Sasszemkezelés: a magyar zenészek is ezt választják (x)

Ahhoz, hogy egy énekes színpadra álljon sok ezer ember előtt, bőven kell magabiztosság. Ennek persze sok összetevője van, és csak egyik az érzékszervek kiváló működése. Egyre több előadó ismeri fel, hogy a szemüveg vagy a kontaktlencse sosem lesz olyan megbízható és kényelmes, mint saját szemük élessége.

A Sasszemklinikán sorra kapják vissza egykori látásélességüket a hazai sztárok. Pár perc alatt, fájdalommentesen... És ez nem véletlen! A világszínvonalú hazai klinika az egyik legmodernebb és legbiztonságosabb látásjavító eljárást alkalmazza. A kezelés előnye a gyors felépülés, akár 1 nap pihenés után visszatérhetnek az aktív mindennapokhoz.

Szakács Gergő (Follow The Flow): „Most élem meg a legnagyobb szabadságot a szemüveg és a lencse után!”

„Nem tudja senki, hogy honnan jöttem, hogy hányszor volt sötét az ég fölöttem”

Sokan ismerik az impresszív sorokat és velük a gyönyörű dallamot Szakács Gergő hangján. A Follow The Flow zenekar ezzel a számmal robbant be a köztudatba. Gergőnek gyerekkorától fogva -2,75 dioptriás volt a szeme, így kezdetben szemüveget, majd folyamatosan kontaktlencsét hordott.

„Húszévesen még tetszett is a dolog. Kipróbálhattam a színes lencsét: átmenetileg kék lett a szemem az eredeti barna helyett. Szemüveget csak délelőttönként hordtam – mikor még irodai munkát végeztem –, sőt, csak akkor vettem fel, amikor beértem. Őszintén? A metrón nem is bántam, hogy csak homályosan látok magam körül. Elvoltam a saját világomban… De az az igazság, hogy nem érte meg a sok macerát. Eleinte havi lencsét hordtam, aztán nem bírta a szemem, onnan áttértem napira. Csak hát… rengeteget éjszakázom a fellépések miatt, úgyhogy ez sem működött. Amikor hajnalban hazaértem vagy felébredtem az autóban, nem láttam semmit, annyira ki volt száradva a szemem. Kellemetlen volt az is, hogy sokszor kellett belenyúlnom a szemembe nem igazán steril kézzel.”

„Azelőtt nem voltam műtétpárti, de most úgy éreztem, ez a legjobb megoldás és döntöttem.”

Gergő félve ment a kezelés reggelén a klinikára. „Izgultam nagyon, de aztán egész könnyen lement minden. Először homályosan láttam, de ez csak egy napig tartott.”

A kezelést követő kontrollvizsgálatról Gergő így számolt be: „Azóta pedig szokom az „új világomat”. Az agyam kapott egy új hardvert, amit meg kell tanulnia kezelni. Elég vizuális alkat vagyok, és kicsit talán kötődtem is ahhoz a félig éles, félig homályos közeghez. Most más a fókuszálás, másként törik a fény, mások a körvonalak.

Minden nap könnyebb az életem, nem kell előre elterveznem, mikor fogom kivenni és betenni a lencséket.” Márpedig ez Gergőnek nemcsak a színpadon fontos. Mint mondja, szereti feszegetni a határait. Rengeteget bringázik, gördeszkázik, túrázik, szeret hegyet mászni is.

„Kevesebb idő és energia megy el magára a beszerzésre is. Utólag visszagondolva… rengeteg logisztikába került, hogy mindig jól lássak.”

Lábas Viki (Margaret Island): „Minden fájdalom nélkül pár óra múlva ködből látás lett.”

Veled minden, Eső, Nem voltál jó… hat éve robbant be a köztudatba a Margaret Island zenekar. Lábas Viki akkoriban még -3-as erősségű kontaktlencsét hordott, ám ennek örökre vége: ő is a legmodernebb megoldást választotta.

„Kiskorom óta készültem rá, és egy éve végre eljött a pillanat!” – nyilatkozta. Megműttettem a szememet az egyik legkorszerűbb látásjavító lézeres műtéti technikával. Nagyon vágytam már rá, mert világéletemben rövidlátó voltam. Mínusz 3-as kontaktlencsét hordtam, de nagyon sok gondom volt vele, egyáltalán nem volt komfortos. A zenekarral sokat utazunk, és a higiéniai feltételek nincsenek meg mindenhol ahhoz, hogy a lencséket ki- betegye az ember. Ráadásul mindig nagyon kellett figyelni, hogy minden szükséges eszköz nálam legyen, nehogy otthon maradjon valami. Volt szemüvegem is, de nem szerettem hordani, talán mert gyerekkoromban csupa előnytelen keretet kaptam. Egyszóval nem volt igazi megoldás – egészen a lézeres kezelésig”.

„Pár óra múlva pedig a ködből látás lett. Két nap múlva már síeltem a zenekarral.”

„A kezelés napján nem volt bennem szorongás, úgyhogy segítséget sem vittem." Ettől még persze mindenki támogatott a döntésemben, ráadásul ismernek: ha valamit elhatározok, az úgy is lesz! Már az elővizsgálatok is nagyon gördülékenyen mentek, és rövid időn belül kaptam is műtéti időpontot. Aznap bementem, elláttak az összes szükséges információval, majd jött egy kis csepegtetés, és negyedóra múlva meg is voltam, minden fájdalom nélkül. Pár óra múlva pedig a ködből látás lett. Nagyon nagy élmény volt.

Egy új életet ad az, ha már reggel úgy kelsz fel, hogy látsz, nem csak tapogatódzol.”

„Mindössze egy kis fényérzékenységet éreztem pár napig, utána nem sok regenerálódást hagytam magamnak: két nap múlva már síeltünk a zenekarral. Ott aztán bőven van napfény, de napszemüveget viseltem így egyáltalán nem bántotta a szemem. Ahogy szerencsére a koncertfények sem, és azóta még a hátsó sorokat is látom! És végre viselhetek bármilyen napszemüveget, amiről pedig már teljesen leszoktam – ez a műtét „mellékhatása” ugyanis kezelés után 2 hónapig ajánlott a napszemüveg viselése. Azóta sincs semmi gondom a szememmel, élesebben látok, mint azelőtt, lencsével. Nincs már a szemüveg sem, ami minden értelemben keretek közé szorít. Valahogy teljesen más érzés, amikor nem egy eszközzel lát élesen az ember, hanem a saját szemével."

Carp-E: „Sokkal jobban tartottam az egésztől, mint kellett volna”

Év együttese-díj, négy album, több tízmilliós letöltések… immár tizennégy éve működik a Children of Distance hip-hop csapat. Ha az énekes Ács Róbertet, azaz Carp-E-t nézzük a színpadon, nem is gondolnánk, hogy -8 dioptriás szemüveget viselt.

„Amióta az eszemet tudom, szemüveget hordtam: -7.75-ös és -8,5-ös lencséket. Ezek nélkül szinte semmit nem láttam. Tizenhárom éven át fociztam úgy, hogy nem ismertem meg a csapattársaimat a pályán, csak a mozgásuk alapján tudtam azonosítani őket. Ha belegondolok, mennyivel jobb lehettem volna, ha már akkor is látok… Ha bementem valahová, mindig bepárásodtak a lencsék. Ha elindultam, mindig figyelni kellett, hogy nálam legyen a szemüveg, esetleg a pótszemüveg. Rengeteg eltört vagy elveszett… volt, hogy ráültem, hiszen nem láttam, hogy ott van. Vagy épp nem találtam meg az asztalon, ha azonos színű volt. A színpadon sokat mozgunk, megizzadunk, mindig lecsúszott, igazgatni kellett. Kész tortúra… Ez aztán csak fokozódott, amikor a kislányom megszületett. Számtalanszor levette, leverte a szemüvegemet, egyszer majdnem eltörte. Ha éjszaka felkeltem a sírására, nem volt idő megkeresni a szemüveget, így viszont alig találtam meg őt a kiságyban. Úgy éreztem, egy gyerekkel sokkal szabadabb, kényelmesebb lenne az élet, ha nem kellene szemüveget hordanom. Nem lennék úgy megkötve, például el tudnék menni strandra Zoéval úgy, hogy látnám is, mit csinál a medencében.”

„Bár a szemészem régóta javasolta, bevallom, nagyon nehezen szántam rá magam a látásjavító műtétre. Féltem attól, hogy a szememhez érjenek. Végül aztán mégis meggyőztem magam, és most már nagyon örülök neki. A beavatkozásra édesanyám, édesapám, a menyasszonyom és a kislányom is elkísért, tudták, mennyire fontos ez nekem. Az egész nagyon gyorsan lezajlott. Még fel sem fogtam, és már kint is voltam. A szakemberek profin csináltak mindent, a lehető legmodernebb műszerekkel, és ez nagyon megnyugtató volt. Érezni nem éreztem semmit, hiszen kaptam érzéstelenítő szemcseppet. Az első pár nap volt picit kellemetlen, de az első héten túl már semmi problémám nem volt, a szemszárazság viszonylag gyorsan elmúlt. Mikor kijöttem, még kicsit olyan volt mintha víz alatt lennék, de már akkor sokkal jobban láttam, másnapra pedig még jobb lett.”

„Felkeltem, körülnéztem, és minden szuper volt. Az első kontrollon 125%-os látásélességet mértek nálam, ami azóta is stabil. Éles lett a világ, ez szó szerint egy csoda volt nekem. Minden megváltozott. Teljesen más szemüveg nélkül sportolni, a kislányommal is minden könnyebb; el tudunk menni bárhová. Persze még hetekig nyúltam a szemüvegemért, és igazgattam az orromon a színpadon…”

Lola: „Kész csoda volt, kinyílt a világ egyszerűen minden más így”

„Pápaszemes voltam, fogszabályzós, ráadásul kisebb a többieknél. Szóval kemény gyerekkorom volt” – mondja Lola, akit tizenhét évesen ismert meg az ország „Hallja meg a világ” című dalával, és azóta is sokak kedvence. A szemüveg után kontaktlencsére váltott, de az sem volt az igazi. „Koncerteztem, fesztiválokra jártam vele, és a por nem tett jót neki. Aztán ott volt a macera: reggel betenni, este kivenni, utazásokon nincsenek meg a megfelelő higiénés körülmények… arról nem beszélve, hogy mennyi pénzt felemészt.”

Kattints a videóra: Lola is a Sasszemklinikát választotta

Így amikor először lehetett hallani lézeres szemműtétekről itthon, ő is elgondolkodott. „Egy ideig tartottam tőle, de aztán arra gondoltam, hogy ez már rutineljárásnak számít, és annyi mindenkinek sikerült! Megbízható klinikához fordultam. És milyen jó döntés volt!”

Mi történt a kezelés után? Párja csak azt látta, hogy Lola sírva jön ki a szobából, azt hitte, baj történt. Pedig örömkönnyekről volt szó. „Kész csoda volt” – meséli az énekes. „Kinéztem a klinika ablakán, és láttam, milyen autó megy az utcán. Már aznap sorozatokat néztem, és olvastam az „új” szememmel. Két hét múlva pedig már színpadon énekeltem.”

Mivel Lola beavatkozás előtti dioptriája elég erős volt (-6-os), nála igazán látványos volt a különbség. „Kinyílt a világ, egyszerűen minden más így! Gyakran megyek át az Erzsébet-hídon, és persze korábban is láttam, hogy ott a hegy a szoborral, de most látom a részleteket is, az embereket rajta, a madarakat… sőt, előadóként is jobb lettem, sokkal magabiztosabb vagyok a színpadon.”

• egészség
• látás
• látásromlás
• szemműtét
• szem
• Életmód