A hőhullám is rizikófaktornak számít: menopauza után még fontosabb a kardiológiai kivizsgálás

A változókor után a korábban védettebb nők ugyanolyan eséllyel néznek szembe a szív-érrendszeri betegségekkel, mint a férfiak.

Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa az összefüggésekre és a teendőkre hívta fel a figyelmet.

Szívbetegség a menopauza után

Korábban az infarktust, a szívritmuszavart férfibetegségnek tartották, ma már közismert, hogy egy bizonyos kor fölött a nők ugyanolyan arányban halnak meg ilyen okok miatt, mint a férfiak. Ennek egyik fő oka, hogy a változókor előtti, szív-érrendszert védő magas ösztrogénszint a posztmenopauzában már olyan alacsony, hogy a hormon érfalvédő, antioxidáns és lipidcsökkentő hatása elégtelenné válik, és a csontritkulás mellett felgyorsul az Alzheimer-kór és az érelmeszesedés, ezzel összefüggésben pedig a további szív-érrendszeri betegségek kifejlődése is.

- Az iszkémiás szívbetegség relatív rizikója hatvanéves nőknél két és félszerese, hetvenéveseknél tízszerese a menopauza előttinek. Ráadásul ezen betegségek nemcsak külön-külön, hanem egymással összefüggően, akár egymást előidézve is felléphetnek. Már a kialakulásukért felelős rizikófaktorokban is megfigyelhető számos közös elem. Ilyen maga az életkor, azonban a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód is előidézheti a problémákat - hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.

- Tehát azoknak a nőknek érdemes kardiológiai kivizsgáláson részt venniük, akik a felsorolt rizikófaktorokkal rendelkeznek, akik túl vannak a menopauzán, illetve olyan tüneteket tapasztalnak magukon, mint a mellkasi szorítás, a légszomj, a gyengeség, a szédülés, a fejfájás. 

A hőhullámok is rizikófaktornak számítanak

- A nők közel 70%-a tapasztal hőhullámokat, és közülük minden harmadik tartja ezeket komolynak vagy gyakorinak. A Menopause című szaklapban publikált tanulmány szerint ráadásul van kapcsolat a hőhullámok és a szív-érrendszeri betegségek között, a hőhullámok ugyanis egyfajta jelzői ezen betegségek magasabb kockázatának. Konkrétabban a hőhullámok és az endothel funkció mutatnak összefüggést. Az endothelium az erek belsejét borító egyrétegű laphám, az endothel funkció pedig úgy tűnik, a kulcs az érelmeszesedés előrejelzéséhez.

A kezeletlen érelmeszesedés olyan komoly kardiovaszkuláris betegségekhez vezethet, mint a szívinfarktus, a szívelégtelenség vagy a stroke. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy, bár az endothel diszfunkció valóban összefüggést mutat a megváltozott hormonszinttel, a stroke és az infarktus egy úgynevezett vulnerábilis meszes plakk érelzáró hatása következtében alakul.

Mi hajlamosít még szívbetegségekre, stroke-ra? 

A káros koleszterin - LDL - szintje és a szív-érrendszeri betegségek szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az az artériák falán rakódik le. Ezek a lerakódások idővel egyre jobban leszűkítik az erek keresztmetszetét, és csökkentik az érfal rugalmasságát. Mindezek következményeképp az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése elégtelenné válik. Végzetes esetben az ér elzáródhat, ami szövetelhaláshoz vezet. Az összefoglaló néven atherotrombózisnak nevezett betegségcsoportba a stroke-on kívül a szívinfarktus és a végtagi érszűkület tartozik. A stroke kockázatát növelő rizikófaktor lehet a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a dohányzás, a cukorbetegség, a meglévő szív- és érrendszeri betegség, a túlsúly és a stressz.

Egészségügyi innovációk

Az alábbiakban olyan kütyüket mutatunk, melyek segítenek elkerülni a szívrohamot és más hasonlóan veszélyes betegségeket.

Fotó: Getty Images.

• szívbetegség
• menopauza
• klimax
• hőhullám
• kardiológia
• stroke
• Életmód