A szegény gyerekeknek később se lesz jobb - Így segítene a kormány

A gyerekszegénység, a társadalom perifériájára szorulás nem az egyes országok problémája, hanem általános európai ügy, ami a jobb módú államokat is érinti - mondta Balog Zoltán minisztere a Parlamentben rendezett szakmai konferencián.

Az emberi erőforrások minisztere felhívta a figyelmet arra, hogy komolyan kell venni a gyerekszegénységet, mert beszűkíti az érintettek világát, bizalmatlanná teszi a környezetet és a benne élőket egyaránt.

Handicappel indulnak

A miniszter közölte: a gyerekszegénység szorosan összefügg a szülők iskolai végzettségével, társadalmi státuszával, az elégtelen lakhatási körülményekkel, a területi hátrányokkal és az etnikai hovatartozással is. Utóbbira utalva jelezte, hogy a cigány családok gyermekeit nagyobb arányban érinti a szegénység.

Arról is szólt, hogy a gyermekszegénység elleni küzdelem Magyarországon kormányokon átívelő program, még 2008-ban fogadta el az Országgyűlés.

Hozzátette, szeretnék elérni azt is, hogy a célra szánt források, támogatások minél nagyobb arányban eljussanak az érintettekhez.

Hosszú távú programok

Balog Zoltán közölte, az idén már 47 Biztos kezdet gyerekház működik, és terveik szerint 2015-re további 50 ilyen ház kapcsolódhat be a felzárkózási programba. A gyerekházakban a halmozottan hátrányos helyzetű kisgyerekek - jellemzően ötéves korig - családjuk bevonásával kapnak segítséget a korai fejlesztésben. Szeretnék elérni, hogy az ilyen szolgáltatásokat az állami ellátórendszer részévé lehessen tenni úgy, hogy közben ne vesszenek el a helyi értékek - tette hozzá.

A generációkon át öröklődő szegénység ellen csak hosszú távú - a fogantatástól az iskoláig, munkavállalásig tartó - programokkal lehet érdemi eredményeket elérni, ezért az éves pályázati rendszert feladatalapú finanszírozással szeretnék kiváltani - mondta.

Együtt vagy külön?

A miniszter szólt az együtt vagy külön kérdéséről is, azaz arról, a gyerekeket szabad-e kiemelni a családjukból, hogy "megtörjék a szegénység ördögi körét". Balog Zoltán szerint akik a terepen dolgoznak, tudják, hogy a családok bevonása nélkül nem lehet sikeres a gyerekek felzárkózása.

A családból kiemelésre azt a kanadai példát említette, amikor egy egész generációt kollégiumokban, intézményekben helyezték el, hogy új középosztályt hozzanak létre belőlük. Az egyébként sikeres program tragédiákkal végződött. A családjukhoz visszatérő fiatalok és az őket elengedő szülők körében is megnőtt az öngyilkosságok száma. A miniszter szerint a példa intő jel, és hangsúlyozta, amíg csak lehet, a családokat be kell vonni a gyerekszegénység elleni programokba.

Kovács Zoltán a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár azt mondta, mivel a gyermekszegénység összetett kérdés, ezért átfogó megoldásokat keresnek, amelyek vonatkoznak a gyerekházakon túl például a foglalkoztatás, így a munkahelyteremtés támogatására, a beruházások ösztönzésére a hátrányos helyzetű kistérségekben.

Az államtitkár tájékoztatása szerint a Biztos Kezdet Gyerekházak hároméves, előre tervezhető finanszírozási rendszerben működhetnek majd.

Jelenlét nélkül nincs kezdet

Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia - MTA - főtitkára is arra hívta fel a figyelmet, hogy a családok anyagi helyzete már a születéstől meghatározza a gyerekek fejlődését, ha ugyanis a szülők tudnak áldozni különböző tanfolyamokra, képzésekre, akkor a fiatalok élete egészen mást irányt vehet, mint a szegény, éhező a családok esetében. Cselekvés hiányában felerősödnek a társadalmi különbségek - tette hozzá.

Vecsei Miklós, a programban részt vevő Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke azt mondta, segíteni "távgyógyítással" nem lehet, majd utalva a Biztos Kezdet Gyerekház nevére úgy fogalmazott, jelenlét nélkül nincs kezdet. A gyermekéhezés leküzdésére indított programról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy a 90%-os elérési eredmény nagyon jó, ugyanakkor tapasztalata szerint a legszegényebb falvak egy része el sem indult a pályázaton.

• gyereknevelés
• kisgyerek
• szegénység
• kormány
• balog zoltán
• Gyerek