A szorongás még a látást is ronthatja: nagyon súlyos betegséggel lehet összekeverni

Prof. dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukómaspecialista a szemészeti vizsgálatok eredményeit tévútra terelő kondíciókról, állapotokról beszélt.

Ezek közül talán a legfontosabb a vizsgált személy szorongása és a sajnálatosan hazánkban is gyakori pánikszindróma.

Szorongás miatt látászavar

A szorongás lényegében a szervezet stresszreakciója egy nem létező veszélyre. Tudjuk valamennyien - az iskolában is tanuljuk -, hogy a valós, külső veszedelem, például az oroszlán támadása, hirtelen nagy mennyiségű stresszhormon kibocsátását eredményezi a mellékveséből. Emiatt rövid időre átmenetileg megnő a vérnyomás, megszaporodik a pulzus, és sokkal nagyobb fizikai teljesítményre vagyunk képesek, mint általában. Ez teszi lehetővé a valós veszély elől történő sikeres elmenekülést. Természetesen az oroszlántól félünk utána is, ez azonban egy jól megfogalmazott, létező veszélyes szituációtól való tartózkodás.

A szorongás annyiban különbözik a félelemtől, hogy a tárgya nem valós, a beteg belső állapotát tükrözi, és csak az értelem, a ráció miatt vetül ki valamiféle formálisan jól meghatározható, de nem valódi okot jelentő veszedelemre. Ilyen esetben a szorongásról panaszkodó elsősorban ezt a nem valós, de számára rendkívül aggasztónak tűnő állapotot jelöli meg a lelki egyensúlyzavar okának. Azonban ha ez megoldásra kerül, újabb és újabb látszólagos okok keletkeznek, hiszen valójában az ok az szorongó emberen belül van.

Szorongás esetén a valódi stressz-reakció tünetei jelennek meg: átmenetileg, illetve hullámokban megemelkedik a vérnyomás, megnő a pulzusszám, feszültté válik az illető, nehezen tud ellazulni. Mindezek alapján számos biológiai paraméter megváltozik a szorongás ideje alatt. Ez önmagában nem betegség, viszont ha a szorongás tartós, akkor részben betegséghez vezethet.

Szemészeti szempontból azért jelentős a szorongásos állapot, mert számos, a szem működését befolyásoló paraméter megváltozik a szorongás ideje alatt. Így a szemen belüli vér- és folyadékáramlás, valamint a szemnyomás szabályozása is megváltozik. Azonban ezek a változások nem a szem belső betegségei miatt jönnek létre.

A nehézséget az adja a gyakorlati ellátásban, hogy meg kell különböztetni a szorongás okozta változásokat a valódi szembetegségek okozta változásoktól. Nem ritkán e két hatás egy szemen egy időben jelentkezik. Nagy szakmai tudás, gyakorlat, valamint kellő vizitidő szükséges ahhoz, hogy szét lehessen választani, miért felelős a szorongás, és miért egy valódi szembetegség. A rutin-klinikaigyakorlatban ez azonban nagyon gyakran nem sikerül, sőt a szorongás észlelése is meglepően sokszor elmarad.

A pánikszindróma a szorongás egyik formája, melyben hullámzó jelleggel, időszakosan a szorongás szélsőségesen felerősödik. Ez a beteg vizsgálatát, illetve a vizsgálat során kapott eredmények értékelését még nehezebbé teszi.

Szorongás miatti téves diagnózisok és felesleges kezelések a szemészetben

A szorongás fent említett következményei miatt elsősorban azok az állapotok jelennek meg szemészeti panaszként, illetve vezetnek egy nem létező betegség diagnózisához, melyekben a szem életfolyamatainak pontos és folyamatos szabályozása szükséges a normálisnak mérhető nyugalmi állapot fenntartásához. Ilyen a szemen belüli vérkeringés és a szemnyomás szabályozása.

Lényege, hogy a szemen belül egy folyadék, az úgynevezett csarnokvíz termelődik a szivárványhártya, azaz az írisz mögött, az úgynevezett hátulsó szemcsarnokban. Ez a pupilla területén előrejön a szivárványhártya és az átlátszó szaruhártya közötti elülső szemcsarnokba, melynek széli részén, az úgynevezett csarnokzugban folyamatosan elhagyja a szemet. Ez az áramlás változik meg szorongás, illetve pánikállapot miatt.

A változás részben azért jön létre, mert a vérnyomás jelentősen, hevesen felugrik, részben pedig azért, mert a csarnokvíz elvezetését szabályozó rendszer sejtjei ugyanolyan kémiai hatásoknak engedelmeskednek, mint az erek, így pánikroham, illetve erős szorongás esetén a csarnokvíz elvezetése a szemből átmenetileg csökken. Mindez azt eredményezi, hogy szorongás, illetve nagyobb vérnyomáskiugrás esetén a szemnyomás átmenetileg lényegesen magasabb, mint amely a nyugalmi normális érték.

Fontos hangsúlyozni, hogy a stresszes helyzetben történő szemnyomás-emelkedés nem betegség. Hasonló ahhoz, mint amikor két dühös ember egymást szidva, öklét rázva vitatkozik, és a vérnyomásuk a vita idejére jelentősen megemelkedik. Nyilvánvaló, hogy a dühösen veszekedő emberek aktuális vérnyomásértékét senki nem gondolná nyugalminak. Hasonlóképpen, a stresszhelyzetben tapasztalható, illetve a szorongás vagy pánik miatti átmeneti szemnyomás-emelkedés sem a normális értéktől való eltérés, hiszen egy nem nyugalmi helyzetet jellemez.

Mi ezzel a gyakorlati probléma?

A fenti helyzet a mindennapi zöldhályog-, azaz a glaukómadiagnosztika és -kezelés szempontjából jelentős nehézséget okoz. A beteg ugyanis szorongás esetén látszólag hasonlóan viselkedik, mint nyugodt állapotban. A vizsgáló szemorvos nagyon gyakran nem észleli a normális pszichés állapottól való eltérést, azaz a szorongásos állapotot, ami ahhoz vezet, hogy a szorongás miatt nagyon jelentősen megemelkedett szemnyomás értéket betegség, azaz a zöld hályog miatti szemnyomás-emelkedésnek tartja. Ezért szemészeti kezelést vezet be, a kezelést idővel erősíti, műtétre küldi a beteget, mivel a mért szemnyomás a kezeléssel nem csökken, holott a páciens szeme egészséges, csupán a szorongása az, amit kezelni kellene akár pszichoterápiával, akár gyógyszeresen, akár a két módszert kombinálva.

- Saját, négy évtizede tartó gyakorlatomban rendkívül gyakran láttam, és látom ma is a fent leírt helyzetet. Megdöbbentően nagy azon betegek száma, akik szoronganak, és a szorongást az orvosnál is leplezik, sőt önmaguk előtt is titkolni igyekeznek. Pedig az orvosi vizsgálat során ezt mindenképpen célszerű a betegnek elmondani és az orvosnak figyelembe venni. Sajnos sem az előbbi, sem az utóbbi helyzet nem gyakori - mondta prof. dr. Holló Gábor.

A szorongás által kiváltott látásváltozások

A nagyfokú szorongás nemritkán a vérnyomás jelentős, átmeneti emelkedését eredményezi, ami az ideghártya, azaz a retina keringését átmenetileg módosíthatja. Ez csillámló, mozgó kétszemes látási élmény átmeneti észlelését eredményezheti. Amennyiben a vérnyomás emelkedése vagy gyors változása kimutatható a háttérben, annak kezelése, illetve az azt kiváltó szorongás kezelése kell hogy legyen napirenden, nem pedig a felesleges szemészeti kezelés.

Az arra lelkileg alkalmas személyeken szorongást válthat ki néhány üvegtesti úszó homály, amit egyébként szinte minden középkorú vagy idősebb ember tapasztal. Az üvegtest az élet során kezelést nem igénylő, úgynevezett üvegtesti öregedési folyamaton megy át.

Az üvegtesti öregedés lényege, hogy a szemlencse és a retina közötti nagy, átlátszó területet kitöltő kocsonyás anyag kollagénszemcséiben kis szakadások keletkeznek. Így a kollagénkötegek egy kisebb része a rögzített helyzetéből elszabadul, és ez a folyadéktérben a nehézségi erő, illetve a szem mozgásai által meghatározott pályán lassan tovaúszó, kicsi árnyékot eredményez.

Ez nem veszélyes szembetegség, az élet során gyakorlatilag mindenkinél kialakul. Ha az egyszerű üvegtesti homályok látása szorongást vált ki, akkor a szorongás csökkentése révén az életminőséget nagyban javítja a beteg korrekt szemorvosi vizsgálatán alapuló részletes felvilágosítása.

Utószó a szorongáshoz

- Nagyon fontos megérteni azt, hogy a szorongás nem szégyen, a pánikbetegség nem mindenki előtt titkolandó állapot. Fontos továbbá, hogy a bizonytalan, estelegesen szorongással magyarázható szemorvosi diagnózisokat úgynevezett másodvélemény kérése révén más hozzáértő szemorvossal is ellenőriztessük - mondta prof. dr. Holló Gábor.

- Mindenképpen el kell kerülni a teljesen felesleges szemműtétek végzését, melyek a szorongás által létrehozott, nem szembetegség eredetű magas szemnyomás “kezelésére” szolgálnak. Ezek a beavatkozások jelentős kockázattal járnak, valós javallatuk pedig nincsen. Alapvető fontosságú az, hogy a “beteg” objektív felvilágosítást kapjon szemészeti állapotának negatív voltáról, és emellett a szorongás pszichológusi, illetve pszichiátriai kezelésének megkezdéséhez is hatékony segítséget kapjon. Ha ez nem történik meg, lehet hogy az illető a szemorvosi rendeléseket a későbbiekben már elkerüli, de más szakorvosnál hasonlóan, a szorongás által kiváltott, nem valós, nem szervi betegségek miatt kezelésre kerülhet, így életminősége tartósan alacsony maradhat - fejezte be gondolatmenetét a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukómaspecialistája.

3 betegség, ami látásromlást okozhat

Számos olyan betegség van, amik látásromlást okozhatnak, miközben nem a szemben kell keresni a problémát.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• látásromlás
• betegség
• tünetek és betegségek
• szorongás
• mentális betegség
• psziché
• hangulat
• Életmód