Egyszerre több súlyos betegség tünete is megjelenhet a szemen: szakorvos beszélt arról, hogyan lehet felismerni őket

Prof. dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukómaspecialistája arra hívta fel a figyelmet, hogy a szembetegségek jelentős része nem önmagában fordul elő egy beteg szemen.

Az idősödés során a különböző, egymással közvetlen kapcsolatban nem álló szemészeti és nem szemészeti betegségek gyakorisága egyre nő, így közös előfordulásuk egyre gyakoribbá válik. Igen gyakran fordul elő, hogy több különböző, a látást hasonló módon megrontó betegség egyazon szemen alakul ki, és a beteg - de akár a szemorvos is -, az egyik betegség felismerésénél elakad. Ennek pedig a látás megőrzése szempontjából számos súlyos következménye lehet.

A szem betegségei

Valamennyiünknek - így az orvosoknak is - jellemző tulajdonságunk, hogy ha szembetűnő jelenségeket észlelünk, figyelmünket erre fókuszáljuk. Részletes, szisztematikus elemzés nélkül a többi, kevésbé feltűnő állapotot egyszerűen nem vesszük észre. Gyakori az ilyen helyzet a szembetegek ellátásában, ha komoly sebészeti, traumatológiai, belgyógyászati betegségük is van.

A szem a test többi részéhez képest kicsi, emiatt a ráfordított figyelem is kisebb, ráadásul a nem szemész orvosok szemészeti tudása minimális. Nem ritka az sem, hogy egyes jól látható, a vizsgálat során könnyen észlelhető és a többi jelenlévő szembetegség megítélését bizonyos mértékig zavaró elváltozásnak az ellátó orvos “megörül”, és teljes figyelmét már csak ennek az állapotnak szenteli.

Korántsem biztos azonban, hogy ennek a betegségnek van döntő fontossága a látás megmentése tekintetében. A betegek számára is alapvető fontosságú, hogy ne tartsanak egy korábban már megkapott szemészeti diagnózist minden későbbi látásromlás okának. Nem ritka ugyanis egy újabb, a látást szintén negatívan befolyásoló, de az elsőként felismert betegségtől eltérő ellátást igénylő szembetegség kialakulása sem.

A szürke hályog sok mindent elfedhet

A fentiekre leginkább jellemző típusos szemészeti elváltozás a szürke hályog (katarakta), ami a szemlencse életkorral fokozódó elszürkülését jelenti. Manapság a látási igények megnövekedésével sok ember viszonylag fiatalabb életkorban átesik a szürkehályog-műtéten. Azonban vannak, akik az ilyenfajta beavatkozástól tartózkodnak, és a műtéttel megvárják az idősebb életkort, amikor a szemlencse elszürkülése a látás élességét már jelentősen megrontja. Magasabb életkorban azonban gyakori a makula degenerációja, valamint a zöld hályog (glaukóma) is. Ezek a betegségek a látás súlyos, vissza nem fordítható megromlását okozhatják. Jelen lehet továbbá magas vérnyomás okozta látóideg-bántalom, szemen belüli bevérzés és a nem inzulinfüggő időskori cukorbetegség késői szövődményeként megjelenő érújdonképződés és makulaödéma is. 

A szemlencse homályának azért van nagy jelentősége, mert ahogy a beteg sem lát át jól a kevéssé átlátszó szemlencsén, úgy a vizsgáló orvos sem tudja optimálisan megítélni a szemfenéken jelen lévő változásokat. Természetesen lehetőség van a pupillatágításban végzett szemfenékvizsgálatra is, ám ha a szemlencse nagy területen elszürkült már, ez sem nyújt elég ismeretet. A szemészeti ultrahangvizsgálat pedig a makula és a látóideg körülírt eltéréseit nem mutatja ki nagy pontossággal. Figyelemfelhívó új panaszok és azokat jól megfogalmazó beteg kell ahhoz, hogy a pupilla tágítását egy krónikusan gondozott, gyakran látott betegen az orvos nem tervezetten elvégezze. További nehezítő tényező, hogy egyes betegségekben a pupilla általában kevéssé tágul ki.

Új betegség zöld hályogos szemen

A glaukóma hazánkban is az egyik leggyakoribb olyan betegség, melyben a kialakult látásromlás már vissza nem fordítható. Súlyos állapotban látványos további szemfenéki változás nélkül is kialakulhat a központi éleslátás elvesztése. Ilyenkor már olyan kevés működő idegsejt és látóidegrost van a szemben, hogy a további veszteség kialakulása lényegében nem követhető sem szemfenékvizsgálattal, sem korszerűbb műszeres vizsgálatokkal. Előfordulhat azonban, hogy az idős, előrehaladott glaukómás beteg a központi éleslátásának megromlását akkor is a zöld hályog hatásának tudja be, amikor időskori makuladegeneráció, esetleg szemfenéki érelzáródás vagy annak következtében kialakuló makulaödéma áll a háttérben.

Szürkehályogműtét után a látás javulása várható, de a súlyosan károsodott glaukómás szemen ez nem mindig van így. A beteg hajlamos elfogadni azt, hogy látása a korábban kialakult zöld hályog következtében romlik tovább. Emiatt esetleg nem jelzi azt a további látásromlást, ami a következő hónapok, évek alatt a beültetett műlencse mögötti lencsetok elszürkülésével, az úgynevezett utóhályog keletkezésével magyarázható. A fenti példákban a másodikként fellépő szembetegség kezelhető lenne, a terápia azonban az elsőnek kialakult szembetegség gyógyításától eltérő.

Összességében - mondja prof. dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukómaspecialistája - fontos hangsúlyozni, hogy a betegnek az újonnan megjelenő panaszokat világosan és a friss megjelenés időpontját egyértelműen megadva kell a szemorvosnak panaszként említeni. A túlzottan általános panasz említése ahhoz vezethet, hogy az orvos a meglévő egyéb betegségek mellett nem figyel fel a lehetséges új betegség kialakulására, és a friss tüneteket a korábbról már ismert betegség romlásának tudja be. Mindez azért jelentős, mert a másodikként kialakuló új szembetegség eltérő kezelést igényelhet, mint az elsőként kialakult. Éppen ezért nem szabad szégyenlősnek lenni, friss panaszainkat mindig világosan, egyértelműen, új panaszként leírva fogalmazzuk meg az ellátó szemorvos számára!

Olvass tovább: 3 betegség, ami látásromlást okozhat

Számos olyan betegség van, amik látásromlást okozhatnak, miközben nem a szemben kell keresni a problémát.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• szembetegség
• tünetek és betegségek
• szürkehályog
• zöldhályog
• orvos
• Életmód