Reggeli közben, egy szalvétára írta fel módszerének alapjait Virginia Apgar, az újszülöttek megmentője
Az elhivatott Virginia Apgar egyszerű, ám úttörő jelentőségű módszere fontos újítást jelentett.
Az első vizsgálat, amit az újszülötteken elvégeznek, nem más, mint az Apgar-teszt, ami egy olyan pontozásos módszer, amellyel fel tudják mérni az apróságok egészségi állapotát.
Ez a pontozás csecsemők tömegeit mentette meg világszerte, kitalálója pedig egy elhivatott amerikai orvos, az aneszteziológus Virginia Apgar, akiről nem sok szó esik napjainkban.
A módszer megalkotója
Az Egyesült Államokban az 1930-as és az 1950-es évek között csökkent ugyan a csecsemőhalandóság, de a születést követő első 24 órában még mindig sok baba vesztette életét. A szüléseknél segédkező altatóorvos, a temperamentumos és maximalista Virginia Apgar ezen kívánt változtatni, és módszerével, amelynek alapjait reggeli közben firkantotta fel a szalvétájára, sikerült is neki.
Virginia Apgar 1909-ben született New Jerseyben, az üzletember és amatőr csillagász, amatőr rádiós Charles Emory Apgar, valamint Helen May Clarke harmadik gyermekeként. Abban, hogy az orvosi pályát választotta, valószínűleg annak is szerepe volt, hogy idősebb bátyja korán elhunyt tuberkulózisban, másik testvére pedig krónikus betegségben szenvedett. Virginia nőként a korszakban merőben szokatlan módon sebész szeretett volna lenni, felvételt nyert a Columbia Egyetem képzésére, ahol az osztályában negyedikként végzett.
Kiút a társfüggőségből - Hogyan szabadulj meg a mérgező kapcsolatoktól?
Knapek Éva klinikai szakpszichológus, tabuk nélkül beszél a társfüggőség jellemzőiről, és bemutatja a kialakulásának okait, a kapcsolati dinamikákat, és a felismeréshez vezető jeleket a saját életünkben, közeli kapcsolatainkban. A Femina Klub januári előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz hogyan léphetsz ki ezekből a helyzetekből, és hogyan alakíthatsz ki egészséges, egyenrangú kapcsolatokat.
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2025. január 7. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
Rezidensként a főorvos lebeszélte róla, hogy a sebészi hivatást válassza, mondván, hogy az a terület nem nőknek való. Helyette inkább az éppen formálódó aneszteziológiát ajánlotta neki, és Virginia hallgatott rá, átképezte magát. Állítólag azért mindig hordott egy szikét a köpenye zsebében, biztos, ami biztos.
Legendás tanár, lelkiismeretes szakember
Karrierjében döntő lépcsőfok volt, hogy a Columbia-Presbyterian Kórház (a mai New York-Presbyterian Kórház) aneszteziológiai osztályának első igazgatója lett 1938-ban. 1949-ben első nőként kinevezték a Columbia Egyetem Orvos- és Sebészkollégiumának professzorává. Legendásan jó tanár hírében állt, amibe csak belefogott, abban a tőle telhető legjobban igyekezett teljesíteni. Az Apgar-teszt ötletének csírája is egy hallgatói kérdésre válaszolva született meg a fejében.
A szüléseknél is segédkező altatóorvosként úgy látta, hogy az újszülöttek egészségi állapotát nem mérik fel kellőképpen, illetve az orvosok bizonytalanok abban, hogy mikor van szükség valamiféle beavatkozásra. Ez pedig több halálesethez vezethet, ami egy jobb rendszer segítségével kivédhető lenne.
Az Apgar-teszt
A Virginia Apgar által kifejlesztett módszer segítségével az újszülöttek állapotát közvetlenül a szülés után öt tényező mentén vizsgálják, ezek a szívverés, a légzés, az izomtónus, a reflexek működése és a bőrszín. Az orvosok mindegyiknél 0-2 pontot adhatnak, 8-10 között nem szükséges beavatkozás, 4 alatt a baba intenzív ellátásban részesül. Az 1960-as évekre már az Egyesült Államok legtöbb kórházában rendszeresen és sikeresen használták a módszert.
Virginia Apgar sosem ment férjhez, gyermeke sem született. Életét a gyógyításra és az oktatásra tette fel, rengeteget utazott, előadásokat tartott, állandóan azon járt az esze, hogy hogyan lehetne javítani az egészségügyi ellátáson. Az 1964-65-ös rubeolajárvány során a védőoltás mellett kampányolt, hogy kivédhető legyen az anyáról a gyermekre történő fertőzés. Utazásai során mindenhová magával vitte a hegedűjét, amellyel olykor fel is lépett. A zene olyannyira fontos volt a számára, hogy egy barátja a hangszerkészítés rejtelmeibe is beavatta. Imádott kertészkedni, golfozott, és a bélyeggyűjtésben sem ismert tréfát. Barátai, kollégái vidám, kissé bohókás személyiségnek ismerték. 65 éves korában hunyt el. Tiszteletére díjat is alapítottak a kimagasló teljesítményt nyújtó gyermekgyógyászok számára.
10 magyar orvos, akiknek sokat köszönhet a világ
A magyar orvoskutatók sok esetben megkerülhetetlenek a gyógyítás történelmében, hiszen felfedezéseikkel, találmányaikkal a tudományt előbbre vitték, az egész világ sokat köszönhet nekik.
10 magyar orvos, akik nélkül sehol sem tartana a tudomány: sokat köszönhet nekik a világ
Nézegess képeket!
Elolvasom(Képek forrása: Getty Images Hungary, Wikipédia/ World Journal Tribune photo by Al Ravenna .)
OLVASD EL EZT IS!
- betegség
- érdekesség