10 dolog, ami miatt szívrohamod lehet: a legkomolyabb rizikótényezők

Aki biztosan tudná, hogy a következő öt évben nagy eséllyel szív- és érrendszeri megbetegedés, esetleg infarktus lép fel nála, valószínűleg kezeltetné magát, és változtatna az életmódján. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont specialistája arról beszélt, kinek szükséges feltétlenül a kardiológiai kivizsgálás.

A kardiológiai szűrésnek azért is nagy a jelentősége, mert bizonyos esetekben a betegség tünetei nem típusosak, tehát a veszélyeztetettség korai felismerése akár életet menthet.

Nem szabad várni a súlyos tünetek kialakulásáig

Sokan teljesen tünetmentesek akár még egy szívinfarktus vagy agyvérzés miatti hirtelen halál bekövetkezése előtt is. Amennyiben tehát valaki olyan tüneteket érzékel magán, mint például gyengeség, légszomj, mellkasi szorítás vagy diszkomfort, szédülés vagy "rendetlenkedő" szívverés, az vegye komolyan a jeleket, és a lehető leghamarabb jelentkezzen be egy kardiológiai kivizsgálásra.

A tíz legfontosabb rizikófaktor

Európában a kardiovaszkuláris rizikóbecslésére sokféle formula van. A kardiológusok a hétköznapokban a SCORE-táblázat szerinti rizikóbecslést használják. A legveszélyesebb rizikófaktorok a

• növekvő életkor,
• magas vérnyomás,
• magas koleszterinszint,
• dohányzás.

Rizikó lehet még a

• a cukorbetegség,
• a családban halmozódó szív- és érrendszeri problémák,
• a már meglévő szív- és érrendszeri betegség,
• a hormonális fogamzásgátló szedése,
• a túlsúly,
• a fizikai inaktivitás.

Ezenkívül a férfiak veszélyeztetettebbek, mint a nők.

A genetikát ellensúlyozza az életmód

Az öröklődés szerepe közismert a szív- és érrendszert érintő betegségekben, de életmóddal és kezeléssel még ebben az esetben is jelentősen ellensúlyozni lehet az adottságot. A férfiak veszélyeztetettebbek, mint azok a nők, akik még nem érték el a klimaxot. A menopauza után azonban a veszélyeztetettség kiegyenlítődik. Ha egy nő fogamzásgátlót szed, szintén megnő a kockázat mértéke.

Betegnek és egészségesnek is fontos a segítség

A dohányzás és a túlsúly, a fizikai edzettség hiánya és a feldolgozott, túl sós élelmiszerek fogyasztása erősen hathatnak a szívbetegségek kialakulására, ám életmóddal mind befolyásolható. Az anyagcsere-betegségek, főleg a cukorbetegség, szintén jelentős kockázati tényezőnek számítanak a szív- és érbetegségek várható kialakulását tekintve. A túlsúlyos középkorúaknál gyakran fellépő 2-es típusú diabétesz kardiovaszkuláris kockázata olyan jelentős, hogy az ilyen beteg rendszeres kardiológiai ellenőrzésre szorul.

Fontos az orvosi nyomon követés

A szívbetegeknél az orvosi nyomon követés célja, hogy a kórkép romlását és újabb esemény bekövetkezését megelőzzék. Ezt nevezik másodlagos megelőzésnek. Ebben az esetben is fontos a dohányzás elhagyása, az egészséges étrend, a testmozgás és az anyagcserét tükröző laborértékek és a vérnyomás normalizálása. Az elsődleges prevenció a veszélyeztetett egészségeseknek segít, hogy elkerülhető legyen a szívinfarktus, a stroke vagy más szív- és érrendszeri történés.

• tünetek és betegségek
• szívbetegség
• szívroham
• életmódváltás
• megelőzés
• Életmód