Csak a pelenkába kakil, pedig mindjárt oviba megy

A szobatisztaság kérdése sok újdonsült anyukának okoz fejtörést, főleg akkor, ha a kicsi már óvodába jár.

Kár azonban megijedni, ha megfogadod dr. Gyarmati Andrea gyermekorvos tanácsait, nem lehet gond!

Kedves Doktornő!

A kisfiam augusztus 31-én múlt hároméves. A problémánk, amivel kapcsolatosan a tanácsát szeretném kérni, a következő: a kisfiam csak pelenkába hajlandó kakilni. A pisilésnél nincs gond, probléma nélkül pisil WC-be és bilibe is. Próbáltuk őt már szépen rávezetni a bili, illetve a WC használatára kakilásnál, de hiába. Nem és nem akar, ha ráül, nem kakil bele.

Előfordult, hogy nem adtam már neki pelenkát, azt mondtam, elfogyott. Akkor inkább nem kakilt, akár napokig is. Szeptembertől óvodába kezdett járni, ott sem kakil, inkább szorongatja, amíg haza nem hozzuk, és otthon meg nem kapja a pelenkát.
Ha pelenkába kakil, akkor azt állva teszi, és közben autókkal játszik. Teljesen tanácstalanok vagyunk már ez ügyben. Mit tegyünk? Keressünk fel gyermekünkkel egy pszichológust?

Tisztelettel,
Tímea

Kedves Tímea!

Szobatisztaság. Nagy téma ez, kedves Anyuka. A baba nem tud felállni, és sokáig helyváltoztatásra is képtelen. Ugyanígy arra sem képes, hogy a kétféle záróizomzatot szabályozza, magyarul, hogy tudatos legyen akár a vizelet-, akár a széklet ürítése.

Nagyjából két-hároméves korban mutatkoznak azok a jelek, melyek arra utalnak, a gyerek hamarosan szobatisztává, majd ágytisztává válik. Ez a nagyon szép kifejezés - ágytisztaság - azt jelenti, éjszaka sem történik már baleset.

A tankönyvek is elég nagy szórást említenek a jelek és a stabil szobatisztává válás idejét illetően, és azt mondhatom én magam is, nem kevés év tapasztalatát összeszedve, valóban tág az életkori határ. A gyerek a saját tempójában fejlődik, és ehhez képest nincs korai vagy késői egy bizonyos, de elég tág határon belül. A szobatisztaságra ugyanis élettanilag és pszichológiailag is meg kell érni. A szobatisztaságot sokan úgy definiálnák, hogy szobatiszta az a gyerek, aki mindkét dolgát bilibe, és nem pelenkába végzi. Ez azonban nem egészen így működik.

Szobatiszta a gyerek?

A szobatisztaság azt a képességet jelenti, melynek birtokában a gyerek már vissza tudja tartani a szükségét, vagyis ellenőrizni és irányítani tud bizonyos testi funkciókat. Ebből a szempontból úgy vélem, az Ön kisfia igazából szobatiszta, hiszen, mint írja, vár, visszatart, sőt, akár hosszabb ideig nem is kakil, tehát ez egy tudatos cselekedet, aminek következtében csak ott és akkor ürít, vagy engedi el a záróizmát, ha az neki konveniál.

Hogy miért jobb a pelenka, mint a WC, talán sohasem fog kiderülni, de az Ön kisfia valamiért ezt jobban szereti. Nincs ebben semmi kóros vagy ijesztő, hiszen a megelőző időszakban pelenkába pisilt, kakilt, és ennek általában örültek a felmenői. Azt írja Anyuka, a pisiléssel nincs gond. Ennek nagyon is egyszerű oka van. A székletet ugyanis könnyebb visszatartani, mint a vizeletet, így nagyon valószínű, hogy a székletürítés előbb kerül szabályozásra, mint a vizeletürítés.

Ártó nevelési módszerek

Ha a neveléssel kapcsolatos elképzeléseid hibásak, az is bajokat okozhat a gyerek fejlődésében.

Ne erőltesd!

Fontos a babát megfigyelni, mit csinál, és, ha jól értelmezzük a kicsi jelzéseit, segíthetünk neki az érési folyamatban. Figyeljük a gyerek ritmusát, igényeit ebből a szempontból is. Ne siettessük, ne erőltessünk semmit. Legyünk mellette, és segítsük, de ne nógassuk. Ha teste még nincs készen, ha még nem jutott el anatómiailag, élettanilag az elvárt feladathoz, sok bánatot fog okozni neki, hiszen nem is érti, mi az, amit elvárnak tőle.

Van két szófordulat, ami nekem feltűnt az Ön írásában. Az egyik a próbáltuk
őt szépen rávezetni, de hiába. Nem biztos, hogy a szépen számára is azt
jelentette, és az is lehet, a hiába csalódottságát megérezte, talán ez okozza az idegenkedést a WC-től. A pelenka ismerős, eddig működött, sőt, jól működött,
nem is nagyon érti szegénykém, miért nem lehet most már azt használni. Talán azért marad állva, és csinálja úgy a dolgát, mert félt a WC-n vagy a bilin ülni. A műanyag, ami a combjához ér, nem kelt kellemes érzést a bőrén, a WC talán túl nagy, túl széles, kapaszkodni kell.

Kell a felnőtt példa

Kedves Anyuka! Én biztosan nem mondanám, hogy elfogyott a pelenka, mert esetleg ellentmondásba kerülök magammal, ha később mégis előkerítem, de azért sem, mert feleslegesnek tartom, és, mert nem is igaz. A gyerekek sokkal, sokkal okosabbak és érzékenyebbek, mint hisszük.

Hagyja a kisfiát nyugodtan pelenkába kakilni. Kerüljön le a WC-bili témakör a napirendről. De hagyják nyitva a WC ajtaját, amikor önök vannak bent. A gyerek nem elsősorban a szavakból, a tettekből ért, abból tanul, utánoz. Apu, anyu, nagyi is így csinálja, majd akkor én is kipróbálom. Kedves Anyuka! Nem láttam még olyan nagykamaszt, aki pelusba kakilt állva. Előbb vagy utóbb ez a kérdés is megnyugtatóan elrendeződik.

A teljes választ elolvashatod dr. Gyarmati Andrea oldalán. Ugyanitt további hasznos, a csecsemőgondozással és gyermekneveléssel kapcsolatos tanácsokat találsz, és, ha kérdésed lenne, felteheted a doktornőnek.

• pelenka
• szobatisztaság
• kisgyerek
• dr. gyarmati andrea
• Gyerek