Ilyenek voltak a ballagási ünnepségek a ’70-es, ’80-as években: azóta sok minden változott

Repülj vissza velünk az időbe, és nézd meg, hogyan ballagtak a diákok évtizedekkel ezelőtt.

Ballagási ünnepségek régen
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A középiskolai ballagási ünnepség meghatározó mérföldkő egy diák életében, hiszen egy korszak lezárását és egy új élet kezdetét jelenti. A végzősöknek nem csak az iskolájuktól, kedvelt tanáraiktól és osztálytársaiktól kell búcsút venniük, a ballagás egyben a gyermekkor végét és a felnőtté válás kezdetét is jelképezi.

Bizonyára mindenki élénken emlékszik a saját középiskolai, sőt van, aki még az általános iskolai vagy óvodai ballagására is. Az ünnepség napján a tanulók szépen felöltözve, virágcsokorral és általában sóval, pogácsával, aprópénzzel, valamint egy kis földdel megrakott tarisznyával vonultak végig az utcákon és az osztálytermeken a zászlóvívőt követve, miközben olyan népszerű ballagási énekeket énekeltek, mint a Gaudeamus igitur vagy az Elmegyek, elmegyek kezdetű magyar népdal. 

Ballagás régen

Magyarországon a szokás az 1870-es években indult útjára Selmecbányán, amikor a Bányászati és Erdészeti Akadémia végzős tanulói búcsúzóul a Ballag már a vén diák kezdetű, ma már mindenki által ismert dalt énekelték. Az 1950-es években ideiglenesen betiltották a ballagási ceremóniákat, majd a 20. század második felében újra szárnyra kapott, aminek - ideiglenesen - a pandémia vetett véget. 

Most kicsit hátrahagyva a jelent, repülj vissza velünk az időben a hetvenes, nyolcvanas évekbeli ballagási ünnepélyekre! Régi fotókat mutatunk.

A végzős diákok csinosan felöltözve, egyenruhában, a szülőktől kapott virágcsokorral a kezükben ballagtak. Az iskolai ünnepség során az osztály egyes tagjai felidézték az elmúlt évek emlékezetes pillanatait, a tanárok pedig jótanácsokkal látták el a búcsúzó diákokat. A fotó 1970-ben, a mostani Újbudai József Attila Gimnáziumban készült.
Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán, 1987, képszám: 198073
A ballagás szimbolikus jelentéssel is bír: a végzősök nemcsak az iskolájuktól, hanem eddigi életüktől is búcsút vesznek. A fotó 1970-ben, a mai budapesti József Attila Gimnázium udvarán készült.
Fotó: Fortepan/Péterffy István, 1970, képszám: 142634
Régen a végzős diákok nem csak osztályteremről osztályteremre vonultak, de az utcán is végigsétáltak. Ezen az 1973-as fotón nem kettesével, de egymás után haladtak, miközben jobb kezüket az előttük lévő vállára helyezték.
Fotó: Fortepan/Faragó László, 1973, képszám: 202418
Régen nagy divatja volt, ma már azonban nem minden ballagáson van jelen a ballagóláda, ami egyfajta archiválódobozként funkcionált, melyben ballagó osztályok helyezhették el emlékeiket.
Fotó: Fortepan/Antal Gábor 1980, képszám: 199420
A koronavírus-járvány miatt a tavalyi évben elmaradtak a ballagások, és vélhetően ez még idén sem lesz másképp. A pandémia teljesen megváltoztatta a szokásokat, a ballagóknak virtuális osztályfőnökit tartanak, és online búcsúztatják őket, sokan talán még kedves tanáraiktól és az iskolában maradt alsóbb éves ismerőseiktől sem tudnak személyesen búcsúzni. Ez a fotó 1971-ben készült, ahol a Szinyei Merse Pál Gimnázium akkori tanára mondott búcsúbeszédet a végzős diákoknak.
Fotó: Fortepan/Simon Gyula, 1971, képszám: 70580
Egy 1976-os csoportkép. A diáklányok tanárukkal fotózkodnak a ballagás napján.
Fotó: Fortepan, 1976. Képszám: 5045
A szűk családi kör egy szerény ebéddel vagy vacsorával ünnepelte a ballagó diákot. Akkoriban még nem számított, hogy ki kapja a legtöbb virágot, vagy kinek jut a nagyobb, drágább ajándék.
Fotó: Fortepan/Lengyel Tamás, 1970, képszám: 30622
Régen sokkal egyszerűbb tablókat készítettek a végzősök, ma már szebbél szebb grafikájú és stílusú osztályképek születnek. A fotó 1976-ban, a mostani Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban készült.
Fotó: Fortepan/Urbán Tamás 1976, képszám: 89360

Borító- és ajánlóképek: Getty Images Hungary

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Ezt is szeretjük