Ezért nem megy le a falat az ember torkán, ha stresszes: gasztroenterológus beszélt arról, hogyan hat az emésztésre

- Doktornő, nagyon stresszes vagyok, mióta a munkahelyemen megoldhatatlan feladatokat kaptam. Körülbelül azóta vannak panaszaim - mondják gyakran dr. Pászthory Erzsébetnek a páciensei, aki gasztroenterológus, belgyógyász, háziorvos szakorvos, az Allergia Központ munkatársa. A szakorvos kihangsúlyozta, hogy láthatóan a betegek maguk is felfigyelnek a testi tünetek és a stresszhelyzetek közötti összefüggésre. Ez már az első lépés lehet a gyógyulás felé, hiszen a tartós stresszállapot kezelése a testi és lelki egészség helyreállításának alappillére.

Stressz okozta emésztési zavarok

- A stressz kifejezés a latin strictus, vagyis „szoros” szóból ered, jelentése feszültség, igénybevétel. A stressz a szervezet reakciója minden olyan környezeti hatásra, amely a szervezetet kibillenti nyugalmi állapotából, és alkalmazkodásra készteti. A kiváltó okot stresszornak nevezzük - magyarázza dr. Pászthory Erzsébet, aki hozzáteszi, hogy ez a válasz aspecifikus, vagyis nem függ attól, hogy milyen inger váltja ki, legyen az fizikai veszélyhelyzet vagy érzelmi feszültség.

- Ilyenkor minden esetben átrendeződnek az életműködések: a küzdelmet szolgáló funkciók (szívműködés, vázizomzat vérellátása, légzés) előtérbe kerülnek a nyugalmi feladatok, elsősorban az emésztés rovására. A stresszt kiváltó ok ugyanakkor személyre szabott - mondja a doktornő.

- A nyugalmi állapot mindenki számára mást jelent. Gondoljunk csak arra, hogy egy megrögzött otthonülő ember milyen nehezen szánja rá magát egy kirándulásra, mivel az számára a komfortzónából való kilépést jelenti. Egy természetjáró ellenben akkor érzi jól magát, ha kimozdulhat, számára éppen a hosszas bezártság jelent feszültséget. Ahogyan Selye János, a híres magyar származású stresszkutató fogalmazott: „nem a stresszhelyzet halálos, hanem az, ahogyan reagálunk rá.” 

A stressz fázisai

1. Alarmreakció - „küzdj vagy menekülj” (fight or flight). A nyugalmi állapotot hirtelen megzavaró inger hatására a szervezet harci üzemmódra vált, melyet testi tünetek kísérnek (szívdobogásérzés, verejtékezés, vérnyomás-emelkedés). A stressz pozitív hatásairól korábban írtunk. 

2. Aktív ellenállás (alkalmazkodási fázis) - teljesítménynövekedés. A szervezet alkalmazkodik a megnövekedett terheléshez, teljesítőképessége csúcsára érhet. Selye János szerint „a stressz az élet sója”, hiszen a fejlődés útja a komfortzónából való kilépés. Jó példa erre, hogy versenyhelyzetek stresszállapotában a sportolók általában nagyobb teljesítményre képesek, mint az edzések során - szemlélteti a szakember.

3. Kimerülési fázis - a stresszhelyzet tartósan fennáll, a szervezet kimerül: csökken a teljesítmény, testi-lelki betegségek alakulhatnak ki. 

Stressz hatására az emésztőrendszer is harci készültségbe áll 

- Veszélyhelyzetben az energiapótlás ráér, ezért a szervezet a vegetatív idegek és hormonok révén takaréklángra állítja az emésztőrendszert - ismerteti Pászthory doktornő. A vegetatív idegrendszer két, egymással lényegében ellentétes hatású alkotója a paraszimpatikus és szimpatikus idegrendszer. Az első biztosítja nyugalmi állapotban az energiabeépülést, regenerációt és pihenést, míg az utóbbi „harci” üzemmódra alakítja a zsigerek működését veszélyhelyzetben (szaporábban ver a szív, kitágulnak az izomerek, emelkedik a vérnyomás).

- A bél esetében a szimpatikus hatás erősödése következtében csökken az emésztőnedv-termelés, romlik a bél vérellátása, a gyomorürülés és a vékonybél mozgásai lelassulnak, míg a vastagbélben inkább a perisztaltika erősödése figyelhető meg - teszi hozzá a szakember. Ennek jeleit tapasztalhatjuk, mikor nem megy le egy falat sem a torkunkon, esetleg feszült helyzetekben a mosdóba kell szaladni.

A tartós stressz és a kortizol hormon

-A kortizol a mellékvesekéregben termelődő hormon, aminek akut stressz állapotában gyulladáscsökkentő, fájdalomérzet csökkentő és energiafelszabadító (cukormobilizáló) hatása van. Tartós stressz állapotban azonban, mikor a kortizolszint folyamatosan magas, már más a helyzet: a gyulladásos hajlam az egész szervezetben, így a bélben is fokozódik. Ennek az a magyarázata, hogy a fehérvérsejtek azon érzékelői, amelyek révén a gyulladáscsökkentő hatás elsődlegesen kialakul, kifáradnak. Ugyanakkor a fehérvérsejtek más receptorai révén a kortizol gyulladáskeltő hatást fejt ki. A tartósan emelkedett stresszhormonszint emellett cukorbetegség, kifáradás, erősödő fájdalomérzet forrása lehet.  

Stressz hatására megnő a bél gyulladásos hajlama is

- A vegetatív idegi és hormonális hatásokhoz a bél saját idegi-hormon-immunrendszerében bekövetkező változások társulnak, melyek következtében az emésztés és a tápláléktovábbítás folyamata romlik, a bél gyulladásos hajlama megnő, és megváltozik a bélflóra összetétele is. Mindez megjelenhet refluxbetegség, irritábilisbél-szindróma képében - magyarázza a doktornő, de gyulladásos bélbetegségek megjelenését vagy kiújulását is okozhatja. Fokozódhat a szervezet fertőzésekre való hajlama, de hangulatzavar, csökkenő fizikai és szellemi teljesítőképesség is kialakulhat - ezek az ételek segíthetnek abban, hogy újra éles legyen a memória.

Útravalóul

Krónikus emésztőszervi betegségek esetében gondoljunk a stressztényezők felderítésére!

• Az életviteli és lelki problémák kezelése a gyógyulás egyik feltétele.
• A stresszoldó technikák alkalmazása (jóga, meditáció, rendszeres sportolás) mindenki számára javasolt.   
• A bélbarát (rostokban gazdag, fermentált ételeket is tartalmazó, finomított, tartósított ételekben szegény) étrend bevezetése csökkenti a bél gyulladásos hajlamát, és erősíti a bélflórát.

Olvass tovább: mit szabad, és mit tilos enni bélgyulladás esetén?

Bizonyos élelmiszereket kifejezetten tilos enni bélgyulladás esetén, másokat pedig erősen javasolt fogyasztani.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• stressz
• emésztőrendszeri betegség
• nyelési nehézség
• gasztroenterológia
• emésztés
• Életmód