3 ezer évig elrejtette az erdő a titokzatos olasz piramist: meglepte a régészeket, hogy mit találtak
Az erdő rejtekéből előkerült piramis évezredekig felfedezetlen volt.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
A piramisokról rendszerint Egyiptomra asszociálunk, pedig ilyen ősi építményeket szerte a világon találni, így például Olaszországban is, Rómától másfél órányira, Bomarzo városa területén.
Az itt elterülő erdő magas fáinak sűrűjében nem kevesebb mint 3 ezer éven át bújt meg az a piramis, amelyet a kilencvenes években fedeztek fel olasz kutatók.
Bomarzo rejtőzködő piramisának felfedezése
Érthetetlen módon a tudomány emberei szinte a fülük botját sem mozdították, amikor körülbelül 30 éve jelentették, hogy találtak egy növényzettel benőtt, piramisra hasonlító alakú valamit az erdőben.
2008-ig váratott magára, hogy az olasz piramist alaposabban is megvizsgálják, amikor is Salvatore Fosci agrikultúrával - földművelés, mezőgazdaság kultúrájával - foglalkozó szakértő újra felfedezte és kíváncsian irtani kezdte körülötte a növényzetet. Nem tartott soká, míg a piramis fala valóban előbukkant, a nyilvánosság figyelme pedig végre az ősi építményre szegeződött.
A piramis, ami nem piramis
Az építmény Bomarzo piramisaként terjedt el a köztudatban, de voltaképpen nem tökéletes piramisalakot formál. A következő képek kíséretében bemutatjuk az ősi építményt.
Magassága mindössze 10 méter, formája pedig sokkal inkább háromszögletű, mint piramis alakú, de ennek ellenére is piramisként emlegetik.
A piramis felülnézetből.
A vulkanikus kőzetből kialakított piramis felületén számos lépcsőt alakítottak ki. A lépcsők gondos megmunkálása fejlett civilizációra enged következtetni.
A bomarzói piramis etruszk építménye az időszámításunk előtti 7. századból. Az etruszkok társadalma fejlett volt, a keltákkal folytatott kereskedelem révén gazdag is. Kultúrájuk, irodalmuk, művészetük ugyancsak termékeny volt. E téren az ókori görögök hatottak rájuk. A Római Birodalom dominanciája mégis elhatalmasodott felettük: háborúkat követően bekebelezte az etruszkok civilizációját.
A piramis számos kérdést vetett fel a tudomány világában: mi lehetett egykor, és miért tarkítják mély, csatornaszerű mélyedések az oldalát?
A szakértők szerint az építménynek vallásos szerepe lehetett. Lépcsői egy-egy oltárhoz visznek, a főoltár pedig legfelül helyezkedik el. A piramis északnyugat felé néz, ez az irány az etruszkok hiedelmei szerint az alvilág, a sötét istenek felé mutat. A mélyedések azért kerülhettek a piramisra, hogy az állatáldozatok vérét elvezessék.
A lépcsős szerkezet a maja piramisokra emlékeztető jelleget adott az építménynek.
A piramis nem az egyetlen érdekesség a térségben: közelében található egy sír, melyen etruszk szöveges és képi vésések láthatók. A helyiek Finestracciának vagy Ronda ablaknak hívják aránytalanságai és felületes kidolgozottsága miatt. Szakértők szerint ennek a sírnak lehet köze a piramishoz, és valaha etruszk papok nyughelye lehetett.
