Az újszülött csecsemőt is elszakították mélyszegénységben élő anyja mellkasáról: a Kúria 7 év után kimondta a jogsértést

Hét évvel ezelőtt, egy borsodi zsákfaluból kereste fel a Társaság a Szabadságjogokért szervezetet két roma család, akik úgy élték meg, hogy a helyi gyermekvédelem nemhogy nem nyújt nekik segítséget, de még állandóan vegzálja is őket, gyermekeiket pedig már mind kiemelték a családjaikból.

Az 1600 lelkes település lakóinak fele mélyszegénységben élő roma ember, többségüktől szintén elvették a gyerekeiket: azokban az években az egész járásban összesen nem volt annyi gyermekkiemelés, mint ebben a faluban.

Szegénység miatt szakítanak szét családokat

A családok helyzetét megismerve, majd a polgármesterrel, a védőnővel, a családgondozóval felvéve a kapcsolatot a TASZ tagjai eldöntötték, hogy dolguk van itt. A faluban egy rendszerszintű rossz gyakorlatot láttak megvalósulni: hiába tiltja törvény a szegénység miatti gyerekkiemelést, országosan ismert jelenség évtizedek óta, hogy hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő családoktól sorra veszik el a gyerekeket anyagi és lakhatási okokra hivatkozva. Az állami gondozásba kerülő fiatalok túlnyomó többsége hátrányos helyzetű roma gyerek, akit a szegénység miatt szakítanak el családjától.

- 2014-ben eldöntöttük, hogy nemcsak ezeknek a családoknak segítünk visszaszerezni gyerekeiket, de a rendszerabúzus ellen is fel akarunk lépni és küzdeni az országosan elterjedt jogellenes gyakorlattal szemben. A hozzánk forduló két családot képviselve bepereltük a falu gyermekjóléti szolgálatát, mert elmulasztotta segíteni a családokat. Bepereltük a gyámhivatalt a féléves késedelmekkel hozott jogellenes döntései miatt és azért, mert nem ellenőrizte és nem kényszerítette ki a helyi gyermekjóléti alapellátás törvényes működését. Végül pedig a miskolci kórházat is bepereltük, mert az egyik anyától rögtön születése után elválasztotta újszülött csecsemőjét, megtiltva a szoptatást is, mindezt úgy, hogy erről még nem is állt rendelkezésére hatósági döntés - áll a TASZ bejegyzésében.

- Három év számtalan tárgyalása, tucatnyi tanú meghallgatása után első fokon elveszítettük a pert. Az igazságtalan döntés ellen azonban fellebbeztünk, ráadásul ez alatt a három év alatt elértük, hogy a két családhoz hét gyermek visszakerüljön.

Megszületett az ítélet

A másodfokú ítéletre 2020 januárjáig kellett várni: a Debreceni Ítélőtábla az elsőfokú döntést megváltoztatva megállapította, hogy minden alperes megsértette a két család tagjainak személyiségi jogait. A gyermekjóléti szolgálat azzal, hogy nem végzett megfelelő családgondozói munkát; a gyámhatóság pedig elmulasztotta ellenőrizni és kikényszeríteni ezt, ráadásul féléves késedelemmel járt el a gyermekvédelmi eljárásban.

Mindez a felperesek családi együttéléshez való jogát sértette. Ezenfelül a kórház emberi méltóságot sértő módon szakította el az újszülött csecsemőt anyja mellkasáról, súlyosan megalázva az anyát azzal, hogy nem engedte szoptatni a kisbabáját.

A jogerős ítélet kihirdetése óriási elégtétel volt, de még meg kellett várni a Kúria végső döntését, ami másfél év elteltével érkezett meg. A most kézhez kapott döntésben a Kúria mindenben egyetértett az Ítélőtáblával, véglegesen kimondta ügyfeleink alapjogainak sérelmét, és csaknem egymillió forintos sérelemdíjat ítélt meg számukra.

Helyszíni riport a Csörögi Tanodában

Kalina Yvette 2011-ben érkezett Csörögre, hogy a településen élő cigány családok gyerekeinek segítséget nyújtson. Trenddé tenni a tanulást - ezzel a gondolattal indul el nap mint nap.

(Cikken belüli kép forrása: tasz.hu, borító-, és ajánlóképek forrása: Getty Images Hungary)

• borsod-abaúj-zemplén megye
• gyermekvédelem
• roma
• család
• törvény
• bíróság
• emberi jog
• cigányság
• Gyerek