A várandós nők egyik legnagyobb félelme: mi történik az anyával GDM-ben?

A GDM mozaikszó betűi az egyik leggyakoribb, várandósságot kísérő betegséget, a gesztációs diabétesz mellituszt takarják, melyet szokás nem hivatalosan 4-es típusú cukorbetegségnek is nevezni. A terhességi diabéteszt vagy cukorbetegséget a várandósság ideje alatti magas vércukorszint jellemzi, és annak ellenére, hogy nagy százalékban a szülés után megszűnő állapotot jelent, a diagnózis és a megfelelő kezelés hiányában az anya és a baba esetében is komoly komplikációkkal és szövődményekkel járhat.

A cukorbetegség ezen speciális formájának oka a terhesség során termelődő hormonok hatásában keresendő, az egyéni érzékenységen és a genetikai hajlamon kívül pedig számos más rizikófaktor létezik, mely fokozhatja a kialakulás valószínűségét. Mivel komoly problémákat okozhat, a terhesgondozás során szűrik rá a kismamákat, ha pedig kiderül a betegség, szigorú diétára, illetve terápiára, a szülés után pedig fokozott tudatosságra lehet szükség. A témában Dr. Lőrincz M. Ákos belgyógyász, élettanász, a Fejér Megyei Szent György Kórház orvosigazgatója volt segítségünkre.

Az idei BioTechUSA NN Ultrabalaton Charity keretében rekordösszegű adomány, 23 millió forint gyűlt össze, melyből hat jótékony célt támogattak, illetve három egészségügyi intézmény között osztották szét. Ezek között szerepelt 9 298 700 forinttal a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Újszülött, Csecsemő és Gyermekosztálya is. Nem ez volt azonban az első alkalom, hogy a kórház elnyerte a támogatást, korábban a Belgyógyászati Osztály gazdagodott több mint 6 millió forinttal.

Mitől alakul ki a terhességi cukorbetegség?

A várandósság alatt jellemzően csökken az anyai test szöveteinek inzulinérzékenysége, ami a méhlepény által termelt hormonoknak köszönhető. Ezen hormonok inzulinantagonista, vagyis inzulinellenes hatásának célja, hogy a magzat fejlődéséhez szükséges energia biztosításának érdekében több glükóz maradjon a vérben.

A csökkenő inzulinérzékenység miatt ugyanaz a folyamat zajlik le, mint az inzulinrezisztencia felé vezető úton, a hasnyálmirigy erőteljesebb inzulintermelésbe fog, idővel azonban elfárad. A Magyar Diabétesz Társaság információ szerint a nők 7-8%-ának szervezete a terhesség alatt nem képes megfelelni a fokozott igénynek, így a terhesség előrehaladtával, vagyis a hormonok mennyiségének növekedésével fokozódik az inzulinrezisztencia, és megnő a vércukorszint. A probléma jellemzően a második, illetve a harmadik trimeszterben jelentkezik, azonban optimális esetben a gyermek megszületése után minden visszarendeződik az eredeti állapotba.

A genetikai hajlamon kívül rizikófaktor lehet az ikerterhesség - ilyenkor még több hormon termelődik -, az asszisztált reprodukciós eljárások is szerepet játszhatnak, Dr. Lőrincz M. Ákos szerint továbbá növelheti a terhességi diabétesz kockázatát a túlsúly vagy elhízás a terhesség előtt, a várandósság alatti elhízás - a kívánatos súlygyarapodást személyre szabottan célszerű egyeztetni a gondozó nőgyógyásszal -, a családi halmozódás - cukorbeteg közvetlen rokon -, az előző terhességben született nagy súlyú baba, az előző terhességi diabétesz, a policisztás petefészek szindróma - PCOS -, a 35 év feletti életkor, illetve az előzetes inzulinrezisztencia vagy prediabétesz.

A tünetek gyakran jó ideig láthatatlanok maradnak - ezért is kiemelten fontos a szűrés -, azonban a fertőzésekre való fokozott hajlam, az állandó szomjúságérzés, a gyakoribb vizelési inger, a túlzott súlygyarapodás, a magasabb vérnyomás vagy a baba növekedésének eltérései felhívhatják a figyelmet a problémára.

Mik a kockázatok az anyára nézve?

Az alapvető kockázatok hasonlóak lehetnek, mint a cukorbetegség más típusai esetében. Nagyobb lehet például a fertőzések kialakulásának valószínűsége, különös tekintettel a hüvely, a hólyag- és a veseproblémákra -, magas vérnyomás, szív- és érrendszeri szövődmények is kialakulhatnak, jelentkezhetnek szemproblémák. Ezen kívül megnőhet a valószínűsége a terhességi toxémia - preeclampsia - jelentkezésének is, mely egy nagyon súlyos terhességi szövődmény, és Dr. Lőrincz M. Ákos is kiemeli, hogy az anya részéről ez jelenti a legveszélyesebb kockázatot.

A terhességi diabétesz megléte kockázatot jelenthet a következő terhességnél az újbóli kialakulásra, emellett akár 60% is lehet a valószínűsége annak is, hogy az anyánál az elkövetkező évtizedben 2-es típusú cukorbetegség alakuljon ki. Nem lehet elhanyagolni továbbá a szüléssel összefüggő komplikációkat sem, a cukorbetegségnek kutatások szerint hatása van a méh izomzatának működésére is, és a baba nagy mérete is megnehezítheti a folyamat természetes lezajlását.

Mi történhet a babával?

Az anya és a magzat keringése a méhlepénynek köszönhetően közös, az anya emelkedett vércukorszintje miatt így a babához is több glükóz jut el, a hasnyálmirigye így több inzulint kezd termelni, a plusz cukrot pedig súlytöbblet építésére használja fel. Mindennek következményeként kialakulhat a makroszómia, vagyis a magzati túlnövekedés, aminek hatására nem csak a baba általános testtömege, de a szervei, a mája, a szíve és a lépe is megnagyobbodhat.

A cukorbetegség miatt kialakulhat továbbá méhlepény-elégtelenség, ami az oxigén- és tápanyagellátás romlásához, a sejtek károsodásához, koraszüléshez, fejlődési rendellenességekhez és sajnos tragédiához is vezethet. Probléma esetén megfelelő mérlegelés után előfordulhat, hogy a szülészorvos a baba születésének idő előtti megindítását javasolja. 

Ha a cukorbetegséget nem kezelik, a baba születése után is felléphetnek komplikációk, jellemzőbb lehet a sárgaság kialakulása, de kalciumhiány is jelen lehet, az anyai cukor hiányában pedig túlzottan alacsony lehet az újszülött vércukorszintje, ami ingerlékenységet, bágyadtságot, súlyos esetekben görcsöket, légzésproblémákat is okozhat.

Dr. Lőrincz M. Ákos szerint a babára nézve a születés utáni hipoglikémia az egyik legnagyobb kockázat, mely életet veszélyeztető állapot, de súlyos szem-, tüdő- és urogenitális fertőzés is kialakulhat, melyek életveszélyes véráramfertőzéshez is vezethetnek az újszülöttnél. Szerencsése ezek nagyon ritka szövődmények, és a fegyelmezett vércukorkontroll még tovább csökkenti a kialakulásuk kockázatát. De a terhességi diabétesz miatt a gyermek életében a későbbiekben is felmerülhetnek gondok, a hasnyálmirigy korai megterhelése miatt például fokozott lehet a hajlama még iskoláskorban is a túlsúlyra és a csökkent glükóztoleranciára. 

Így zajlik a kismamák terheléses vérvétele

Dr. Lőrincz M. Ákos elmondása alapján a terhességi cukorbetegség általában a 24–28. terhességi hét között alakul ki, mert ekkor a placenta által termelt hormonok erősebben hatnak a vércukorszintre.

Ezek a hormonok kellenek a várandóssághoz és az egészséges placenta és magzati fejlődéshez is, de egyben a vércukorszintet is emelik, ami egy csökkent tartalékokkal rendelkező hasnyálmirigy esetén már kibillentheti a metabolikus egyensúlyt. Ezért is fokozott a rizikója a későbbiekben az igazi cukorbetegségre a gesztációs diabéteszeseknek.

A szűrés is ekkor történik OGTT teszt formájában. Előfordulhat az is, hogy a vizsgálat idején még minden rendben van, de később, a harmadik trimeszterben romlik a szénhidrát-anyagcsere. Ez főleg akkor jellemző, ha más kockázati tényező is megjelenik, például a túlzott anyai súlygyarapodás.

A terhességi cukorbetegség szűrése Magyarországon is a várandósgondozás részét képezi, amellett pedig, hogy már az első vérvétel is tartalmaz vércukormérést, a 24-28. hétben kerül sor a terheléses vizsgálatra, illetve korábban, már a 10-12. héten is, ha az anamnézisben felmerült inzulinrezisztencia gyanúja, vagy az anya érintett volt a terhességi diabéteszben.

Az orális terheléses vizsgálatra - OGTT - éhgyomorra kell érkezni, majd az első vérvétel után elfogyasztani három-öt perc alatt 75 gramm cukrot 300 milliliter vízben feloldva. Ezt követően két órát nyugalmi helyzetben, üldögélve, testmozgás nélkül kell eltölteni, majd újra vért vesznek. A kismamák közül sokan tartanak a vizsgálattól, egyrészt az éhgyomorra való érkezés jelentette gyengeség, másrészt a cukoroldat okozta gyomorkavarodás miatt, a többség azonban viszonylag jól viseli a procedúrát. Ha valaki érzékenyebb, a kórházi személyzet segítségére is számíthat - sok helyen egy kevés citromlével is készülnek -, esetleg érdemes lehet kísérővel érkezni. 

Az orvosigazgató szerint az OGTT egy nagyon régóta használt, biztonságos vizsgálat. Sok kismama tart tőle, de inkább csak olyan kellemetlenségekről lehet beszélni a teszt során, mint az émelygés, esetleg a hányás. A vizsgálat elutasítása nem javasolt, mivel a kezeletlen terhességi diabétesz sokkal nagyobb kockázatot jelent az anyára és a babára nézve, mint a teszt kellemetlensége. Ha a betegség fennállása beigazolódik, minél előbb fel kell keresni a nőgyógyászt, illetve diabetológus szakorvost a megfelelő diéta és kezelés megkezdése érdekében.

Hogy kezelik a terhességi diabéteszt?

A kapott értékektől is függ, mi lesz az első lépés, de ha nem túl drasztikus az eltérés, a diagnózist követően jellemzően két hetes szigorú diétát kell tartania a kismamának, az étkezések előtt és után pedig otthoni, tesztcsíkos vércukormérővel vércukrot mérni, és naplózni az értékeket. A kapott eredmények alapján a diabetológus el tudja dönteni, elegendő-e a diéta betartása, vagy szükség van esetleg inzulinos terápiára is. Bármi lesz is a megoldás, a rendszeres testmozgás beiktatása is elengedhetetlen, még ha ez a terhességre való tekintettel nem is jelent intenzív edzést, különösen, ha valaki korábban sem volt ahhoz szokva. Már egy kis étkezések utáni séta, illetve kismamatorna, nyújtás, jóga is elegendő lehet.

A diétás étrendet egyénre szabottan alakítják ki, figyelembe véve a testmozgást, az életkort és a testsúlyt is, vagy azt, egy vagy több babáról van-e szó. Általánosságban azonban az étrend vázát adja a napi ötszöri étkezés, a nagyobb mennyiségű zöldség, a teljes kiőrlésű gabona és a teljes értékű állati fehérje fogyasztása, valamit az egyszerű cukrok és gyorsan felszívódó szénhidrátok kerülése.

Ha a diétával nem sikerül elérni az optimális vércukorértékeket, inzulin adása is indokolt lehet, a babát ez nem károsítja, ellentétben számos szájon át szedhető cukorbetegség elleni gyógyszerrel, melyek alkalmazása jellemzően ellenjavallt a terhesség ideje alatt.

Szülés után elmúlik a cukorbetegség?

A Magyar Diabétesz Társaság adatai szerint a terhességi cukorbetegség a szülést követően az esetek 90%-ában megszűnik, és helyreáll a korábbi anyagcsere-állapot. Ilyenkor rögtön el lehet hagyni az inzulint, az egészséges étrendről, a mozgásról azonban a későbbiekben sem érdemes elfeledkezni, mert bár a terhességi diabétesz átmeneti állapot, a következő terhességnél is kialakulhat, és sajnos az érintett nők kicsivel több mint felét végül a későbbi, tíz éven belül fellépő cukorbetegséget sem kerüli el.

A kismamák 10%-a pedig közvetlenül a szülés után is érintett marad, még ha kevésbé súlyos mértékben is, és az is előfordulhat, hogy normál vércukorszintek mellett az inzulinrezisztencia áll majd fenn rejtetten továbbra is. A szülést követő napokban több vércukorvizsgálatot is végeznek, amit később is meg kell ismételni, előbb hat héttel a szülést követően, majd egy év múlva, végül kétévente a protokoll szerint. 

Az újszülött vércukorszintjét a szövődmények elkerülése érdekében a születés után több órán át többször is megmérik, majd a szülést követő napokban is történik vércukorvizsgálat. Normál értékek esetén is szükséges a rendszeres ellenőrzés, probléma fennállásakor pedig azonnal kapcsolatba kell lépni a gyermekdiabetológussal. A cukorbetegséggel érintett terhességről a gyermekorvost, a védőnőt és a háziorvost is tájékoztatni kell.

Képek: Getty Images Hungary.

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• cukorbetegség
• diabétesz
• terhesség
• terhességi cukorbetegség
• cukorbetegség akta
• Életmód