, hogy kapnál valamit - szeretetet, gyengédséget, elismerést -, hanem újra és újra csak adnod kell: szeretetet, gyengédséget, elismerést. Talán továbblépést jelentene, ha átgondolnátok, vajon nem hiányzik-e az életetekből valami fontos dolog. Abba a hibába azonban ne essetek, hogy egy egyszerű legyintéssel minden felelősséget a másikra toltok!

A gyermek miatt nem szabad aggódni! A kicsinek semmi baja sem lesz attól, ha néha-néha egy bébiszitter vigyáz rá. Azt viszont megérzi, ha olyan szülei vannak, akiknek önmagukra és egymásra sincs idejük, és emiatt - kimondatlanul is - tehernek érzik az élet legnagyobb ajándékát!

• szex
• konfliktus
• vágy
• intimitás
• apa és anya
• szex és baba
• Gyerek