Furcsa dallamokat énekelt a Memnón-kolosszus: az egyiptomi szobor különös legendája
Egy egyiptomi szoborról különös legenda született, melynek azonban lehet alapja.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Egyiptomban ma is áll egy szobor, mely körül különös, mesés történetet szőtt a régiek hiedelemvilága: a legenda szerint minden hajnalban dalra fakad, és a hajnal istennőjének, Éosznak énekel.
A szobor valójában egy szoborpáros egyike, melyet Memnón-kolosszusokként ismer a világ. A Nílus partján, a thébai nekropolisz területén állnak mintegy 3400 éve.
A Memnón-kolosszusok
A felkelő nap felé néző szoborkettős III. Amenhotep halotti temploma elé készült, az épületből azonban mára már semmi sem maradt, mivel 200 évvel a megépítése után a kiáradó Nílus rombolása miatt le kellett bontani.
Mindkét szobor magát a fáraót formálta meg kvarcithomokkőből. 16-18 méter magasak, talapzatuknál az uralkodói család fontos tagjainak vésett képmásaival és ugyancsak vésett hieroglifákkal. A szobrok egyike, az északi, egy földrengés alkalmával, mint azt egy i. e. 27-es, Sztrabón írta szöveg elárulja, összeomlott. A romossá vált szobor körül ekkor kezdett kibontakozni a legenda, hogy minden hajnalban énekelni kezd.
Az éneklő kolosszus.
Az éneklő szobor
Az összeomlás következtében ugyanis halk morajlás hallatszott belőle minden hajnalban, mely valószínűleg a kövek közül párolgó harmat, a hajnali szellő és az emelkedő hőmérséklet miatt lehetett. A hangra felfigyelő egyiptomiak csodás jelenségnek vélték ezt, és történetet fűztek a szoborhoz.
Az illatok terápiás ereje
Már előrendelhető a Femina első könyve: A láthatatlan gyógyító
Molnár Éva kötete egy különleges utazásra hív az illatok gyógyító világába — az ókori füstölőktől egészen a modern olfaktív terápiáig.
Hogyan hatnak ránk az illatok? Miért kapcsolódik össze ennyire mélyen az emlékezet, a lélek és a szaglás? És hogyan segíthetnek az illatok a testi-lelki harmónia megtalálásában?
Promóció
Innen származik a szoborkettős neve is: Memnón a legenda szerint Éosz hajnalistennő fia, az aithiopszok királya trójai hős volt, akit Akhilleusz legyőzött. Őt látták a szoborban, aki dalával köszöntötte édesanyját minden hajnalban.
A szobor nemcsak azért volt érdekes a régiek számára, mert dalolt. Úgy tartották, hogy szerencsét hoz, és képes jósolni is. Rengetegen látogattak el megnézni, beleértve a római császárt is.
Számítógépes grafika arról, milyenek lehettek eredetileg.
Örökre elhallgatott
A szobor, mint a képeken is látszik, áll, holott a legenda egy rommá omlott képmást említ. A magyarázat az, hogy Septimus Severus császár szerette volna elnyerni a jósolni tudó szobor kegyeit, és 199-ben helyreállíttatta azt. Ettől fogva a szobor nem énekelt többé, hiszen annak fizikai feltétele volt a kődarabok közt áramló pára és levegő. Mai emberekként tehát, bármilyen sokan is látogatnak el megnézni a kolosszusokat, nem hallgathatjuk meg az északi szobor hajnalonként felcsendülő dalát.
Tutanhamon családja
Képeken a leghíresebb egyiptomi fáraó családja, illetve családjának múmiái.
OLVASD EL EZT IS!
