8 figyelmeztető tünet stroke után: nem csak testi, hanem mentális szinten is megmutatkozhat
A stroke után különböző tünetek jelentkezhetnek, ilyenkor nem csak a testnek, hanem a léleknek is idő kell a felépüléshez.

GettyImages-1219033434
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A stroke egy valamilyen vérkeringési zavar következtében hirtelen kialakuló agyi esemény, melynek hatására az agy egy részének vérellátása megszűnik. Két fő típusát különböztetjük meg, az iszkémiás és a vérzéses stroke-ot. Előbbit érelzáródás, utóbbit az ér megrepedése következtében kiömlő vér okozza.

Magyarországon mintegy 45-50 ezer ember kap stroke-ot évente, közülük nagyjából 15 ezren nem élik túl a szélütést. Idehaza ez a harmadik leggyakoribb halálok és az egyik leggyakoribb rokkantságot okozó betegség, melynek előfordulása az életkor előrehaladtával folyamatosan nő.

Diagnózis, korai kezelés

A stroke diagnosztizálásában kiemelten fontos szerepet kap a kísérő betegségek, így a vérnyomás, a vércukor és koleszterinszint felderítése, valamint a szélütés kiterjedtségének felbecsülése. Ez utóbbihoz különböző neurológiai vizsgálatok mellett szükséges lehet koponya-CT, valamint a nyaki erek ultrahangvizsgálata is.  

A tünetek jelentkezésekor a beteget azonnal kórházba kell juttatni, így a 4-5 órán belül megkezdett kezeléssel a végleges károsodás, bénulás az esetek egy részében még visszafordítható. Az életveszély elhárítása után a betegek általában infúziós kezelést kapnak, amit később szájon át szedhető gyógyszeres kezelés vált fel.

Fontos a megfelelő vérnyomás beállítása, a vércukor- és vérzsírértékek rendezése, valamint az esetleges szívbetegségek kezelése is, hiszen ezek nagymértékben csökkenthetik egy másodlagos stroke kialakulásának esélyét. Gyógytorna és mozgásterápia is javasolt a gyorsabb regenerálódáshoz, egyes betegeknél pedig speciális rehabilitációs utókezelésre is szükség lehet.  

Fizikai változások

Stroke után az egyik legjellemzőbb tünet lehet az általános, nem múló fáradtságérzet, mely az esetek többségében néhány hónapon belül csökken, sőt teljesen elmúlik, de egyes betegeknél akár több évig is elhúzódhat. Ilyenkor érdemes szakemberek segítségét kérni a tünetek enyhítéséhez, de fontos észben tartani, hogy a felépülés időt vesz igénybe, és a türelem, elfogadás bizony jelentősen segítheti testünk regenerálódását.

GettyImages-846633146

A fáradtságérzet mellett gyakori a spaszticitás, más néven görcsösség, vagy fokozott izomtónus előfordulása is. Ez nem „valódi” izomgörcsöt, hanem az izomfeszülés kórós fokozódását, az izmok merevségét jelenti, és legtöbbször a végtagokban jelentkezik. Mivel a spaszticitás idővel az ízületek deformitását, rossz irányba való elmozdulását eredményezheti, ezért fontos a gyógyszeres kezelés vagy fizioterápia mielőbbi megkezdése.

A stroke-ot követően 7,7-42,8 százalékban epilepsziás rohamok is előfordulhatnak, ezek felismerése és megfelelő gyógyszeres kezelése, kontrollja az előzőekhez hasonlóan a post-stroke-állapotok gondozásához tartozik. 

Kognitív változások

A stroke-ot elszenvedettek közel egyharmadánál a betegség utóhatásaként kommunikációs problémák tapasztalhatók, amit összefoglaló néven afáziás állapotnak neveznek. A beteg számára nehézséget okozhat a megfelelő szavak kiválasztása, emiatt a beszéd akadozóvá válhat, a gyakori szünetek, szóismétlések következtében a tartalom nem, vagy csak nehezen követhető. Sérül az artikuláció, az írásbeli kifejezőkészség és az olvasás is.

A cikk az ajánló után folytatódik

Előfordulhat, hogy a beteg magát a beszédet sem érti. A stroke hatással lehet továbbá a memóriára is, valamint befolyásolhatja a koncentrációs és problémamegoldó készségeket.

Személyiségváltozás, emocionális következmények

Stroke-ot követően a betegek gyakran tapasztalhatnak érzelmi vagy viselkedésbeli változásokat, például feledékennyé, gondatlanná, idegessé, zavarttá válhatnak, de nem ritka a depresszió kialakulása sem, sőt ez utóbbi a stroke-on átesettek egy-két harmadát érintheti. A stroke utáni depresszió tünetei egyaránt lehetnek enyhék és nagyon súlyosak is, és gyakran már a gyógyulási folyamat legelején jelentkeznek.

GettyImages-1308664473

Mivel a depresszió lassíthatja a felépülési folyamatot, fontos a kezelését a lehető leghamarabb elkezdeni. Az agyi károsodás tünete lehet még az érzelmi inkontinencia is, vagyis a hirtelen fellépő, akaratlan érzelmi kitörések, amelyek megállíthatatlan sírásban, vagy nevetésben mutatkozhatnak meg. Ezek a kitörések amellett, hogy eltúlzottak, gyakran egyáltalán nincsenek összhangban a beteg valódi érzéseivel.

Rehabilitáció

Stroke után a testnek és a léleknek egyaránt időre és türelemre van szüksége a felépüléshez, ráadásul a gyógyulás időtartama és mértéke a károsodás helyétől és kiterjedtségétől függően mindenkinél különböző. A gyógyulási folyamat az első hónapokban a leggyorsabb, de a javulás később sem áll meg, főleg ha különböző, személyre szabott terápiákkal is segítjük a gyorsabb felépülést.

Ilyenek lehetnek például a mindennapi dolgok, így az öltözködés és a közlekedés újratanulásában segítő munkaterápiák, a mozgási, koordinációs és egyensúlyképességeket fejlesztő fizioterápiák, a kommunikációs akadályok leküzdésében segítő beszédterápiák, a pszichológiai terápiák, valamint a táplálásterápiák, melyek nemcsak a táplálkozási nehézségeknél, hanem a helyes étrend kialakításában is segítenek.  

GettyImages-108359641

A stroke megelőzésében és rehabilitációjában egyaránt kiemelt szerepet játszik a tudatos életmód kialakítása. Fontos, hogy már a legjelentéktelenebbnek gondolt tünetek jelentkezésekor felkeresse kezelőorvosát, hiszen a rendszeres konzultációkkal és szűrővizsgálatokkal a stroke kialakulását vagy kiújulását és annak maradandó következményeit egyaránt megelőzheti!

Így csökkenthető a stroke kockázata

Összeszedtünk tíz rizikófaktort, melyek csökkentésével megelőzhető az agyvérzés kialakulása.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük